Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-05-31 / 115. szám

a JSÍYXRYIDÉK 19? 7. május 31. Nyíregyházi építkezések a háború után Nyíregyháza, május 50. (A Nyirvidék tudósítójától.) Bár a háború még a legvadabbul dul és nem látni végét a borzalmas eniberpusztulásnak, — mindenki látja, hiszi, és érzi, hogy a béke ideje 'nincs már messze. Mindenütt, hatósági és társadalmi körökben egyaránt a legkomolyabban foglalkoznak a háború utáni állapotokkal, sőt a kormány maga is megszervezni készül az úgynevezett Átmenetgazdasági Hivatalt. Mindenben nagy fellendülés várható a háború után, de főképpen az építkezésben lehet remélni nagy felvirágozást. Nyíregyházán, ahol a háború kitörése óta az építkezés csaknem teljesen szünetel, különösen nagy jelentőséggel hir ez, mert ma ugy áll a helyzet, hogy a még itthonlevő kevés építőiparosnak sincs elegendő munkája. A háború kitörésekor egész sereg épitkezés és építkezési terv maradt abba, amelyeknek a kiviteléhez a háború után a lehető legsürgősebben hozzá kell látni. Ezekről a kérdésekről beszélgetést oflytattunk Kovács Dezső h. városi mérnökkel. aki a következőket mondotta nekünk: — Jelenleg, — háborús helyzetből kifolyólag — természetesen egyáltalán nem folynak építkezések Nyíregyházán. Ami a városi építkezéseket illeti, a város már a háború előtt foglalkozott az általános csatornázás és a város vízzel való ellátása kérdésével és ezek a kérdések inára teljesen megérettek a megvalósításra. A csatornázás és a vízvezeték kérdése egyáltalán nehéz feladat: a vízfogyasztás körzetébe eső lakosság száma mindössze 25003000, a napi vízszükséglet 3000 köbméter. A vízkutatás céljából a város két próbakutat fúratott, a lefolyt mélység 120 méter, a kutak vízadó képessége másodpercenként 2.46 liter. Tervbevette a város, hogy egy modern téglagyárat fog építeni. A téglagyár Nyíregyháza határában, a tokaj-tiszalöki közutak közölt elterülő és próbafúrások által erre a célra legalkalmasabbnak talált területen létesíttetnék. Ezen a környéken már a háború előtt több körkemencét 'állított fel a város és ezeknek a körkemencéknek a termékéből épült volna fel a téglagyár. A háború alatt azonban ez a több százezer tégla más célra lett fölhasználva, ugy, — hogy a téglagyár fölépítéséhez legelőbb ezeknek a hiányzó tégláknak a pótlása — szükséges. A téglagyárat Vértes Vogel Ágoston keramikus tervezte és békeárak mellett körülbelül 000.000 koronába került volna, a háború után azonban egy millió koronánál is többe fog kerülni. A téglagyár napi termelése 3500 cseréptégla, s ezenkívül tervbe van véve több mellék termék termelése is. — Megépíti a város a háború után az uj közvágóhidat, valamint újjáépíti a vasúti állomással szemben levő Polgári vendéglőt is. Tervek voltak és hiszem, hogy ezek a tervek a háború után testet öltenek — la vásárcsarnok és az uj színház felépítéséről, uj tervek pedig valószínűvé teszik, hogy a háború után hamarosan felépül a leánygimnázium és a tanítóképezde épülete is. Komolyan számolni kell még ezenkívül a görög katholikus székesegyház kibővítésével, esetleg újjáépítésével is. Ezekkel a középületekkel gazdagodik a háború utáni közeljövőben Nyíregyháza és természetes, hogy emellett magánosok is sok uj épülettel fogják gazdagítani Nyíregyháza utcáit. A leánygimnázium szervezete megalakul Megkezdődtek a jelentkezések Nyíregyháza, május 30. (A Nyirvidék tudósítójától.) Geduly Henrik evangélikus püspöknél, akinek a szeptemberben megnyitandó leánygimnázium létesítésében kiválóan nagy része van és aki ideiglenesen elvállalta az igazgatói teendők ellátását, már megindultak a jelentkezések, amelyek már a legelső napokban is kielégítő mérvet öltöttek. Amellett, liogy a helybeliek és a vármegyebeliekközül igen szép számai jelentkeztek a növendékek, sok bejelentés történt a szomszédos, sőt távoli vármegyékből is ugy, hogy egészen bizonyosan nagy számú növendékekkel nyílik meg" szeptemberben a leánygimnázium. Az uj tanintézet szervezkedési szabályrendelete már elkészült és a jövő hét végén már az egyháztanács hozzá is lát a szervezés munkájához, amelyet ha bevégez nek, megalakítják az igazgatótanácsot. Ennek tagjai között a hivatalos és választott egyházi tagokon kivid a város képviselői is ott szerepelnek majd. Mivel az igazgatótanács szervezése és megalakulása 2—3 hetet biztosan igénybe vesz, a leánygimnázium tantestületéne

1' a megalakulása sem várható junius vége előtt. A tantestületre nézve — föltétlenül mértékadó helyről jövő értesülésünk szerint — az a terv, hogy az igazgatótanács nyomban a megalakulás után két tanári állásra írja ki a pályázatot. Eme két állást ugy töltik be, hogy az egyik lehetőleg nő legyen. A két megválasztandó tanár közül választja az igazgatótanács az igazgatót, akinek megbízatása hat évre szól. A két rendes tanáron kívül, egyelőre óraadó tanárokkal oldják meg a tanítás ügyét, mivel szeptemberben estik az I. és az V. osztály nyílik meg. Az óraadó tanárokat az evangélikus főgimnázium tanári karából választják. A tanári testületet aztán jaz intézet fejlődése arányában fokozatosan egészítik ki. ugy, hogy !a tanári kar felerészben női tanerőkből álljon. A leánygimnázium céljaira a központi elemi népiskola emeleti helyiségeit rendezik be. Itt lesz az uj iskola addig, mig megépítheti, uj, hatalmas, modern épületét, amelynek építéséhez előre láthatólag egy-két év múlva kezdenek hozzá. Amennyire örömmel látja Nyíregyháza város lakossága ennek az uj és nagyjelentőségű tanintézetnek a megalakulását, éppen olyan szívesen fogadják az uj intézményt a protestáns egyházak magasabb szervei is, amelyek között a magyar egyetemes egyház közvéleményében, ahol fölötte kedvesen fogadták a nyíregyházi leánygimnázium létesítését, az a vélemény alakult ki, hogy a reformáció négyszázadik évfordulóját szebb és maradandóbb alkotással nem ünneeplhették volna meg a nyíregyházi protestánsok. Nyugalom az fsonzá-frontoís Budapest, május 30. (Miniszterelnükség sajtóosztálya.) A főhadiszállásról jelentik : Jieleti harctér: Az élénk harci tevékenység különösen Keletgalieiában tovább tart. Olasz harctér : Az Isonzó mentén a tegnapi nap aránylag nyugodtabban telt el. Az olaszok estefelé újra megkísérelték, hogy Vodicenél nagy erőkkel áttörjenek. A támadás füzünkben összeomlott. Ugyanilyen sors érte a Jamianonál megindult olasz előretöréseket is. Karinthiában és az Isonzó arcvonalon nem volt lényeges esemény. Délkeleti harctér : Berattól délkeletre olasz felderítési kísérletek meghiúsultak. A vezérkar főnöke. Visszavert angol és fraaicsa támadások Budapest, május 30. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlinből táviratozzák, hogy a nagy főhadiszállás a következőket jelenti : Nyugati harctér : A nap folyamán csak a Wytschate hajlásban volt élénk tüzérségi tevékenység. Este a tüz más helyeken is erősbödött. Az Artois arcvonalon visszavertük az angolok felderítő előretöréseit, a Chemin des Dames-on pedig a franciákat. A St. Quentintől délnyugatra folyó előtéri harcok foglyokat eredményeztek Keleti harctér : A helyzet változatlan. Macedón arcvonal : Nem volt lényegfis esemény. Ludendorff. első főszállásmestw-. Bernolák ezredorvos hirtelen meghalt Nyíregyháza, május 30. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az éjszaka hirtelen meghalt a második számú baraktartalékkórház kiváló parancsnoka Bernolák Lipót, császári és királyi kamarás, ezredorvos. A rendkívül nagy intelligenciájú, bámulatosan munkaszerető és hatalmas szervező képességgel megáldott katonaorvos csak rövid ideje van Nyíregyházán, de eme rövid idő alatt is a tiszttársainak és a magyar beteg katonáknak olyan szeretetét vívta ki, hogy halálát az egész hatalmai kórháztelep több ezer katonája megsiratta. Az egész vezetést magyarrá tette, magyar szellemet vitt a kissé idegenszerű kórházba és éppen -®ért a legmélyebb részvétre érdemes ez a tragikus körülmények között meghall ezredorvos Bernolák dr. gyönge szervezetű, de nagy akaraterejü ember, akinek most is pihenésre lett volna szüksége, de annyira szerette a munkát és kórházát, hogy még azt a négy heti szabadságot sem vette igénybe, amit a napokban kapott. Tegnap a kassai katonai parancsnokság építési osztályának vezetője járt Nyíregyházán és a Bernolák dr. kórházának a praktikus, helyes berendezését dicsérve járta harakok között, mikor hirtelen roszszul lett és összeesett. Óriási izgalom támadt és Schőn Géza dr. főorvos gyors és ügyes munkája csak nehezen tudta eszméletre téríteni. Schőn dr. a beteg ezredorvost kocsin hazavitte a Kálvin-tér 14. számú házban levő lakására, ahol a kórház egész orvosi kara a legnagyobb erőfeszítése dacára az ezredorvos néhány órai szenvedés után agyvérzés következtében meghalt. Temetése pénteken lesz, mert családja, amelyben több országos nevű emberek vannak, csak akkorára érkezhet meg.