Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-23 / 35. szám

JNFRIRTFLFIÉLT 1917. február 18. — Drasehe Lázár Alfréd könyvét a Tüzpróba cimü regényt nemcsak a kritika fogadta lelkes elismeréssel, hanem a kö­zönség is szinte páratlan érdeklődést ta­núsít iránta: az első kiadás néhány rövid liét alatt teljesen elkelt. Most készül a második kiadás, amely néhány nap múl­va meg fog jelenni. A közönség tömeges érdeklődése a kitűnő könyv iránt egyre élénkebb, ugy, "hogy a második kiadás is előreláthatólag igen hamar el fog kelni. — Orosz fogságból. Farkas Tibor ön­kéntes orosz fogságból, Berezovkából le­velet irt Nyíregyházán lakó szüleihez. "A levelét több nyíregyházi fiu is aláirta, akik­nek a névsorát alább közöljük: Havas Bé­la, Bagdy Gyula, Szegedy Gábor, Grünfeld Jakab, Müller János, Schertz Andor, Ke­mény Zsigmond, Sárosi Mihály, Szabó Gy. Géza, Stein József, Szán Béla, Hermann Ernő, Végh András, Molnár Károly, Sen Gyula, Setter Ármin, Singer Sán­dor, Kerecz Gyula, Remes Nándor, Hal­pert Sándor, Csasztulek Vilmos, Gál Ist­ván, Vagner János. — Főiskolai hallgatók szabadsága. A Külügy-Hadügy jelentése szerint a póttes­tek — intézetek stb. — feljogosittatnak arra, hogy a hadszíntér mögött katonai szolgálatban álló főiskolai hallgatóknak, ha a főiskola megfelelő igazoló okmányát felmutatják, vizsgálatuk letehetésére nyolc napig terjedhető rövid szabadságot enge­délyezzenek. Ez a szabadság az úgyneve­zett «különösebb indokolás nélküli» sza­badságidőbe beszámítandó. Azok részére a tartalékos — népfölkelő — egészségügyi Hadnagyok és zászlósok, valamint egyévi önkéntes — népfölkelő — orvosnövendé­kek részére, akik a második és harmadik szigorlat egyikét megkezdték, de be nem fejezték, vagy ismétlésre utasíttatnak, az orvoskari dékán által kiállított bizonyít­vány alapján szigorlataik befejezése és a doktori fok elnyerése céljából a már ismer letett 5285—5. sz. körrendelet szerinti tíz heti szabadság aránylagos része is enge­délyezhető. — A Nyugat, Ignolus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő folyóirat február 10-i száma a következő változatos tartalommal jelent megtarta­tom: Déry Tibor: Lia. — Rövid történet II. Befejező rész. — Tóth Árpád: Arthur Rimbaud három verse. Kaffka Margit: Hangyaboly. — Regény IV. — Schöpflin A­ladár: Előszó könyvemhez. A politika mö­gül: Ignotus: Parlament. — Gellért Osz­kár: Wilson és az «U» joga. Ambrus Zol­tán: Háborús jegyzetek. Réti Ödön: A sá­tán vigyorog. — Novella. — A Figyelőbe Színi Gyula, Schöpflin Aladár, Babits Mi­hály és Bálint Aladár írtak. — A Társaság. Lónyay Elemér herceg ről ír a Társaság e heti száma vezetőcik­ket s a rangemelés aktualitásából ismer­teti a Lónyay nemzetség történetét is. A szépirodalmi részben Szászorszép címmel Lázár István kezd hosszabb elbeszélést, a honfoglalás idejéből meríti érdekes tár­gyát. Novellát Somlay Károly irt, művé­szeti cikket Hornyay ödön adott. A Tár­saság rovat bő és változatos, mint mindig, az illusztrációk szépek és érdekesek, a cim oldalt Lónyay Elemér herceg arcképe dí­szíti Hein professzor művészi rajzában. A Társaság előfizetési ára egész évre 28 K, félévre 14 K, negyedévre 7 K. Mutat­ványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, IV., Reáltanoda-u. .18. Nyilvános nyugtázás A Katona-Otthon javára a következő adományok folytak be: Fiiszer és Gyarmat áru r. t. 100 K, Hasman Mihály 20 K, Lassí­ner Tivadar 10 K, Varga János 20 K. A Feministák Egyesülelének anya- és gyermekvédelmi céljaira a Dombrádi Nép bank rt. 40 K-t adott. Szegényeink gyámolitására Lukács­Lichtmann Vilmos 100 K, a Szabolcsi Ag­rár Takarékpénztár 50 K-át adott, Ferenci Bernátné — Miskolcz — 20 K-át küldött néhai Zoltán József halála alkalmából, ko­szorú megváltás cimen. Gyerniekkonybáli­kat a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár 50 K, az izr. Kézműves egylet 40 K, dr. Be­nedek Dezsőné 30 K, dr. Engel Ignácné — Debrecen —, Fleiner Lajosné, Kende Sándorné, 20—20 K-val segélyezte. Meleg pártfogásukat szívből köszönöm, dr. Fleg­máim Jenőné, izr. nőegyleti elnök. Madácsi Ferenc helybeli iparos — a harctéren szerzett betegségében e hó 17-én hősi halált halt. Nyolc neveletlen árvája részére Veress Józsefné -gyűjtést rendezett, amely 211 K 80 fillért eredményezett. Á gyűjtéshez adományaikkal a következők járultak hozzá: Veress József 10, Karasz Lászlóné 2, Lichtenberg Sándor 5, Blum­berg József 3, Kiss Károly 5, özv. Buss Józsefné 1, Manheimcr Simon 2, Major István 60 fillér, özv. Pátrovics Lászlóné 3, Magduska 2, Nyárádi Mihály 6, Práger és Domány 3, Kleimann Géza 2, Kemény Ignác 2, N. N. 1, Hirschler Mór 2, Grün­spán Adolfné 1, Ungár Lipót 2, Deutsch József 2, Sándor Rezső 2, Taub Lajos 10, Kerekes Pál ,10, Liencr Sámuelné 1.20, Klein és Krámer 5, Földes Márton 5, Nagy Gyula 1, Füredi Vilmos 5, Kreisler Simon 4, N. N. 40 f, Stern Sándor 4, Ernstein j 4, B. M. 1, Wirtschaffter 1, Hunyadi László ! 6, Fleiner Lajos 5, Hoffmann Adolf 10, N. N. 1, Kiss Sámuelné 5, Bata I. 1, Eriért Salamon 5, Mitternacht I. 2, Hibján Gyula 10, Lakner Béla 4, "N. N. 10 f, N. N. 60 f, Ruzsonyi Pál 2, Nyíregyházi Izr. Nőegy­let 5, dr. Flegmann Jenőné 2, Simkovits Lajosné 1, Gracik Anna 1, Hauffel Lajos 5, Kovács András 3, Szarvadyné 1, Szabó Gusztáv 1, Tomasovszky László 1, Dankó­né, Schvarczer Nándor 2, Burger István 2, Schvartz Jenő 1, özv. Barzó Mihályné 5, Liptay Jenőné 10, Fodor Ferenc 2, N. N. 60 f, Kuk Mihály i, Gloviczky József 6 korona. msww ^imimwii mí wi^ JMWW OW * wtmii' i/ w Vasúti menetrend Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé este 9i£. Debrecen-felé d. u. 2 0 0. Csap-felé d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé reggel 422* Yásárosnamény-felé reggel 7 3 0.** Polgár-felé reggel 4Ü£!.*** Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7. Debrecen-felől d. u. 3 3 5. Csap-felől d. u. l 3 0. Mátészalka-felői este S 3?,* Yásárosnamóny-felői este 7*2 ** Polgár-felől este 712-*** * Minden hétfőn és csütörtökön. ** Minden szerdán és szombaton. *** Minden kedden és pénteken. Társadalom - Iskola A görög milhologia szerint Charon az világi hajós a Styx folyón szállította át az elhunytak lelkeit. E hitrege szimbolikusan mutatja azt az igazságot, hogy egyik élet­ből a másikba közvetítés nélkül átlépni nem lehet mindenütt szükség van átme­netre, átalakulásra. Az iskolák napjainkban is középkori zárt életet élnek, mely életről csak a vizs­ga napján adnak számot néhány érdek­lődő előtt. A hatalmas társadalom foly­ton hullámzó tömegével egészen nyilt, sza­bad életet él. Az iskolát csatornához ha­sonlíthatjuk, melynek medrét a tananyag és tanmód ássa, jnig a társadalmat tenger­hez, mely a belé ömlő édesvizű folyók izét, szinét, lényegét megváltoztatja. A két élet helyzete, lefolyása, hivatása, is mutatja, a lényeges különbséget s az átmenet szük­ségét. És mégis azt kívánják, hogy az, aki már az elemi iskolát elvégezte, minden közvetítő intézkedés nélkül feleljen meg majd annak idején a társadalmi kötelessé­geknek. Az elemi iskola készítette életha­jó megfelel a csendesvizü falusi életnek, de ez a háborgó városi életbe sodorva, tönkre megy a betegség, bűnözés, a hálál hullámai által. Végzetes könnyelműség, — hogy milliók lépnek az életbe az elemi iskolából minden útravaló nélkül. E köny nyelmüséget egy találó szó fedi: népiskola. Ez iskola pedig mindent tanít, csak népraj zot nem s minden ismeretet nyújt, csak a népélet ismeretét, nem. Üres frázis a népiskola néplélek müve­lése nélkül, mint amilyen megtévesztő a keresztény szó, a szeretet gyakorlása nél­kül. Népiskola tehát még nem volt, csak lesz; mert lennie kell. A mai elemi iskola is, mint a középkori, csak a tudás alap ele­meit adja. Ha ez iskola még mindég divó scholastikai rendszer, betű imádás, szó­tanulás mellett az életre készíthetne, ugy akkor követ érdemelne, mert viselnie kel­lene mindazon vádakat, melyekkel a mai társadalom és nemzetek feldúlt életét vá­dolják s a keresett bűnbakot benne talál­nánk. Tanithat-e életre az az iskola, mely a halálban megdicsőülést keres, az életet a középkori felfogásnak megfelelőleg, most is nyomorúság völgyének énekelteti s a Paradicsom kertjét a halál által örömnek nevezi? Nem munkás életre, hanem dicső halálra készit az iskola. Hic Boma, hic saltus! Ha az elemi iskola életre készit: mért halnak meg (élni ,nem tudó milliók oly nyo­morultan? Ha az életnek ez az iskolája: mért kell az ez iskolát járt népnek járvá­nyos és egyéb betegségtől az alkoholizmus­tól idő előtt elpusztulnia. A tapasztalat mutatja, hogy a népnek először betegnek kell lenni s aztán az orvos megtanítja él­ni. Először bűnöznie kell a gyermeknek s felnőttnek, hogy aztán a gyermekbiró, illetve a síró rabbilincs felébressze a bű­nös Kain ivadékban a szunnyadó lelki­ismeretet. Az aggastyán csak haldoklása­kor tudja meg, hogy kellett volna az életet leélni s összekötött szőlővenyigéken, majd ezek szálain mutatja az összetartás elő­nyét, széthúzás hátrányát. Ha az elemi iskolába bevisszük a nép­életét, megteremtjük a népiskolát. Ha a józan életre vezető természettudományi gondolkodással átitatjuk a nép agyát: ak­kor a nép mejg tudja Vetni a lábát a földön, Ha az iskolától a társadalomig megfelelő kultúrintézmény viszi át az ifjúság háborgó napjain a néplelkét, akkor meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom