Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-06 / 20. szám

2 J#ÍR¥IDÉ1C 1917. február 6 Nagy Ákos ezredes megvált a tizennégyesektől. A császárhuszárok ezredparancsnoka. Nyíregyháza, február 5. (A Nyirvidék tudósít ójától). Szeretet és ragaszkodás vette körül idehaza a mi 14-es huszárjaink kiváló ezredesét, peremartoni Nagy Ákost, rajongás, fanatikus lelkesedés vette körül őt odakünt a harctéren, ahol diadalról-diadal ra vezette a szabolcsi fiukat, a hős huszárokat. Amennyire ápolta békében a jó viszonyt a katonaság és a polgárság között, amennyi szeretettel vett részt a város dolgaiban, amilyen ideális katona volt békében, olyan meleg szive volt katonáihoz a harctéren is, ahol a mozgósítás óta kint volt a 14-esekkel, végigharcolva a legnehezebb ütközeteket, mindig szeretettel vigyázott katonáira, akiket sokszor megóvott okos előrelátásával sok szenvedéstől, de akik közt előljárt tiszttársaival a veszedelemben. A háború eleje óta két esztendeig csak nem megszakítás nélkül a fronton volt Nagy Ákos ezredes. Egyszer-egyszer hazajött néhány napra s amikor itthon szeretette! gratuláltak neki, mindenféle szebbnél-szebb kitüntetéseihez, mindig elhárította magától a dicséreteket s egyre azt hangoztatta, hogy azokat az ő hős huszárjai szerezték neki. Mindig azt mondta, hogy olyan hősök az ő huszárjai, hogy minden huszár szobrot érdemelne. És ezektől a hős tizennégyesektől, a kik annyira szerették ezredesüket, megválik Nagy Ákos. A hadsereg főparancsnokságának rendelkezése szerint Nagy Ákos ezredparancsnoka lett az 1. számú császárhuszároknak, amely ezrednek 1. Fe rencz József az örökös tulajdonosa, mostani tulajdonosa pedig Károly király. Ez az ezred a leghíresebb a közös huszárezredek között és kétségtelen, hogy ez az áthelyezés kitüntetést jelent Nagy Ákosnak. Katonái is, mi nyíregyháziak is, bármennyire szívesen látjuk előrehaladását, fájlaljuk távozását és mindig szeretettel, elismeréssel, hálával gondolunk Nagy Ákos ezredesre, aki már el is utazott a harctérre, hogy átvegye uj ezredének, a császárhuszároknak a parancsnokságát. Hatósági személyek ellen nem nyomozhatnak a csendőrök A belügyminiszter rendelete Nyíregyháza, február 5 (A Nyirvidék tudósítójától.) Rendkívül érdekes, de egyben nagy fontossággal bíró rendelet érkezett a vármegyéhez a belügyminisztertől. Nagyon gyakran megesett ugyanis, hogy katonai hatóságok a esendőrséget bízták meg egyes ügyek kinyomozásával. A csendőrök azután a nyomozás során egyes polgári hatóságokat tanuként hallgattak ki, — a mi sokszor visszás helyzeteit teremtett. A belügyminiszter rendelete most megszünteti ezt az állapotot és szigorúan utasítja a csendőrséget, hogy polgári hatósági személyt nincs joga kihallgatni és ettől tartartózkodjék. A rendelet teljes egészében így hangzik: Előfordult, hogy egyes csendőrközegek a katonai hatóságoktól valamely ügy kinyomozására utasíttatván, ennek során polgári hatósági személyeket hivatalos ügj

r körüket érintő tényekre kérdeztek ki. Ez az eljárás amellett, hogy az illető polgári hatóság tekintélyének csorbítására alkalmas, több szempontból szabálytalan. A K. B. P. 1912. 32. és 33. t.-c. 131. és 132. szakasza szerint ugyanis a katonai bíróságok és parancsnokságok még a katonai büntető bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekményekben sem foganatosíthatnak nyomozó cselekményeket olyan személyekkel szemben, akik a katonai büntető bíróságnak nincsenek alávetve, hanem ezekkel szemben a nyomozás teljesítése végett a polgári büntető bíróságokhoz vagy a rendőrhatóságokhoz kell fordulniok. A csendőrközegek tehát szabályos eljárás mellett alig juthatnak abba a helyzetbe, hogy a katonai hatóságok rendelkezése következtében polgári hatósági személyek ellenében kelljen nyomozást teljesiteniök. Emellett a hatósági tekintély sem engedi meg, hogy a csendőrközeg valamely hatósági személy ellen, hivatali működésére vonatkozólag teljesítsen nyomozást. Ennélfogva, ha a nyomozás során valamely hatósági cselekmény felderítése mutatkozik szükségesnek, a csendőrközeg köteles a nyomozást elrendelő hatósághoz fordulni a végből, hogy ez utóbbi a szükséges adatokat a Bp. 189(5. XXXIII. t-e. 84. szakaszának megfelelő módon t. i. megkeresés utján szerezze meg. Felhívom a csendőrkerületi parancsnokságot, hogy erről a csendőrszárnyparancsnokságokat és őrsöket — a csendőrlegénység — megfelelő kioktatása végett értesítse. Budapest, 1917. éri január hó 2. Sándor János sk. mmnmtumm Patekék májusban kezdik a színi szezont Katonazene a színházban Nyíregyháza, február ő. (A Nyirvidék tudósítójától). Patek Béla dr. színigazgató, aki 1920ig megkapta a nyíregyházi színházat nyári szezon tartására, a napokban tisztelgett Krobatin közös hadügyminiszternél. — Ehhez a küldöttség járáshoz nekünk, nyíregyháziaknak is van kőzünk, mert ezen a kihallgatáson dőlt el a nyíregyházi sziniezezon zenekari ügye. Most ugyanis, amikor zenészekben nagy a hiány és a katonai zenekarok a harctéren vannak, alig néhány színigazgatónak vannak katonai muzsikusai. Eme kevesek közé tartozik Patek Béla dr. is, akinél a győri színházban igen rende és szép előadásokban mennek az énekes darabok katonazenekar kísérettel. — Ugy volt azonban, hogy ezeket a katonai zenészeket is kiküldik á harctérre, amiből az következnék, hogy a színtársulatok — köztük a mienk is — zongora mellett tartaná előadásait. Hogy ez milyen veszteség zenei nivóban, azt szükségtelen magyarázni. Patek Béla dr. színigazgató ezért kül döltséget vezetett a hadügyminiszterhez, aki előtt a színigazgatók nevében kifejtette, hogy a magyar vidéki színészet java részéi alapjaiban veszélyeztetné a zenekarok bevonul tatása. Mivel pedig mindössze 350 emberről van szó, a hadügyminiszter a magyar vidéki színészet és a magyar színházlátogató vidéki közönség érdekében jóakarattal fogadta a színigazgatók kérelmét és julius 31-ig szabadságolta a katonazenészeket. így aztán ezek a katonai zenekarok nyári állomáshelyeikre is elkísérhetik a színigazgatókat és Nyiregyházán is katona zenekar fogja kisérni a színi előadásokat. Patek Béla dr. színigazgató egyébként május elsején kezdi meg színtársulatával a nyíregyházi szezont. ÚJDONSÁGOK Közgyűlési naptár A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár r-t. X. évi rendes közgyűlését február hó 17-én 11 órakor tartja az intézet saját helyiségében. A nyíregyházi fűszer és gyarmatáru r.-t. február hó 18-án délelőtt 11 órkor tartja IX. évi rendes közgyűlését saját helyiségében. — Leffler Béla előadása. Szokatlanul nagy érdeklődés előzi meg a Szabad Líceum csütörtöki előadását, amelyen Leffler Béla dr. főgimnáziumi tanár fog felolvasni a háborús Berlinről. Leffler Béla, aki a há ború folyamán több ízben volt Berlinben, nagyon érdekes impressziókkal tért haza a német fővárosból, amelynek háborús éle le mintegy tükre az egész németség háborús életének, amelyet az egész világ csodál és amelyről minden nemzet mintázni szerelné háborús életét. Ezt az életet fogja bemutatni a csütörtöki előadáson Leffler Béla. aki hogy még élvezetesebbé tegye elő adását, mintegy száz eredeti vetített képpel kiséri, amely képek még sehol nem jelentek meg. Az előadás kezdete délután í) óra, belépődíj 30 fillér. — A barakkórház katonáinak hangversenye. Jeleztük már, hogy a barakkórház sebesült és beteg katonái az ott lévő katonaotthonban minden hétfőn délután előadást tartanak. Az első előadás, amelyre a nagyközönséget is meghívták, a következő programmal folyt le. 1. Csak előre. — Kvartett. 2. Az álom. Szavalat. Előadja Annika. 3. A Herkules fürdőn. — Keringő-kvartett. — 4. Nür Ihr Alléin. Német dal. Előadja K. Honzing. 5. Balalaika és Maudolin. — Duett. — 6. Az újonc. Német couplelt. — Előadja U. Hoffmann. 7. Hegedű szóló. Előadja K. Sobeczky. Szünet. — 8. Egy éj a szállodában. Bohózat 3 felvonásban. 9. Hegedű szóló. Előadja K. Sobeczky. 10. Lengyel vér. Keringő-Kvartett. 11. Orosz nemzeti tánc. Előadja Kordonszki Pável. 12. Harang játék — Citera szóló Ulrich Hoffmann tói. 13. Váczi-utca. — Kvartett. 14. Hoffmann meséi. Hegedű és citera duett. Kari Sobeczky és Ulrich Hoffmann. — 15. Vizeken át. Kvartett. 16. Népdalok. Énekli Fekete Jenő. 17. Indulók: Kvartett. — Rendezte Fekete Jenő. A zenés részeket öszszeállitották : Ulrich Hoffmann és Kari Sobeczky. — Munkát keresnek a felvidéki munkások. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett az alispánhoz, hogy a felvidéken nagyobb számmal vannak olyan munkások, akik néhány hónapra más vidékre is hajlandók volnának elszegődni. Akinek ilyen munkásra szüksége volna, az igényét azonnal jelentse be a zsolnai miniszteri kirendeltségnél, mert az csak március 15ig fogad el jelentkezést. — Kenyér — kenyérjegy nélkül. Az utóbbi időben egészen megszokott lett Nyír egyházán, hogy vendéglőben, kávéházban, nem nagyon kértek kenyérjegyyet az embertől. Most, hogy a lisztkontingenst ismét erősen megszorították, a polgármester külön felhívta a kávésok és vendéglősök figyelmét arra, hogy kenyérjegy nélkül ne merjenek kenyerei kiszolgáltatni, mivel azt a legszigorúbban büntetik. — A gazdasági egyesület választmányi ülése. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület holnap, kedden délelőtt fél tizenegy órakor választmányi ülést tart, amelyen az uj adókivetéshez szükséges ingatlanok becslésére kiküldendő bizottságba négy tagot választanak.