Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-01-23 / 9. szám
2 Ktíkvidék. 1917. január 23. Hl iparcikkek makszimálása A miniszterelnök leirata a vármegyéhez Nyíregyháza, január 22. (A Nyirvidék tudósítójától). Pár hónap előtt országos mozgalom indult meg abban az irányban, hogy iá kormány ne csak az elsőrendű élelmicikkek árát makszimálja, hanem a legfontosabb ipari készítmények határtalan áremelkedésének is gátat vessen. Csaknem minden vidéki törvényhatóság föliratban kérte ezt a kormánytól, amely egyes helyekken meg is adta a fölhatalmazást a törvényhatóság első tisztviselőjének né mely iparcikk ármaxiinálására. Általános érvényű rendeletet azonban ezideig nem hozott a kormány, még pedig igen világos okokból, amelyeket Tisza István míinisz-' terelnöknek a vármegyéhez most intézett leirata részletesen kifejt: Az állam beavatkozásának ebben a tekintetben a dolog természete által bizonyos korlátok vannak szabva. — Az állam csak egyes, könnyen eltartható és szállítható oly fungibilis tömegáruk árát szabályozhatja, amelyekre egyöntetű minőségűknél fogva lehetőleg egységes ár állapitható meg s melyek szükség esetén rekvirálás utján megszerezhetők s a fogyasztás rendelkezésére bocsáthatók. Arra vonatkozólag tehát, hogy valamely árucikk a hatá'rszabás megállapítása alá vonható-e, — nem az a döntő, vájjon az illető árut a mezőgazdaság vagy az ipar állitja-e elő, hanem az, hogy az árucikk természete szerint a hatósági korlátozások alkalmazása tekintetében a most jelzett előfeltételek fen forognak-e? Az országos árszabályozás elrendelése rendkívüli nehézségekbe ütköznék s majdnem keresztülvihetetlennek mutátkozik mindén oly árura vonatkozólag, amely nél nemcsak az áru egyes nemei között, hanem az esetenként minden egyes árucikk között is változatos minőségű különbségek lehetnek és vannak is. Ügyanez okból számos mezőgazdasági termék legmagasabb árának megállapítása sem mutatkozik célszerűnek s ennél az oknál nem alkalmazható az ármaximálás az iparcikkek nagy részére sem — Az egyöntetű ár országos megállapítása ez alapon tehát csak oly tömegárukra nézve volt kimondható, amelyek fajilag és nem egyedileg kerülnek a kereskedelembe, mint az élelmiszerek egész sorozatán kívül a szappan, bőr, gyapjú, cukor, stb. Az ipari ,készgyártmányok legnagyobb részénél ezzel ellentétben az egyes készítmények értéke között a felhasznált anyaghoz és a kiállításra fordított munkához képest a minőségi különbségek változatos skálája keletkezik, mely az egyöntetű ármegszabást egyenesen lehetetelenné teszi. Ha az ármaximálás az ily ipari készítményekre, mint pl. a lábbelire és ruházati cikkekre, vagy fehérnemüekre mégis kiterjesztetnek. ez csak azt vonná maga után, hogy a meghatározott legmagasabb ár a gyakorlatban tulajdonképpen minimális árrá alakulna át. Ebben az esetben az igen nagy minőségbeli és értékbeli különbségek ellenére a silányabb minőségű áruk a fogyasztó közönség érdekeinek rovására a kereskedelemben ellenőrizhetetlenül a jobb minőségű áruk maximális árain kerülnének forgalomba, nem is említve azt, hogy az ármaximálást követő és annak hatályosságát biztosító további rendszabályok, nevezetesen a rekvirálás, az elraktározás és egyenletes szétosztás ezekre az árukra nézve a gyakorlatban egyenesen keresztül vihetetlennek bizonyulnának, wa nwm n >i Tegyen kísérletet, hogy a Nyirvidék hirdetései biztos sikerrel járnak. Mi lesz a malmok gabonájával Betudják a vármegye kontingensébe Nyíregyháza, január 23. (A Nyirvidék tudósítójától). A tavalyi gazdasági évben igen sok zavart és kellemetlenséget okozott a közélelmezés ellátásánál, hogy egyik vidék lakosságál a másik vidék terményéből elégítették ki. Most mindenképpen az a törekvése a Közélelmezési Hivatalnak, hogy kiküszöbölje a termények fölösleges szállitgatását és a iakosság mindenütt lehetőleg saját vidékének a terméséből láttassák el. Ezt a célt szolgálja Kürthy bárónak alábbi rendelete is, amely a vármegyebeli vámörlő malmok készleteinek a fölhasználása fölött intézkedik és meghagyja, hogy ezek a készletek, amennyiben a vámörlésből származó keresményeket szintén rekvirálják és a Vármegye kontingensébe betudják. A fontos rendeletet itt adjuk. Szaholcsvármegye alispánjá nak. Intencióimnak is megfelel, sőt súlyt helyezek rá, hogy a vámőrlő malmok készletei a most elrendelt rekvisitió folyamán alapos eljárás, ellenőrzés alá vétessenek. Minthogy azonban a törvényhatóságok liszttel való ellátása az eddig követett és bevált rendszer szerint legcélszerűbben a Haditermény rt. körzeti malmai utján volt lebonyolítható, ezek a malmok pedig főkép a vámmálmok által beszolgáltatott vámkeresményekből alimentalódnak, nagy suly fekszik azon, hogy ezen malmokban a H->T. rt. állandóan kellő készlelek felett rendelkezzék, ami az említett rendszer foly tán eddig lehetséges is volt. Ezen bevált rendszer fentartása érdekében szükséges tehát, hogy a vámkeresmények is rekviráltassanak ugyan a hatóság által, de ne a körzetbizományos által vétessenek át, hanem ezentúl is akadálytalanul a H-T. állal kijelölt körzeti malmokba szállíttassanak be. — A Hadi Termény r -t-t (egyidejűleg utasítottam, hogy a rekvirálás végrehajtásának ideje alatt esedékes vámgabonát külön nyilvántartásba vétesse, hogy ezen mennyiségeknek a törvényhatósági kontingensbe való beszámítása szintén lehetséges legyen. E cél érdekében elrendelem tehát, hogy: 1. a malmokban feltárt és közszükségleti célokra igénybe vett mennyiségeket alispán — polgármester ur ne a H-T. rt. körzetbizományosai hanem a H-T. rt. illetékes kirendeltségei utján vétesse ál. 2. hogy a malmokban rekvirált menynyiségek a pontos adatok megadása mellett a H. T. r.-t. illetékes kirendeltségével közöltessenek, hogy ekként a kirendeltségnek módjában legyen megállapítani, mely lélelek azok, amelyek már a H-T. rt. részére bejelentettek és igy le nem rekvirálhatok és mely télelek azok, amelyek a törvényhatóság kontingensébe beszámíthatók. Egyben közlöm alispán úrral, hogy vámörlő malmokban a rekvirálás kezdetétől rekvirálás befejeztéig összegyűlt vámkeresmények a törvényhatóság kontingensébe betudatnak, de nem számithatók be a kontingensbe a vámmalmok azon keresményei, amelyek a kirendeltségeknek bejelentettek ugyan, de a körzeti malmok által még át nem vétettek. Hogy a rekvirálás befejezte utáni időre esedékes vámkeresmény a kontingensbe nem számitható be — az természetes. Ugyanígy nem számithatók be kontingensbe a körzeti malmok által a H-T. felhatalmazása alapján megvásárolt, de hozzájuk még be nem érkezett buza, rozs és kétszeres készletek, mert hiszen ezek a készletek a közfogyasztásra már ugy is rendelkezésre állanak. Természetesen a vásárlás ténye ily esetekben az eladó által okmányilag igazolandó. Budapest, 1916. évi december hó 16. báró Kürthy. Veszi Margit előadása a Bessenyei-Körben Meg nem irt riportok Nyíregyháza, január 22. (A Nyirvidék tudósít jától). Férfiember számára is borzasztó a háború közelről szemlélve még akkor is, ha nem mint aktiv szereplő vesz abban részt, nő részéről pedig egyenesen megengedhetetlennek tartjuk, hogy közel menjen mindahhoz, ami háború, ami vér és jaj, amit a legedzettebb férfiidegek is alig bírnak ki. Katona emberek, akik hosszú hónapokat töltöttek a fronton, haditudósítók, akiket n^gedzett az élet, irtózattal fordulnak el a háború egy-egy szörnyűségétől — és akkor egy gyönge nő, egy magyar újságírónő megleszi azt, hogy elmegy a leg veszélvt-rejtőbb harctérre, le az Adriához, ahol nincs elrejtő lövészárok, nincs, fedezék, nincsenek futóárkok, semmi más nincs, — csak veszedelem. Ide ment le a mult év nyarán Vészi Margit — aki a Bessenyei-Kör meghívására szombaton előadást tartótt Nyíregyházán. — És ittt, Pólában, Triesztben, Caltar£ban, Raguzában, a dalmát sziklaóriások alatt, a Lovcsen árnyékában élt heteken, hónapokon keresztül. Az Est hasábjain akkoriban sokkeresztül. Az Est hasábjain akkoriban soksok tudósításban számolt be élményeiről, de voltak és vannak dolgok, amiket akkor sem leheteti és most sem lehet még megírni, beszélni azonban szabad róla. És Vészi Margitnak van mondanivalója bőven. Nagybajuszu, öreg magyar népfölkelők, fehérruhás tengerésztisztek, bőrkabálos repülők élményeiről beszél könnyedén, vidáman. Horthy kapitányról, a Novarra parancsnokáról, Konyovics repülő had nagyról egész legendákat tud, legendákat, amelyek igazak, megtörtént, ezer veszélyt rejtő történeteket, melyeket nevetve,mond el s amelyeket még hallgatni is borzalom. S ott járt Vészi Margit Durazzóban, bejárta az elfoglalt Albániát, élt Wied herceg királyságának egzotikus palotájában, hajókázott az aknákkal telerakott Adrián, repült a Lovcsen fölött srapnelltüzben, leszállt a tenger fenekére U-hajón, részvett egy Bari ellen intézelt floltalámadásban és minderről beszél, beszél közvetlenül, mintha a legújabb divatról csevegne, vagy mintha friss pletykákat mondana el öt órai tea mellett és az ember egészen elfelejti, hogy ez az asszony ezerszer nézett a halál szemébe. Vészi Margit előadása csaknem másfélóra hosszat tartott és a közönség az utolsó szaváig a legteljesebb figyelemmel kisérte az előadási, amelynek végeztével lelkesen, hosszan megtapsolta Vészi Margitot. Egész évre 18 K. Fél évre 9 Ii. Negyedévre 4 K 50. Tanítóknak félévre 6 kor. Egves szám ára 6 fillér. Telefon 139.
