Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-05-27 / 112. szám

2 JNEyíryidék 0 1917. május 27 Szabolcsváraisgye és Hyiregyháza városa Gyöngyös újjáépítéséért Nyíregyháza, május 35. (A Nyirvidék tudóéitójától.) Nyíregyháza városa volt az első, a­melynek közönsége nevében 'Irak Géza helyettes polgármester közvetlenül a ret­tenetes tüzkatasztrófa után részvéttávirat­tal fordult a szerencsétlen Gyöngyös vá­rosának polgármesteréhez, de a város ne­mesen érző vezetői nem elégedtek meg természetesen ennyivel, hanem már a pén­teki közgyűlés elé javaslattal járullak a gyöngyösiek segítése érdekében. A város közgyűlésében a helyettes polgármester a következő beszédben emlékezeti meg a gyöngyösi tüzveszedelemről: Megdöbbenésszerüleg váltotta ki belőlünk a legmélyebb részvétet az újságokból már közismertté vált azon szomorú tény, hogy Gyöngyös város nagyrészében áldozata lett a legpusztítóbb elemnek, a tűzvésznek. Eddigi híreink szerint mintegy 1000 ház égett le. A lakosság legnayyobb része élelem nélkül, mindenét vesztve, a szabad ég alatt nyomorog. Ennek a katasztrofális csapásnak mérté­két csak akkor tudjuk a maga valójában ér­tékelni, ha saját tapasztalataink alapján méri gelés tárgyává tesszülf, hogy mennyit kell nélkülöznünk magának a háborunak nyomában járó napról-napra fokozódó meg­élhetési nehézségek miatt. A rettenetes hir v étele után Gyöngyös város polgármesterének a város közönsége nevében részvét táviratot küldtem Az anyagi segítés mikénti mérvére nézve a tárgysoro­zaton kivíil fogjuk javaslatunkat bemutatni. Eme bejelentésem Során most csak arra kérem e városnak egész polgárságát, mely minden időben fogékonyságot mutatott és tanúsított a nehéz sors által sújtottak iránt, méltóztassanak tehetségükhöz mért s a Táros házipénztárába fizetendő önkéntes készpénz­beli adományaikkal is hozzájárulni Gyöngyös város nyomorba jutott polgárai sorsának eny­hítéséhez. Nyíregyháza 3000 koronái ad. Garav Kálmán dr. helyettes főjegyző ugyancsak a pénteki közgyiilésébeai refe­rálta a képviselőtestületnek a városi szak­osztályok ama javaslatát, amely szerint a Képviselőtestület kétezer koronát szavaz­zon meg az üzemi jövedelmek terhére , a gyöngyösi tüzkárosultaknak. A tanács év­vel szemben azt javasolta, hogy a segí­tés összege háromezer korona legyen. Meskó László dr. helyeselte a tanács javaslatát, mélyen átérezte annak a köte­lességnek a jelentőségét, amely szerint az elpusztult varos újjáépítésében elsősorban a városoknak kötelességük a segítés. A képviselőtestület amellett, hogy megsza­vazza a 3000 koronát, a tisztikar utján városszerte gyűjtést indit a gyöngyösiek támogatására és megbízza a helyettes pol­gármestert, hogy fordtiljon erre nézve föl­hívással a város lakosságához és hogy a megszavazott összeget a határozat joge­rőre emelkedésének bevárása nélkül nyom ban elküldje. A vármegye akciója. Megemlékeztünk arról, hogy a vár­megye k'Ötezer koronát küldött a gyön­gyösieknek. A mai napon Mikecz István főjegyző, az alispán helyettese a követ­kező'mély hatású fölhívást bocsátotta ki a vármegvebeli községek elöljáróihoz, a törvényhatóság tagjaihoz és a megyebeli pénzintézetekhez: Hazánk egy élénk, virágzó városa, Gyöngyös, rettenetes csapással porig sújtatott. E hó 23-ikán borzalmas szélviharban tűzvész pusztított e városban s a féket nem ismerő romboló elem üszkös romhalitiazzá változtatta órák alatt azt, amit a szépen j fejlődő' város népe hosszú időn át vas­1 szorgalommal s az otthon meleg szereteté­vel alkotott. — A sors dúló haragja nem tett különbséget az Isten háza, a gazdagok palotái és a szegény ember kunyhója között, megsemmisült ebben a katasztrófában a város épületeinek legnagyobb resze. Több emberélet esett áldozatul és nagy köz­vagyon ment pusztulásba, fnilliókra rug az anyagi kár és ezrekre a szerencsétlen, hajléktálariokká vállotfak száma. Jóllehet a háború naponként szemünk előtt lejátszódó borzalmai és pusztításai fásultabbá is tették az embereket az emberi élet és vagyon katasztrófái iránt, mégis ennek a szerencsétlen városnak váratlan pusztulása ügy látszik a legszélesebb körben megmozgatta szerte hazánkban az emberek jobb érzéseit. Maga a királyi pár elsőnek siettek személyes megjelenésükkel és ado^ mányaikkal letörölni a szerencsétlenné lett lakosság könnyeit s az ország minden részéből és köréből megindult a résztvevő szavak és szeretet adományok áradata. Szabolcsvármegye soha sém maradt el, amidőn honfi véreink szerencsétlensége sírt fel hozzá segítő kézért s most is bizo­nyára él mindnyájunkban a részvét és a jószándék a segítésre. Ez indit engem arra, hogy ha bár jól ismerem azt a sok bajt és küzködést, mellyel a vármegye lakossága e nehéz időkben jóformán napról-napra él és tudom azt is, hány felé vették és veszik majd még igénybe a vármegye közönségének jótékonyságát a háború által okozott sebek és nyomorúsá­gok : mindezek tudatában mégis buzdító és kérő szóval fordulok a vármegye nemesen gondolkozó és jól érző közönségéhez, hogy ne hagyjuk el a nyomorba jutott Gyöngyö­sieket s igyekezzünk rajtuk segjteni. Kérem azért, hogy szakítson el min­denki magától e nemes célra annyit, amennyit körülményei megengednek s azt legkésőbb junius hó folyamán hozzám eljuttatái szíveskedjék, a községi elöljárókat pedig szintén kérem, hogy községeikben a gyűjtést szintén indítsák meg s a begyűlt összeget ugyancsak hozzám terjesszék be. Jótékony cél u előadás ia gyöngyösiek javára. A nyíregyházi cs. és kir. tártalékkőr­házbán felállított Katonaotthonban holnap vaáárnáp nagyszabású jőtéköiiycélu elő­adást rendeznék, amelynek a tiszta jö­vedelmét a gyöngyösi lüzkárösultak javá­ra fordítják. A műsoron, amelynek össze­állítása Glück Dezső ügyes rendezői ke­zét dicséri, a következők szércpélriek — részben kis szindarabok szerepeiben, rész ben pedig' magánszámokkal: Köliferál: Fe­hér Imre. Magánszámokban fellépnek : Propper József, Nógrádi H.. Kun Aranka 1. Trendi tt'áfoíy. Jónás Isaj, a szindarabcik­ban pedig Mészáros Juliska, Kozma Jo­Ianka és Lyachovits Sándor. Az előadás kezdete esti hét óra, belépődijak 2 K, 1 K 20 f, és 60 fillér. Felü [fizetéseket, tekin­tétletl a jótékonycélra, köszönettel fogad a rendezőség. Adomáhyak. Sőmóssy Ferenc, nyírbogdányi föld­birtokos a gyöngyösi tüzkárosultaknak a belügyminiszter utján 50 métermázsa bur­gónyát ajánlott fél. A Nyíregyházi takarékpénztár egye­sület a tűzvész által sújtott 'Gyöngyös vá­ros lakossága nyomorának enyhítésére az ottani polgármester kezeihez egyezer ko­ronát küldött. A szünidei gyermektelep Bakfisnap á Sóstón Nyíregyháza, május 27. (A Nyirvidék tudósítójától.) A város egyezer koronát utalt ki a Leányegyesületnek a szünidei gyermekte­lep számára, egyszersmind kötelezte az e­gyesületet, hogy a telepet nyissa meg az idén. Mi most ezer korona és mi az most megnyitni a telepet és ötven gyermeket tartani el ott? Az ezer korona elenyésző csekélység, tejre, tojásra sem elég, a meg­nyitás pedig jelenti egyrészt azt, tiogv — most sokkal több a vérszegény^és rosz­szul táplál! iskolás gyerek, ezek közt sok a hadiárva, és igy jobban fájnak a leány szivek a fel nem vehetők nagy tömege miatt, másrészt azt, hogv az élelmiszer­beszerzés még pénzért is túlságos nehéz­ségbe ütközik. Mert a mi a fokozottabb fáradozást, a sokkal több munkát illeti, iaz a leányok­ra nem elriasztó. Csak a lehetetlenség, a nincs, a nem lehet, az, ami megbénít min den törekvést. Ezer apróbb lés nagyobb munkával jár az ügy, és száz, kéz osztja meg ezt a terhet egymás között. De legyünk segítsé­gükre. Főzelékre, mézre, tejtermékre, to­jásra van szükség, adjanak gazdáink, — ha pénzért is, csak legyen mindig, ne tör­ténjék fennakadás. A jó nyíregyházi gaz­dák hallják meg a kis nyíregyházi gyer­mekek számára való eme kiáltást, hoz­zanak, amit ,nélkü 1 özehtnek. Azután nézzék meg a nyáron, hogy mi az a sóstói gyermektelep"? Nemes lelkek tervezték, építették, a leányegylet egész tőke vagyonát bele fek­tette. Szebbet, kedvesebbet képzelni sem lehet, mint az erdőbe épített eme bájos villát. Aztán együtt !a gyermekek. Az első hé­ten még bágyadtak, csendesek, de a má­sik héten már mosolygók, kacagok, vi­dám játékot űzők. Mindig tiszták, mindig rendesek — és négy hét niulva megerősöd­tek testlien és lélekben és elbírják a rá­juk jövő év összes terhét. Látványossága éz a Sóstónak, mely­nek — ugy hallom — idegen országbeli lakói is lesznek az idén; azok jobban fogják méltányolni, mint mi magunk. És a leanyegyesület megfeszíti min­den erejét, rendez nagy gyermekdélutá­nokat, melyen száz gyermek fog a szín­házban játszani, aztán lesznek <bakfis>­napok. mit Száz serdülő szépség rendez. Lesz játék, előadás, szórakozás — azért* hogy vagy ötven-hatvan vámiyadt gyer­mek uj életre kelljen. A «KüIügy-Hadügy» a községi pénztá­rak terhére is megrendelhető a Nyirvidék kiadóhivatalában, negyedévre 6 koronáért. — A lap kihordására vonatkozó pana­szokat kérjük azonnal közölni kiadóhiva­talunkkal. Telefon 131 i Időt es pénzt takarít meg, ha a Nyir­vidék utján fízét elő a hírlapokra és fo­lyóiratokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom