Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-17 / 54. szám

i JStfíOTIBÉK. Í9Í7 «ÍHáöS 17 I katonaszökevények rejtegelöit megbüntet: a A kóser bodegák rejtelmei Nyíregyháza, mdreiua 16 (A Nyirvidék UdótitójátóU Még mindig nem csillapult le az az iz­galom, amelyet a tegnapelőtti razzia kel­tett a galíciai és felvidéki bujkálók között, Ugy a katonaszökevények, mint rejtege­tök csak rnost kezdik belátni, hogy milyen súlyos bűncselekményt követtek cl akkor, amikor kivonták magukat a katonasor alól vagy alkalmat nyújtottak ahhoz, hogy egyesek lieteken-hónapokon keresztül él­jenek a városban azzal a célzattal, hogy *a katonaságtól megszabaduljanak. Megírtuk, hogy a razzia alkalmából negyvenkét gyanús egyént tartóztattak le, akik közül tizennégyet már másnap reggel szaluidon bocsátottak, mert bebizonyult, hogy a katonasággal teljesen rendben van­nak A többiek közül azokat, akik nyír­egyházi illetőségűek és megállapították ró­luk, hogy katonai kötelezettségüknek nem Feleltek meg, lajstromba vették és a leg­közelebbi pótszemlén állítják elő, mig azo­kat, akik idegen illetőségűek, táviratilag kérdezték meg az illetékes sorozójárást, hogy mint állanak katonaügyeikkel. Már a legtöbb helyről meg is jött a válasz, a­mely szerint a letartóztatottak vagy meg­szöktek a sorozások alól, és igy a náluk talált igazoló lapok hamisak, vagy alkal­masnak bizonyultak a sorozáson s azután szerezték meg" a hamis bizonyítványt, a­•mellyel megszöktek. Úgyszólván óránkint érkezik a távirat, a rendőrséghez a mára­Inarosi, ungi, beregi és ugocsai sorozójárá­soktól, amelyek mindig egy-egy ujabb le­tartóztatottra bizonyítják rá, hogv katona­szökevény. A rendőrség egyébként nemcsak a ka­tonaszökevények ellen indít eljárást, ha­nem azok rejtegetőit is szigorúan megbün­teti. A razzia alkalmából derült ki, hogy a nyíregyházi kóser bodegák, kóser ven­déglők és zugszállodák valósággal mene­dékhelyei a katonaszökevényeknek Su­lyosbbitja a helyzetet az, hogy ezeknek a helyeknek a tulajdonosai tudják azt, hogy katonaszökevényeknek adtak helyet ,sőt a razzia alkalmából dugni, rejtegetni igye­keztek őket. Ezek ellen a rejtegetők ellen egytől-egyig kihágási eljárást indított a •rendőrség. Igy eljárást indított Klein Géza bo­degás ellen, aki bodegájában szállodát ren­dezett be és ott szállást adott katonaszö­kevényeknek. Eljárás indult Weinberger Eisig szappanos ellen, aki magánlakását tömegszállásra használta fel és a rendőr­ség razziája alkalmából három katonaszö­kevényt elrejtett a padlásán. Letartóztat­ták és eljárást indítottak Wiesner Sámuel kereskedő ellen, akit amellett, hogy több katonaszökevényt elrejtett. csempészé­sen is értek. Külön, szigorított eljárást indítottak Weinberger bodegás ellen, akinek az üz­letében a rendőrség egy negyven főből ál­ló társaságot kapott rajta nagy tanácskozá son A társaság tagjai ellen, — akik között volt Benedek Sándor nyíregyházi ügyvéd is szintén eljárás indult meg, mert a háború tartama alatt semmiféle gyüleke­zést. még egyházi jellegűt sem szabad tar­tani, előzetes bejelentés nélkül. A társaság tagjai ugyan azzal véde­tek. hogy Kompromisz-biróságot tartottak, de mivel ez is gyülekezés jellegével bir, kihágási eljárásnak képezi tárgyát. ­Egyébként ebben a gyülekezetben is igen sok katonaszökevényt tartóztattak le. A rendőrségnek, amely ezzel a razziá­val igen erélyes kézzel nyúlt bele a kato­naszökevények társaságába, — természe­tesen rengeteg munkát ad a katonaszöke­vények dolga. A rendőrség mindamellett elhatározta, hogy teljesen megtisztítja a várost a katonaszökevényektől, a razziá­kat állandósítja, és kíméletlen szigorral fog eljárni a dezentorok és rejtegetőik el­len. Nyilatkozik a színigazgató az ellene emelt vádakról Patek Béla dr. győri színigazgató mint ismeretes —- nemrégiben arra kér­te a város engedélyét, hogy a nyíregyházi színházi helyárakat fölemelhesse. Amikor ez a kérelem tárgyalás alatt állott, hivata­los és nem hivatalos, hivatott és kevésbbé hivatott helyekről bírálatok hangzottak el nem annyira a szini előadások nivója, mint inkább a szülészek javadalmazása felől. Ezekre a bírálatokra Patek Béla dr. szingazgatótól levelet kaptunk, amelyet itt közlünk: Tekintetes Szerkaszt őség? Most értesülök arról, hogy nyíregyhá­zi működésemmel mostanában sokat fog­lalkoztak, még pedig olyan mederben, a­mely alkalmas a közönség tévedésbe ejté­sére. Legyen szabad pár észrevételt fűz­nöm ehhez a dologhoz. Színészeim munkáját, a szereptudást, az összjátékot, a társulat szervezettségét, nem teszik bírálat tárgyává, azzal tudtom­mal a közönség is és bevallom én magam is, aki előadásaim - legszigorúbb bírálója vagyok, meg voltunk elégedve. A színpad kiállítása, főleg díszletekben és bútorok­ban sok kívánni valót hagyott hátra a le­folyt két idényben, — ezt elismerem. De ~ - és ezt a «de»-t okvetlenül el kell saját reputációm érdekében mondanom a fino­mult izlésü nyíregyházi közönségnek nem az én hibámból. 1. Nyíregyháza talán az egyetlen vá­ros, melynek saját díszlete egy darab sincs. Más városok színházai minden álta­lános díszlettel el vannak látva, oda az igaz gató csak olyan speciális díszleteket visz, amelyeket bizonyos darabok megkövetel­jek. Ez módot ad az igazgatónak, hogy több jelmezt és bútort szállíthasson az il­lető nyári állomására. 2. Nyíregyháza talán az egyetlen vá­ros, ahol a színigazgató egyetlen butorrák­tártól sem kap kölcsönbutorokat. Olyan színigazgató nincs, akinek 20 szalongarni­íura lenne a tulajdonában, ezt mindig hely­beli cégektől kapják, vagy jegyek, vagy más köícsöndij ellenében; Nyíregyházi elő­deim ugy bántak a kölcsönbutorokkal, — hogv ott most nem akad kereskedő aki színpadi kölcsönzésre vállalkozzék. 3. Nyíregyháza talán az egyetlen vá­ros, melynek színháza díszletraktárral nem rendelkezik. A színház mögötti deszkabó­dé még a mult években magammal hozott kevés díszlet befogadására is szük volt. Ilova rakjam azt a 20—30 ezer korona értékű diszletet, melyet magammal vin­ni kívánatos volna? Talán az udvarra, sárban és esőben? 4. és legfőbb ok, hogy háború van. Szállítás nem létezik. -<- Hiába volna meg bennem a jó szándék, hogy akár 6 vaggon felszerelést, diszletet, jelmezt, bú­tort szállítsak, ha a hadügyminisztérium nem ad, csak egy vaggonra szállítási enge­délyt, melyet majdnem megtöltenék a tag­jaim ládái, szintén színpadi jelmezekkel telve. Háború van és a szállítási nehézsé­gek nem lennének akkor sem kisebbek, ha Beöthy László menne Nyíregyházára a tár sulatával. És most áttérek a többi kifogásolásra. Zenekar? Alig pár hónapja, hogy a kato­nazenekarok működése ott, ahol katona­zene állomásozik, kérdésessé váit és akkor mindnyájunknak abban kellett volna hagy ni a működést, mert polgári zenész egyál­talában nincs. Arról, hogy Nyíregyházán nem állomásozik katonazenekar, csak u hadvezetőség tehet, nem én, aki 8 polgári zenészt szereztem akkor is, amikor Arádon Debrcczenben, Pécsett, Miskolcon zongora kisérte az előadásokat. Mit nem adtak vol­na ezekben a városokban az én - hiányos » zenekaromért. Az idén már decemberben elkövettem mindent, hogy lehetőleg kato~ nazenét, ha pedig lehetetlen, akkor is jó zenekart vigyek Nyíregyházára magam­mal, bármibe kerül. Hogv milyen lesz a zenekar, az most sem tőlem függ. meri — háború van! A helyáremclést sem azért kértem, mert Nyíregyházán vagyont gyűjteni .sze­retnék, hanem mert a város és a magam igényeinek eleget akarnék tenni. A nyári állomáson nem kell «keresni az igazga­tónak, de ma a súlyos megélhetési vi­szonyok folytán a tagok igényei - amixr még visszatérek —- és a színházi üzemi kiadások olyan hatalmasak, hogy még Győrött sem, ahol pl. az 1200 koronás befogadóképességű nézőtéren 25-ször zsú­folt ház nézi végig a Mágnás Miskát, még Győrött sem lehet csak M!00 koronát meg­takarítani, amiből a nyíregyházi 500 koro­nás befogadásu színház háröm hónapos de ficitjét még akkor sem birja fedezni az igazgató, ha Nyíregyházán is naponként megtelik. Csak arra akartam módot, hogy á szinház befogadóképessége a költsége­im fedezésére nyújtson kilátást, hogy ha nem is keresek, sőt ha pár ezer kort) nát ráfizetek is — de ne vérezzek el egy fényes anyagi és erkölcsi eredményű győri évad után Nyíregyházán, csak azért, mert meg akartam mutatni, bögyén tudok a há ború dacára is jó zenekart szerezni, ne­kem van olyan diszlettáram, olyan ruha­táram és olyan társulatom is. mint bár­melyik kollégámnak! Mert ezt akartam megmutatni, ehhez kellett volna a közön­ségre is szégyenletes helyárak némi eme­lése. Erkölcsi sikert célzott a kérésein, nem anyagit és teljesítése 1 elvetővé tette volna, hogy érdeme szerint megbecsüljem ezt a közönséget, amelyet két háborús idé­nyen át alkalmam volt megismerni, meg­szeretni, tisztelni és értékelni Végül következik a tagjaim munkabér­harca, amely ugyan mindig a munkaadó vállalat belügye, de melyre nézve szintén nincs okom titkolózni. A tagjaimnak iga­zuk volt; a szerződéseiket 1916 január­ban és még előbb írták alá, októberig pedig olyan elképzelhetetlen mérveket öl­tött a drágaság, a győri lakásviszonyokat pedig oly leirhatatlanná tette az erdélyi menekülés, hogy megértem ennek a sok hajléktalan embernek az elkeseredését. Hogy az eszközökben, mellyel helyzetükóla javítani akartak, nem voltak válogatosak, azt maguk is megbánták. l)e ha már a fizetésjavítási mozgalom kezdete, mint <éhl>érs kázus jutott köztudomásra, itt küldöm a befejező akkordot, a társulat utolsó nyilatkozatát is, mely igy hangzik: Alulírottak, mint a győri színtársu­lat megbízottai, ugy a maguk. mint . az egész színtársulat nevében kijelentjük, hogy dr. Patek Béla színigazgató a mai napon mindnyájunk kérését teljesítette, az eddigi felléptidijas rendszert eltöröl­te, színtársulatát fixfizetéses alapon új­jászervezte és pedig olyan keretek kő­zött, amelyek mellett minden egyes íöag részére a háború előtti fbUésénél lé­nyegesen magasabb javadalmazással le­hetővé tette a gond nélkül való megél­hetést. Amidőn ezért hálás köszönetünket fejezzük ki az Országos Szinészegyesü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom