Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-05-16 / 103. szám

2 II iyi7. május Ifi I gazdák s MéMm sileré A Gazdaszövetség gyűlése Nyíregyháza, május 11. (A Nyirvidék tudósítójától.) Alig kezdődött meg a hatodik kölcsön jegyzési ideje, Nyíregyháza város közön­sége, amely az eddigi hadikplcsönöknél áldozatkészen sietett az állam segítségére, most is a legteljesebb hazafisággal állott sorompóba, hogy minél nagyobb sikert biz tositson Nyíregyházán a hadikölcsönnek. .Megnyugvással állapítjuk meg, hogy a nyíregyházi gazdaközönség hivatalos szer­ve. a Gazdaszövetség volt az, amely el­sőnek kezdett munkához Nyíregyházán a hadikölcsön érdekében. A jegyzés meg 1­kezdésének a napján a Nyíregyházi Gazda­szövetség Kovács András elnöklete alatt rendkívül népes gyűlést tartott, amelyen a város képviseletében Trak Géza helyet­les polgármester jeleni meg, hogy a ma­ga befolyásával is előbbre vigye az uj hadikölcsön ügyét. A gyűlést Kovács András elnök nyitot­ta meg és igen okos szavakkal mutatott rá arra, hogy a nyíregyházi gazdáknak, a­kik eddig is megtették kötelességüket, — most különösen sorompóba kell állaniok, hogy a hadikölcsönnek mentül nagyobb sikere legyen. A gazdák a legtöbbet . ve­szíthetnek egy sikertelenség esetén és a gazdáknak legkevésbbé szabad cserben­hagyni a hazát akkor, amikor annak szük­sége van polgárai segítésére. Trak Géza helyettes polgármester be­szélt azután a gazdákhoz. Rámutatott arra, hogy a gazdáktól ma legtöbbet vár az állam .(•$, ,hogy ebben a városban, ameiy L nek tekintélyes zömét alkotja a gazdakö­zönség, minden szem a gazdákra figyel, í" (magyarázta azután a helyettes .polgár­mester a hadikölcsön nagy jövedelmező­sOgét, nagy előnyeit és a gazdaközönség nagy figyelemmel és helyesléssel honorál­ta Trak Géza beszédéi. E beszédek hatása alatt kimondta a közgyűlés, hogy a Gazdaotthon vagyoná­ból 5000 koronát jegyez és fölhívja tag­jait. hogy minden nyíregyházi gazda a nélkülözhető teljes tőkéjét fektesse hadi­kölcsönbe és emellett a legszélesebbkor ban indítson minden gazda akciót, ka­pacitálja ismerőseit és hozzátartozóit. — togy ennél az utolsó erőfeszítésnél tel­jes erejükkel álljanak rendelkezésükre a hazának. SZÍNHÁZ műsor: Kedden itt harmadszor Farsang, Molnár Ferenc legújabb vígjátéka. Szerdán Bihary Böske fellépésével Mágnás Miska, operettsláger. Csütörtökön d. u. félhelyárakkal Urasági inas kerestetik, énekes bohózat-újdonság, este Bihary Böske fellépésével Mágnás Miska, operettsláger. Péuleken A vasgyáros, Ohnetsláger. Szombaton ilt először Etelka—Wie einstim Mai... táncos operetteujdonság. Vasárnap d. u. féihelyárakkal Az asszony faló, operette, este itt másodszor Etelka—Wie emst im Mai... operetteujdonság. Legénybucsu A tavalyi szezon operettslágerét, a Legénybucsu cimü Strausz-operettet mu­latta be tegnap a társulat igen nagy érdek­lődés és nem kevésbbé nagy siker mellett. Zsúfolt ház nézte végig a fordulatos me­séjü. fülbemászó muzsikáin darabot, — amelynek a női főszerepét tegnap Ko­vács Viora játszotta, kedvesen, üdén, fris­igen sok természetességgel, hangja fris­sen, tisztán csengett, a legnagyobb zenei nehézségeket is könnyen oldotta meg. Mellette Gömöry Lászlónak volt különö­sen nagy sikere: már tavaly legjobb szere­pei közé tartozott a Legénybucsu ötting­hausen bárója és hangjának gyönyörű e­reje tegnap is szépen érvényesült. A töb­bi szereplők közül Koltay Jenő, Heltai Hugó, Kovacsics Margit és Baróthy An­tal, valamint Forgács Jenő humorukkal, Kálmán Manci pedig vidám pajzánságá­val segítette elő a darab sikeréi. Bihary Böske fellépései. Közönségünk tudatában vnn annak, hogy igazgatónk — minden idény folyamán elvből csak egy szerepben lépteti fel feleségét, a Nyíregyhá­zán is páratlan közkedveltségnek örvendő, Bihary Böskét. Az idén is csak a Mágnás Miska operettsláger Marcsájában lesz al­kalmunk bájos megjelenését, üde játékát és igaz művészetét élveznünk. Ehhez a sze­rephez, melyet a múlt idényben is csodá­latraméltóan kreált, ez idényre pazar uj kosztümjei készültek, a II. felvonásra egy olyan divatkreáció, aminővel fővárosi szín padon is ritkán találkozik a szem. Ezen a héteil szerdán és csütörtökön játszák a Mágnás Miskát. Csütörtökön délutáni elő­adás is lesz, a kacagtató Urasági inas ke­restetik énekes bohózat újdonság. Nagy az előjegyzés a Vasgyáros pénteki felújítá­sára és az Etelka Wie einst im Mai opcrettujdonság szombati premierjére is. Mai napon a társulat kötelékébe lépett : Málly Károly, a debreczeni színház ta­lentumos, fiatal karmestere is. Segítséget kér a Nőegylet az árvaháza javára Nyíregyháza, május 15. (A Nyirvidék tudósítójától.) A végeszüntelen háború mindent meg­őrlő nyomorúsága rentlkivül súlyos hely­zetbe hozta a nyíregyházi Jótékony Női­egyletet is, amely eddig a legnagyobb ál­dozatok árán és a legnehezebb gondok között tudta i'öníartani árvaházát. A veze­tőség, amely annvi szeretettel és a«nvi nemeslelküségel intézte évek hosszú során át a közönség legkisebb megsarcolása nél­kül az árvaház dolgát, most teljesen megf­akad t és olyan helyzetbe került, hogy nem talált kiutal a közönség segítsége nélkül. Békében az árvaházat a szerény tag­sági dijakon kivül a híres nőegyleti bálok szép és tekintélyes jövedelméből tartották fönt. A Nőegylet méltatlannak találta a mai nagyon szomorú időkben a bál meg­tartását, a tagsági dijak is gyérebben foly­tak be, mert hiszen, a tagok jórészc hadi 1 bávonult és így a jövedelmei csaknem tel­jesen elmaradtak a Nőegyletnek, amelyre ezzel szemben teljes mértékben ránehe­zedtek a háborús gondok, mert az ár­vák ellátása ruhával és élelemmel renge­tegbe kerül és ha nem akarja árváit elha­nyagolni. kénytelen a közönség áldozat­készségéhez fordulni. Sokiág gondolkozott a Nőegylet, igyekezett mindenképpen el­kerülni a közönség megterhelését, de nem volt más megoldás és most a Nőegylet ké­relemmel fordul Nyíregyháza közönségé­hez, amelyet segítségül hiv az árvaház íöntarlásának biztosításához. Fölhívástbo­csátott vi a Nőegylet, amelv a következő komoly és mindenki által megszívlelen­dő szavakat intézi a közönséghez: A Nyíregyházi Jótékony Nőegylet által fenntartott Erzsébet árvaház a háború következtében igen mostoha a­nyagi körülmények közé jutott. Három éve már, hogy a Nőegylet semmiféle jó­tékonycéln mulatságot nem rendezett, pe dig az ebből látott tiszta jövedelem volt az az anyag! eszköz, amellyel a Nőegy­let az árvaházat fenntartotta. Tudvalevő, hogy az árvák élelmezése és ruházása három, négyszer annyiba keiül most — mint békében és erre a megsokszoroso­dott kiadásra, még a háború előtti jöve­delem sem áll rendelkezésre. Első ízben fordul a Nőegylet az ár­vák érdekében Nyíregyháza város n»­mes társadalmához: segítse hozzá ado­mányaival a Nőegyletet, az Árvaház to­vábbi fenntartásához. Biztosra vesszük, hogy ezek a kérő szavak nem maradnak meghallgatás nél­kül és ennek a városnak nemeshelkü la­kossága itt is tanúbizonyságot tesz áldo­zatkészségéről. Az adakozások már meg is indultak. Gróf Dessewffy Mariannc, a Nő­egyiet védnöknője 1000 koronát adomá­nyozott, a Nőegylet tisztikarának tagjai közül Básthv Barnáné elnök 100, dr. Fleg­máim Jenőné és dr. Korányi Endrén; . Jóba Elek titkár 50—50 koronát, továbbá a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár 200, és Weinberger Artúr 20 koronát adlak. Agyonvertek egy ispánt a jalapári tanyán Nyíregyháza, május 15. tA Nyirvidék tudósítójától.) Az ibrányi határban levő Jalapár-ta­nyán tegnapelőtt estefelé kegyellenül meg­gyilkolták az Odescak-hi Zoárd Jenő her­ceg feleségének a kulcsárját. Ugy látszik, hogy a gyilkos előre készült véres csele­kedetére, bár a kulcsár az eselet megelő­zőleg közvetlenül megverte azt az emberi, aki később orozva, hátulról agyonszúrta. A Jalapár-tanyán szolgál Bereznyák Magyar Ferenc kocsis, akinek már ré­gebben valami baja volt Lukács István 37 éves kulcsárral. Szombaton este félki­lenckor Magyar Ferenc egyik kocsistársfv val, Horvát Andrással itatta a lovakat és a kulcsár ekkor is összeszidta a kocsis le­gényt meg a társát. A szidásból szóváltás támadt és a kulcsár arculütötte a legényi. Bereznyák Magyar Ferenc a bántalmazás után nem szólt semmit, de később, ami­kor a kulcsár a hombárból zabot akart ki­adni a nekídühösödött legény vasvillát fo­gott, odament a hombárhoz, amelybe é;>­pen mélyen hajolt bele a kulcsár és elő­ször fejbevágta, majd a vasvillával há­romszor a nyakába és a hátába szúrt a szerencsétlen kulcsárnak, aki hörögve, vé­resen bukott a hombár mellé. Nagy riadalom támadt persze a ta­nyában. Az eszméletlen, véres embert be­vitték a lakásába, némelyek orvosért sza­ladtak, mások a csendőröket hivták elő. Mire az orvos megérkezett. Lukács Ist­ván kél órával az eset után belehalt sérü­léseibe. A csendőrök hamarosan megje­lentek és megkezdték a nyomozást, mert az a gvanu merült föl, hogy a legény, aki beösmerte, hogy ő ütötte és szúrta íe há­tulról a kulcsárt, nem az elszenvedett ar­culcsapás fölött való haragjában köveiU cl tettét, hanem már előbb készült rá, hogy agyonveri Lukácsot, aki neki és az édesanyjának ellensége volt. A csendőrség letartóztatta Bereznva­kot:, sőt az édes anyját, Bereznyák János­nét is, mert beigazolódott, hogy valóban haragos viszonyban voltak a megölt em­berrel és arra is bizonyíték van, hogy a gyilkos fin és anyja beszéltek arról^hogr bosszul állanak a kulcsáron. A iTu azt vallotta, hogy a kulcsár rosszul bánt ve­le is, az anyjával is ós, hogy egyre ül­dözte. A sok harag meg az. hogy olt a tanya közepén ártatlanul arculütötte, any­nyira elkeserítették, hogy haragjában és elkeseredésében követte el leltét. Krasznay Sándor törvényszéki vizs­gálóbíró, továbbá Dohnál József dr. és Konthy Gyula dr. törvényszéki orvosok másnap kiszállottak a helyszínre és föl­boncollák Lukács István holttestét. A gyil­kos legényt behozták a törvényszék fog­házába és oll várja meg, mig az esküdt^ szék ítélkezik fölötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom