Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)
1917-06-03 / 118. szám
2 JWferaoÉE. 1917. június 3. ideális a vármegye embertermelő munkája A belügyminisztérium nyilatkozata Budapest, junius 2. (Fővárosi munkatársunktól) Megemlékeztünk már arról, a nagyszabásu akcióról, amely a belügyminisztériumból indult ki és amelynek célja, hogy gátat vessen a magyar gyermekhalandóság rettenetes [növekedésének. Az akció — mint jeleztük — egészen uj és hálunk szokatlan ösvényeken indult meg eredményesnek látszó útjára. Rendeleteket még nem bocsátod ki a miniszter, hanem előbb minden vármegyéről alapos munkával teljes és pontos adatokat gyűjtet és a teendő rendelkezések városonként és vármegyénként külön intézkednek majd a helyi Iszempontokból teendő speciális tennivalókról Szabolcsvármegyére nézve már megkezdték a munkát és az (eddigi adatok alapján vármegyénk elismerő dicséretet kapott a belügyminisztérium részéről, ahol fővárosi munkatársunknak a Szabolcsban és Nyíregyházán történtekről a következőket mondották: A kormányt ennek a nagy munkának a megindításakor laz a szomorú tapasztalat vezette, hogy a háború következtében — megnehezedett életviszonyok miatt az a nemzedék, amelyik most van fejlődésben, testileg satnyul ós ennél a nemzedéknél lelkileg is számos visszahatás mutatkozik. Az erős és egészséges emberek a harctéren vannak, idehaza silányabb és alkalmatlan emberek 1 gyengébb tényezői a népfejlődésnek. A harctéren rendszerint a legbátrabb és a testileg legerőseb emberek pusztulnak el, akik pedig visszajönnek azoknál a termelőképesség már lényegesen csökkent. Ezenkívül a tüdővész, a vérbaj és más népbetegségek annyira fokozódnak, hogy a néperő rekonstrukciójának érdekében az eddiginél intenzivebb módon kell foglalkozni. Ezek az okok késztették — Sándor János belügyminisztert arra, hogy nagyszabású munkáját megindítsa és jóllehet ő most távozik helyéről, az ország szociális érdekéből folyik, hogy utódja, — bárki légyen is az, a megkezdett munkás ságot ebben a mederben folytatni fogja. — A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok azt is igazolják, hogy Magyarországon az országos átlagban 1914-ben minden 100 élveszületett csecsemő közül meghalt életének első idejében 19.7 csecsemő, ezer emberre 34.5. születés esett és az ország lakosságára ebben az évben átlagban minden ezer emberre 11.1 természe tes szaporodás jutott. Ezek mellett az országos átlagok mellett csupán Szabolcsvármegye viszonyai igy alakultak: Szabolcsvármegyében minden száz élveszületett csecsemő közül 22.4 pusztult el, lazonban ez a magas arányszám könnyen érthető, ha tudjuk hogy Szabolcsban minden ezer emberre 41.3 születés esett és a népesség 1914-ben 15.2 ezrelékkel szaporo dotl, vagyis minden ezer emberre jutott 15.2 emberszaporulat. Ezek a számok azt igazolják, hogy Szabolcsban az állapotokat az ország többi megyéihez viszonyítva ideálisnak lehet nevezni. — Ezeket a számokat, mint jellemző a L datokat fogadhatjuk el annak ellenére is, hogy 1914. derekán tört ki a rettenetes háború. A csecsemőhalálozásra, a születésekre és a természetes szaporodásra vonatkozó adatok ugyanis ebben az esztendődben ínég nem mutatnak lényeges eltérést az előbbi esztendőkkel szemben, legfeljebb a házasságkötések száma csökkent a háború kitörése után, azonban ez a statisztika a kérdésnek ezt a részét nem érinti már. ' ! Szabolcsvármegye speciális viszonyairól mindenesetre el kell mondanom azt, hogy a szaporodásra és a születésekre vonatkozó adatok messzire fölötte vannak az országos átlagnak, a csecsemőhalálozás arányszáma azonban mégis kedvezőtlen és ebben a szociális gondolkodásban olyan gazdag" vármegyében a csecsemővédelemre kell helyezni a fősúlyt. — Szüksége mutatkozik tehát annak, hogy Szabolcsban is intézkedések történjenek a népesség szaporodása érdekében és a belügyminiszternek az a rendelete, amelyet a vármegyében végzendő tanulmányok után ki fog adni részletesen megjelöli azokat a teendőket, amelyek Szabolcsvármegye speciális viszonyai következtében a legközelebbi idők programmjába — feltétlenül beillesztendők lesznek. — Ugy tudjuk, hogy Szabolcsvármegye csecsemő és gyermekhalandóságáról pontos térképet készíttet a belügyminiszter, ez a térkép megfogja jelölni, hogy a vármegye mely részeiben és mely községei ben milyen a. csecsemő és gyermekhalandóság, milyen nagy a születések száma, lés mekkora a természetes szaporodás. A rendeletet megelőző tanulmányok olyan kiterjedtek és részletesek lesznek, hogy — Nyíregyházán utcáról-utcára, a vármegyében községről-községre végzik majd az adatok megállapítását . Ezeknek az adatoknak az alapján adja ki majd a belügyi kormány Szabolcsvármegyére a rendeletet, amely a legrészletesebben fogja fölsorolni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a szabolcsi népesség szaporodása érdekében múlhatatlanul életbe, kell majd léptetni. • Paál Jób. A nemetek májusi zsákmánya nyugaton Budapest, junius 2. (Miniszterelnökség sajtóosztálya). Berlinből táviratozzák, hogy a német nagyfőhadiszállás jelenti hivatalosan: A nyugati harctéren Rupprecht trónörökös hadcsoportjánál erős tüzérségi tevékenység. A rohamcsapatok számos foglyot szálli toltak be, köztük portugálokat is. Allemandnál, Soissonstól északkeletre rohamcsapatok egy kilométer szélességben elfoglalták a francia árkokat és három tisztet, 178 főnyi legénységet elfogtak és sok géppuskát és aknavetőt zsákmányoltak. Német csapatok májusban nyugaton 237 tisztet, köztük egy tábornokot és 12500 katonát elfogtak, 3 ágyút, 211 géppuskát, 434 gyorstüzelő puskát és 18 aknavetőt zsákmányollak. A keleti és macedón harctéren jelentős esemény nem volt. Olasz repülőtámadás Trieszt ellen Budapest, junius 2. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Események a tengeren: Május 31-ről junius l-re virradó éjjel a trieszti öbölben és katarói tengerpart vidékén élénk volt a repülőtevékenység, miközben tengerészeti repülőink ellenséges tarackokat megfigyelt eredménnyel bombáztak. — Az ellenséges repülők Trieszt és környéke ellen intézett támadásának egy fiu esett álmadók közül Binfield sorhajóhadnagynak dozatul. Anyagi kárt nem okoztak. Binfield sorhajóhadnagynak sikerült egy ellenséges repülőgépet, ellenséges területen lelőni. Mi egy repülőgépet sem vesztettünk. Hajóhadparancsnokság. Elismerés az ipariskolának A felügyelő bizottság ülése Mikor lesznek a vizsgák ? Nyíregyháza, junius 2. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi ipariskola felügyelő bizottsága ma délután tartott ülést a városháza kistermében Imre János elnöklete alatt. Az ülésnek alkalma nyilott meggyőződni arról az eredményes munkáról, amely a nyíregyházi ipariskolában folyik és amely ezt a tanonciskolát a példásak sorába emelte. Orsovszky Gyula igazgató tett jelentést az ülésen arról, hogy a kultuszminiszter száz koronát adott az iskolának szorgalmas, jóviseletü és kiváló tanulmányi eredményt elért tanulók jutalmazására. Tudatta az igazgató, hogy a miniszter a tanonciskolához a szakfelügyelői teendők ellátásával Sztankay F. Bélát, a debreceni állami ipari szakiskola igazgatóját bizta meg, aki meglátogatta az intézetet és különösen a rajzoktatásra terjesztette ki figyelmét. Az e téren elért példás eredményért a legteljesebb elismerését és dicséretét fejezte ki a szakfelügyelő az iskola vezetőségének. Az ipariskola vizsgáit a bizottság a következő napokra tűzte ki : junius 8-án és 9-én délután öt órától hétig, továbbá junius 10-én délelőtt tiz órától 12-ig A rajzkiállitás jövő vasárnap, junius 10-én lesz az evangélikus központi iskolában. Most járt le az ipariskola tanárainak három éves megbízása, most azonban nem ejtették meg a háború miatt a választásokat, hanem egy évre meghosszabbították a tanerők megbízását. A számvizsgáló bizottságba elnöknek Moesz Bélát, tagoknak Orsovszky Gyulát és Zomborszky Dánielt választotta meg a bizottság, amelynek ülése öt óra után ért véget. Agyongázolt a vonat egy tizenötös huszárt Nyíregyháza, junius 2. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi vasúti állomás és a kaszárnya szomszédsága a legutóbbi néhány hónap alatt több huszárnak került az életébe. A huszárok a síneken át járnak bía a városba és mivel la pályaudvaron sok a tolatás, a huszárok meg türelmetlenek, fölugrálnak a tolató vonatokra, amiből több halálos baleset származott. Ma délelőtt ismét halálos szerencsétlenség történt a kaszárnyához vezető áljárásnál, ahol a vonat borzalmasan szétroncsolt egy tizenötös huszárt. Budaházy Lajos 35 éves ember a nagykaszárnyában szolgál. Közhuszár a ti zenötösöknél. Ma délelőtt a kaszárnyából a város felé igyekezett és az átjárásnál találkozott a falujából való néhány huszárral, akik mondták neki, hogy a felesége az állomáson várjaA szerencsétlen Budaházy sietve igyekezett a feleségéhez. Az átjárást éppen egv liosszu vonat zárta el, amely akkor jött ki a pályaudvarról. A huszár türelmetlen volt, nem győzte megvárni, mig elhalad a vonat, hanem fölugrott laz egyik kocsira, hogy a túlsó oldalra jusson, azonban — megcsúszott, esése közben az ütköző ugy fejbevágta, hogy a kocsik közé bukott. Any nyira még magánál volt, hogy igyekezett kijutni a sínek közül a kocsik alatt, de a kerekek elkapták és teljesen szétdaraboták a szerencsétlent, aki holtan maradt a kerekek alatt.
