Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-17 / 54. szám

i JStfíOTIBÉK. Í9Í7 «ÍHáöS 17 I katonaszökevények rejtegelöit megbüntet: a A kóser bodegák rejtelmei Nyíregyháza, mdreiua 16 (A Nyirvidék UdótitójátóU Még mindig nem csillapult le az az izgalom, amelyet a tegnapelőtti razzia keltett a galíciai és felvidéki bujkálók között, Ugy a katonaszökevények, mint rejtegetök csak rnost kezdik belátni, hogy milyen súlyos bűncselekményt követtek cl akkor, amikor kivonták magukat a katonasor alól vagy alkalmat nyújtottak ahhoz, hogy egyesek lieteken-hónapokon keresztül éljenek a városban azzal a célzattal, hogy *a katonaságtól megszabaduljanak. Megírtuk, hogy a razzia alkalmából negyvenkét gyanús egyént tartóztattak le, akik közül tizennégyet már másnap reggel szaluidon bocsátottak, mert bebizonyult, hogy a katonasággal teljesen rendben vannak A többiek közül azokat, akik nyíregyházi illetőségűek és megállapították róluk, hogy katonai kötelezettségüknek nem Feleltek meg, lajstromba vették és a legközelebbi pótszemlén állítják elő, mig azokat, akik idegen illetőségűek, táviratilag kérdezték meg az illetékes sorozójárást, hogy mint állanak katonaügyeikkel. Már a legtöbb helyről meg is jött a válasz, amely szerint a letartóztatottak vagy megszöktek a sorozások alól, és igy a náluk talált igazoló lapok hamisak, vagy alkalmasnak bizonyultak a sorozáson s azután szerezték meg" a hamis bizonyítványt, a•mellyel megszöktek. Úgyszólván óránkint érkezik a távirat, a rendőrséghez a máraInarosi, ungi, beregi és ugocsai sorozójárásoktól, amelyek mindig egy-egy ujabb letartóztatottra bizonyítják rá, hogv katonaszökevény. A rendőrség egyébként nemcsak a katonaszökevények ellen indít eljárást, hanem azok rejtegetőit is szigorúan megbünteti. A razzia alkalmából derült ki, hogy a nyíregyházi kóser bodegák, kóser vendéglők és zugszállodák valósággal menedékhelyei a katonaszökevényeknek Sulyosbbitja a helyzetet az, hogy ezeknek a helyeknek a tulajdonosai tudják azt, hogy katonaszökevényeknek adtak helyet ,sőt a razzia alkalmából dugni, rejtegetni igyekeztek őket. Ezek ellen a rejtegetők ellen egytől-egyig kihágási eljárást indított a •rendőrség. Igy eljárást indított Klein Géza bodegás ellen, aki bodegájában szállodát rendezett be és ott szállást adott katonaszökevényeknek. Eljárás indult Weinberger Eisig szappanos ellen, aki magánlakását tömegszállásra használta fel és a rendőrség razziája alkalmából három katonaszökevényt elrejtett a padlásán. Letartóztatták és eljárást indítottak Wiesner Sámuel kereskedő ellen, akit amellett, hogy több katonaszökevényt elrejtett. csempészésen is értek. Külön, szigorított eljárást indítottak Weinberger bodegás ellen, akinek az üzletében a rendőrség egy negyven főből álló társaságot kapott rajta nagy tanácskozá son A társaság tagjai ellen, — akik között volt Benedek Sándor nyíregyházi ügyvéd is szintén eljárás indult meg, mert a háború tartama alatt semmiféle gyülekezést. még egyházi jellegűt sem szabad tartani, előzetes bejelentés nélkül. A társaság tagjai ugyan azzal védetek. hogy Kompromisz-biróságot tartottak, de mivel ez is gyülekezés jellegével bir, kihágási eljárásnak képezi tárgyát. Egyébként ebben a gyülekezetben is igen sok katonaszökevényt tartóztattak le. A rendőrségnek, amely ezzel a razziával igen erélyes kézzel nyúlt bele a katonaszökevények társaságába, — természetesen rengeteg munkát ad a katonaszökevények dolga. A rendőrség mindamellett elhatározta, hogy teljesen megtisztítja a várost a katonaszökevényektől, a razziákat állandósítja, és kíméletlen szigorral fog eljárni a dezentorok és rejtegetőik ellen. Nyilatkozik a színigazgató az ellene emelt vádakról Patek Béla dr. győri színigazgató mint ismeretes —- nemrégiben arra kérte a város engedélyét, hogy a nyíregyházi színházi helyárakat fölemelhesse. Amikor ez a kérelem tárgyalás alatt állott, hivatalos és nem hivatalos, hivatott és kevésbbé hivatott helyekről bírálatok hangzottak el nem annyira a szini előadások nivója, mint inkább a szülészek javadalmazása felől. Ezekre a bírálatokra Patek Béla dr. szingazgatótól levelet kaptunk, amelyet itt közlünk: Tekintetes Szerkaszt őség? Most értesülök arról, hogy nyíregyházi működésemmel mostanában sokat foglalkoztak, még pedig olyan mederben, amely alkalmas a közönség tévedésbe ejtésére. Legyen szabad pár észrevételt fűznöm ehhez a dologhoz. Színészeim munkáját, a szereptudást, az összjátékot, a társulat szervezettségét, nem teszik bírálat tárgyává, azzal tudtommal a közönség is és bevallom én magam is, aki előadásaim - legszigorúbb bírálója vagyok, meg voltunk elégedve. A színpad kiállítása, főleg díszletekben és bútorokban sok kívánni valót hagyott hátra a lefolyt két idényben, — ezt elismerem. De ~ - és ezt a «de»-t okvetlenül el kell saját reputációm érdekében mondanom a finomult izlésü nyíregyházi közönségnek nem az én hibámból. 1. Nyíregyháza talán az egyetlen város, melynek saját díszlete egy darab sincs. Más városok színházai minden általános díszlettel el vannak látva, oda az igaz gató csak olyan speciális díszleteket visz, amelyeket bizonyos darabok megköveteljek. Ez módot ad az igazgatónak, hogy több jelmezt és bútort szállíthasson az illető nyári állomására. 2. Nyíregyháza talán az egyetlen város, ahol a színigazgató egyetlen butorráktártól sem kap kölcsönbutorokat. Olyan színigazgató nincs, akinek 20 szalongarniíura lenne a tulajdonában, ezt mindig helybeli cégektől kapják, vagy jegyek, vagy más köícsöndij ellenében; Nyíregyházi elődeim ugy bántak a kölcsönbutorokkal, — hogv ott most nem akad kereskedő aki színpadi kölcsönzésre vállalkozzék. 3. Nyíregyháza talán az egyetlen város, melynek színháza díszletraktárral nem rendelkezik. A színház mögötti deszkabódé még a mult években magammal hozott kevés díszlet befogadására is szük volt. Ilova rakjam azt a 20—30 ezer korona értékű diszletet, melyet magammal vinni kívánatos volna? Talán az udvarra, sárban és esőben? 4. és legfőbb ok, hogy háború van. Szállítás nem létezik. -<- Hiába volna meg bennem a jó szándék, hogy akár 6 vaggon felszerelést, diszletet, jelmezt, bútort szállítsak, ha a hadügyminisztérium nem ad, csak egy vaggonra szállítási engedélyt, melyet majdnem megtöltenék a tagjaim ládái, szintén színpadi jelmezekkel telve. Háború van és a szállítási nehézségek nem lennének akkor sem kisebbek, ha Beöthy László menne Nyíregyházára a tár sulatával. És most áttérek a többi kifogásolásra. Zenekar? Alig pár hónapja, hogy a katonazenekarok működése ott, ahol katonazene állomásozik, kérdésessé váit és akkor mindnyájunknak abban kellett volna hagy ni a működést, mert polgári zenész egyáltalában nincs. Arról, hogy Nyíregyházán nem állomásozik katonazenekar, csak u hadvezetőség tehet, nem én, aki 8 polgári zenészt szereztem akkor is, amikor Arádon Debrcczenben, Pécsett, Miskolcon zongora kisérte az előadásokat. Mit nem adtak volna ezekben a városokban az én - hiányos » zenekaromért. Az idén már decemberben elkövettem mindent, hogy lehetőleg kato~ nazenét, ha pedig lehetetlen, akkor is jó zenekart vigyek Nyíregyházára magammal, bármibe kerül. Hogv milyen lesz a zenekar, az most sem tőlem függ. meri — háború van! A helyáremclést sem azért kértem, mert Nyíregyházán vagyont gyűjteni .szeretnék, hanem mert a város és a magam igényeinek eleget akarnék tenni. A nyári állomáson nem kell «keresni az igazgatónak, de ma a súlyos megélhetési viszonyok folytán a tagok igényei - amixr még visszatérek —- és a színházi üzemi kiadások olyan hatalmasak, hogy még Győrött sem, ahol pl. az 1200 koronás befogadóképességű nézőtéren 25-ször zsúfolt ház nézi végig a Mágnás Miskát, még Győrött sem lehet csak M!00 koronát megtakarítani, amiből a nyíregyházi 500 koronás befogadásu színház háröm hónapos de ficitjét még akkor sem birja fedezni az igazgató, ha Nyíregyházán is naponként megtelik. Csak arra akartam módot, hogy á szinház befogadóképessége a költségeim fedezésére nyújtson kilátást, hogy ha nem is keresek, sőt ha pár ezer kort) nát ráfizetek is — de ne vérezzek el egy fényes anyagi és erkölcsi eredményű győri évad után Nyíregyházán, csak azért, mert meg akartam mutatni, bögyén tudok a há ború dacára is jó zenekart szerezni, nekem van olyan diszlettáram, olyan ruhatáram és olyan társulatom is. mint bármelyik kollégámnak! Mert ezt akartam megmutatni, ehhez kellett volna a közönségre is szégyenletes helyárak némi emelése. Erkölcsi sikert célzott a kérésein, nem anyagit és teljesítése 1 elvetővé tette volna, hogy érdeme szerint megbecsüljem ezt a közönséget, amelyet két háborús idényen át alkalmam volt megismerni, megszeretni, tisztelni és értékelni Végül következik a tagjaim munkabérharca, amely ugyan mindig a munkaadó vállalat belügye, de melyre nézve szintén nincs okom titkolózni. A tagjaimnak igazuk volt; a szerződéseiket 1916 januárban és még előbb írták alá, októberig pedig olyan elképzelhetetlen mérveket öltött a drágaság, a győri lakásviszonyokat pedig oly leirhatatlanná tette az erdélyi menekülés, hogy megértem ennek a sok hajléktalan embernek az elkeseredését. Hogy az eszközökben, mellyel helyzetükóla javítani akartak, nem voltak válogatosak, azt maguk is megbánták. l)e ha már a fizetésjavítási mozgalom kezdete, mint <éhl>érs kázus jutott köztudomásra, itt küldöm a befejező akkordot, a társulat utolsó nyilatkozatát is, mely igy hangzik: Alulírottak, mint a győri színtársulat megbízottai, ugy a maguk. mint . az egész színtársulat nevében kijelentjük, hogy dr. Patek Béla színigazgató a mai napon mindnyájunk kérését teljesítette, az eddigi felléptidijas rendszert eltörölte, színtársulatát fixfizetéses alapon újjászervezte és pedig olyan keretek kőzött, amelyek mellett minden egyes íöag részére a háború előtti fbUésénél lényegesen magasabb javadalmazással lehetővé tette a gond nélkül való megélhetést. Amidőn ezért hálás köszönetünket fejezzük ki az Országos Szinészegyesü-