Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-06 / 44. szám

Nyíregyháza, 1917. március 6. * Péntek XXXVIII. évfolyam * 65. szám. Előfizetés: Egész évre 18 K, félévre ... 9 K, negyedévre 4.50 K. Egyes szám 6 f. === Tanítóknak félévre 6 korona..—. és a POLITIKAI NAPILAP A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők Szabolcs vár meg vei Ta nitóegyesii let hivatalos közlönye. mftwwrnft) Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHFNYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 13S. POSTACHEQUE 2B3S6. Kéziratokat nem adunk vissza. A hősök Megállás, pihenés nélkül, őrült gyorsasággal közeledik negyedik esztendejéhez a háború. Beleszólt már a természet is dermesztő hidegével, kérlelő tavaszával, forró nyarával, szelíd őszével — és az emberek nem hallották meg szavát. Jött a leghatalmasabb parancsoló, az ártatlanul csácsogó gyermek — ezt sem hallották, jöt tek az anyák, hitvesek, mátkák ... és az era berek akkor is mentek., és mennek, ki tudja meddig... ki tudja hová? Mennyi könny marad majd letörletlen, mennyi sir siratatlan, hány szem tekint félő reménnyel Szibéria hómezőire, hány gyermek nő fel, ki atyját majd a történelem lapjairól ismeri meg, hányan még onnan sem! Felelni a sok letörlellen könnyért, elhalt reményért, siratatlan siréri, hogv fogsz majd Fehér Cár? Ott áll elől a sorban, a tűzvonalban, pár száz ezer! Halált rejtő sziklákon, végLeien hómezőkön, haját, bajuszát, szakálát behintette az élet dere, homlokára barázdát szántott az élet s ha a térde megroskad is, megy előre rogyott inakkal! — - Az elhagyott, a feldúlt tűzhelyekért, az idő előtt megrogyott inakért hogy fogtok majd felelni lelketlen Nikolajevicsek? Patyolat fehér lepellel vonta be a termék széf a földet s e szent fehér leplen piros vérfoltok vanna'k. Arany ezt a foltot ki nem veszi, — könnyek, mik lemosnák, már már kiapadnak, — és e vérfolt lelkekre kiált, — a mocsokért hogy felelsz majd hűvös Albion? S ti! Annyiszor megénekelt tizennyolc évesek, hamvas arcú, ártatlan gyermekek, kik ha nagyon fáztok, gémberedett ujjaitokat forró leheletekkel melengetitek, haüre sen marad az iskola padja, ha nem tértek ha elfoszlik majd ifjuéltetekhez kötött — minden remény — számonkéritek-e majd az iskola padját, a könyveket, ifjú élteteket az «emberszerető» Wilsonoktól? Egy évezred vérviharja avatta szent határrá a hűen őrködő Kárpátokat, egy ezredév küzdelme közössé Erdély fenséges bérceit — s kik ezt szentségtelen lábakkal tapodni merték — bűnhődtek! Ti ti büntettétek őket deres fejűek és tizennyolc évesek. —• Ha lezajlik majd a földet, vizet, levegőt rengető harc s ha távol az anya földtől idegen szellő simogatja majd jeltelen siraitokon a vadon termő virágokat s ha hazátokban ismét béke virul majd a ti álmotok is szebb lesz az idegen földben, hősök hősei. Szomjazik a vén Leviathán, megmozdult és halomra dőlnek az évszázados emberi alkotások. Még nem jött el a csöndes szemlélődés órája, még nem merenghetünk el a fájdalmas romokon, de a képzelet perspektíváján már bontakoznak hatalmas arányaiban a jövő sillhouett-jei. G. Gábor. Határozathozatal nélkül elnapolták a szenátust Budapest, március 5. (Saját tudósítónktól). Washingtonból táviratozzák, hogy a Reuter ügynökség jelenti: Március 4-én délben a szenátust elnapolták, anélkül, hogy megszavazta volna a fegyveres semlegességet, l)j határozathozatalra most már csak a szenátus uj ciklusa van hivatva. Wilson mindig az antant pártján volt Budapest, március 5. (A Nyirvidék tudósítójától.) Genfből táviratozzák: A Matin Wilsonnak egy állilólagos nyilatkozatát közli, amely szerint Wilsont meggyőződése abáboru elejétől az antant oldalára hajlította. Mindazonáltal Wilson mindaddig nem akarta érzelmeit nyíltan kifejezni, mig az amerikai nép is nem érez ugyanugy, mint ö. Ma már a kényszerűség megkövetelte Wilsontól, hogy érzelmeinek nyíltan kifejezést adjon és az antant mellé álljon. Wilsonriak ma már az a meggyőződése, hogy a Lakonia esete és a mexicói összeesküvés nyiit háborús cselekedet, amely jogot ad a hadüzenetre. Magasabb szempontok azonban azt követelik, hogy ezzel egyideig még várni kell, mert száz milliónyi embert nem szabad háborúba sodorni, mig az amerikai nép általános óhaja meg nem adja a hadüzenetre a felhatalmazást. Mexicóba nem jutott el a német jegyzék Budapest, március ~> (A Nyirridtk tudósítójától. New-yorkbél táviratozzák, hogy a mexicói kormány kijelentette, hogy Németországtól semmiféle szövetségre vonatkozó jegyzéket nem kapott. Japán hű marad az antanthoz Budapest, máreius 5. (A Nyirvidék tudósítójától.) Londonból táviratozzák, hogy az ottani japán nagykövet kijelentése szerint Japán nem kiván foglalkozni a német ajánlattal és válaszképen ismét biztosítani fogja az antantot szövetségi hűségéről és ragaszkodásáról. Elsülyedt egy angol torpedózuzó Budapest, máreius 5. (A Nyinndék tudósítójától.) Londonból táviratozzák, hogy a tengerészeti hivatal közli: Március elsején az Északi tengeren elsülyedt egy angol torpedózuzó. Hogy a hajó pusztulását torpcpedó, vagy akna ökozta-e, nem sikerült megállapítani. Hallgat az amerikai ellenzék Budapest, március 5. (A Nyirvidék tudósítójától.) Washingtonból táviratozzák, hogy a képviselőház ellenzékét képező két párt, a pacifisták és a republikánusok most ball gatásra kényszerülnek. Az amerikai közvélemény nagyrésze már elismeri a háború kényíelenségét. Bármii határoz a szenátus március 4-én, irják az amerikai lapok. az Egyesölt Államok népe követni fogja a parlamentet. Lloyd George a tengeri háborúról Budapest, máreius ;">. (A Nyirvidék tmUísitójától.) Genfből táviratozzák: A Petit Párisién tudósítója érdekes beszélgetés folytatott Lloyd George lorddal. Ebben a beszélgetésben Lloyd George a következőket mondotta: — Mi szigetország vagyunk, amelyet évszázadok óta nem zavart meg semmi. Nyugodtan éltünk elszigeteltségünkben és a tengeri támadások egész sorának kellett jönnie, hogy kizökkentsen bennünket megszokott helyzetünkből. Azon a napon, amelyen az ellenség előzetes figyelmeztetés nélkül először sülyesztette el hajóinkat, fölébredtek az angolok. Most hozza voltaké* pen első igazi áldozatait Anglia a szárazföldi háborúért. Lloyd George így fejezte be szavait; — Akibe egyszer John Bull beleharapott, — nem engedi el többé. Amerika bizik Japánban és Mexicóban Budapest, március :i. (A Nyirvidék tudósítójától.) A WoHI ügynökség jelenti: Lansing államtitkár nagyon érdekes kijelentést tett a Mexicónak küldölt jegyzékről. Azt mondja, nem hiszi, hogy Japán előre tudott volna a Mexicónak telt ajánlatról és egyáltalán nem valószínű, hogy Japán Németországhoz csatlakozott volna. Sőt ennél is tovább megy Lansing, amikor kijelenti, hogy Mexicóról sem hiszi el, hogy csatlakozni akart volna Németországhoz. Ara 6 fillér.