Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-28 / 63. szám

J#ÍR¥!BÉXL !917. március 28. Személyváltozás a Noíreservespiíalban Kozmutza Béla távozása Nyiregyhaza, mártius 27. (A Nyirvidék tudésitójátél.) A háború alatt két hatalmas katonai intézmény létesült Nyíregyházán. Az egyik S barakkóriiáz hatalmas telepe, amelynek megteremtése és mintaszerű berendezése továbbá szervezése Ujfalussy Dezső dr. főispán soha ei nem feledhető érdeme. A másik nagy kórháztelep .sokkal későb­ben iétcsült a fogolytábor helyén annak teljes átalakításával és enhek a berendezé­se és szervezése Kozmutza Béla dr. ezred­orvost. a szükségkórház parancsnokát di­csséri. :'4 Most arról értesülünk, hogy ez a ki­váló, szervező erővel, hatalmas energiá­vá! és fáradhatatlan munkaszeretettel bi­ró katonaorvos megválik a kórháztelep­től és önként jelentkezeti frontszolgálat­ra. Sajnálattal látjuk távozását, inert sze­rette ezt a várost, élénk részt veti a nyír­egyházi dolgokban, kereste a megértést a polgársággal és sajnáljuk a távozását, — meri nyíregyházi működésének magunk előtt láttuk szép eredményeit. A néhány hónappal ezelőtt még a si­vár, kietlen és csak üres barakokból álló fogolytáborból az ő vasakarata, betegei iránt való szeretete a kívánalmaknak tel­jesen megfelelő, mintaszerűen berendezett kórházat varázsolt olyan helyen, amely úgyszólván el volt zárva a sártengerrel a városlói. Az elhagyott, gondozatlan utak helyett ma^már rendezett, befásitott utak vezetnek a barakokhoz és a barakokba, az egész telep csatornázva van, a szállítási ne hézségek leküzdésére pedig a kórház pa­rancsnoka egy csaknem két kilométeres mezei vasúttal kötötte össze a kórházat a vasúti fővonallal. Egészségi szempontból nagy hordere­jű, hogy ma már minden barakban ágyak vannak, továbbá van modernül berende­zett műtője és mindenütt rend és pél­dátlan tisztaság. Élelmezési szempontok­ból a Kozmutza dr. kórháza talán egye­dül áll a vidéki kórházak között. Van saját szalámi-, kolbász- és hurkagyára, kenyér sütőd éje, tyukászata és nyul tenyészete. A tej szükséglet biztosítására mintaszerű te­henészet áll rendelkezésre, mig a konyha­kerti növények részére 30 -40 hold terje­delmű, bolgár rendszerű kertészetet léte­sített. Hónapok hatalmas, lankadatlan mun­kájának eredménye ez és most, amikor eiumek a munkának a gyümölcseit élvez­hetné a korházparancsnok, amikor már nem a fáradhatatlan munkáról van szó, hanem a munka eredményében való örven dezés következnék, akkor ez a kétségkívül rendkívüli egyéniségű férfi maga kéri, — hogy mentsék föl a kórház parancsnoki állásától ós harctéri beosztást kér. Szerett-­katonáit. a betegeket, akiknek szinte ap­juk volt, megcsinálta nekik, hogy jó dol­guk legyen, ha a kórházba kerülnek és most, hogy elvégezte a nehéz munkát, uj munkára vágyik. Kérésére most a harc­térre küldik, ahol egyik tábori kórház pa­rancsnoka lett. Csernyefalvi Kozmutza dr. ezredorvos távozása alkalmából tiszttársai a Korona szálló éttermében bankettet adtak, ame­lyen több pohárköszöntőben méltatták ér­demeit. Meleg ünneplésben volt része Kozmutza dr-nak a kórházban is, melynek tisztikara, legénysége, orvosai és ápolónői fölötte megható bucsut vettek parancsno­kuktól. Állandó iskolamozi Nyíregyházán A szabolcsi Tanitó-Otthon akciója Nyiregyh áza, márcim 27. (.4 Nyirvidék tudósítójától.) A háború kitörése előtt rövid idővel alakult meg a Szabolcsvármegyei Tanítók Otthona azzal a nemes iránnyal, hogy a vármegyéből Nyíregyházára bejövő taní­tók találjanak egy helyei a városban, ahol megszállhatnak, dolguk végeztével elidőz­hetnek és egymás között lehetnek. A szé­pen indult tervet azonban fölbontotta a háború. A béke hónapjaiban álig pár ezer koronát tudtak összegyűjteni a tanítók ott­honukra, a háború eddigi harminckét hó­napja pedig igazán nem volt alkalmas erre a munkára. Azonban messze már nem lehel a béke és a tanítók éppen ezért in ál­most előkészítik békebeli munkájukat, a­mellyel megvethetik az alapját a tanítók házának. Ennek az előkészítő munkának egyik igen érdekes, fölötte okos ötlete, hogy 'a nyíregyházi iskolás gyermekek számára már a közel jövőből kezdve, állandóan oktató, tanulságos mozgófénykép előadá­sokat rendeznek, még pedig igen olcsó, 20 filléres — belépődíj mellett, amely összegből egy bizonyos rész a tanítók ott­honának javára megy. Ez a tervezet, a­melv idestova három éve vár megvalósí­tásra, valóban összeköti a kellemest a hasznossal. Az előadások a központi evan­gélikus iskola egyik tantermében lesznek minden második héten, délutánonként, há­rom-három napon keresztül mindaddig, mig egy-egy képsorozatot valamennyi fele­kezet jelentkező növendéke meg nem né­zett. Egy-egy előadás műsora mintegy más fél-két óra hosszat tart, még pedig olyké­pen, hogy a műsoron szerepei egy álló­képsorozat. aztán egy népszerű, tudomá­nyos mozgókép vagy a földrajz, vagy ter­mészettudományok, vagy a biológia köré­ből, végül egy rövidebb, mulattató mozgó­kép. Kéthetenként mindig egészen uj mű­sort fog bemutatni az iskolamozi, amely­nek kitűnő, modern vetítőgépe mái- meg is érkezett, ugy, hogy 10—15 napon belül az első előadást meg is tarthatják. A nyír­egyházi tanítók otthonának állandó jelleg­gel bíró iskolai mozgószinháza első az országban és egészen valószínű, hogy a tanulók is hamarosan teljesen meg fogják kedvelni az intézményt, amelynek társa­dalmi és nevelő hatása egyelőre belátha­tatlan. Csak annyi bizonyos, hogy az a tanuló, akinek vetített, vagy mozgóképek­ben fogják bemutatni a magas Tátrát, vagy Erdély vidékeit, vagy például szemléltető mozgóképben a csira fejlődését, a gyo­mor működését és az élet más ezer moz­zanatát, az a tanuló egészen más szem­mel fogja nézni a földrajz könyvet, vagy az állattant és más kedvvel fogja tanulni a maga napi leckéjét. Ez pedig a jövő nem­zedék felvilágosodottságának szempontjá­ból beláthatatlan fontossággal bir. Arz tábornok kitüntetése Budapest, március 27. (A Nyirvidék tudó sitifútéi.) Bécsből jelentik, hogy a király Arz Artúr tábornokot, a vezérkar főnőkét a Lipót-rend nagy keresztjével tüntette ki és hozzá a kardokat adományozta. A cári család vád alá helyezése Budapest, március 27. (.4 Nyirvidék tudósítójától.) Pétervárról táviratozzák, hogy az orosz forradalmárok egy része azt követe­li, hogy a cárt ós családját helyezzék vád alá. Közös termelésre töreksze­nek a gávai járásban Nyíregyháza, március 27. (A Nyirvidék tudósítójától). Nagyjelentőségű értekezletet tartottak |a napokban a gávai járás ügyeinek intézői. Olchváry Pál főszolgabíró elnöklete alatt a járási gazdasági bizottság együtte­sen tartott értekezlet a járási tisztvise­lőkkel és olyan mélyreható intézkedése­ket tettek, olyan messze terjedő fontossá­gú határozatokat hoztak, amelyek a leg­teljesebb elismerést hozzák a járás ve­zetőinek és igen szép és biztos közélel­mezést a járás lakosságának. Az értekezleten hozott határozatok kö­zül igen fontosak azok, amelyek a járás területén követelhető napszámbéreket álla pitják meg. Áprilisban a férfinapszám 4 korona lesz, a női napszám három koro­na, mig a tizenöt éven aluli gyermek kél koronát kap, — természetesen mindezt koszt nélkül. Májusban már természetesen magasabb a napszám, még pedig a férfi napszám öt. a női négy, a gyermek nap­szám pedig 3 korona lesz. Jimius és ju­lius hónapokra még magasabb lesz a nap­szám és pedig a férfinapszám hat, a női napszám öt, a gyermeknapszám négy ko­rona lesz. Egy hold homokos föld beszán­tása 16 korona, berenálása '.i korona, az agyagos föld szántása 20 korona, berená­lása 4 korona. Kimondotta az értekezlet, hogy a já­rásbeli mezőgazdák a rendesnél jóval na­gyobb mennyiségű hüvelyes veteményt és zöldségféléket kötelesek termelni. A téli tüzelőanyagokat biztosítani kí­vánja már most a járás vezetősége és ezért elhatározta, hogy a járás részére ezer vasúti kocsi tűzifát és hatvan vasúti kocsi kőszenet szerez be. Közélelmezési célokra egyelőre, két­száz métermázsa aszaltszilvát vásárol és igyekszik kenyér pótló anyagokat beszerez­ni. Elhatározta az értekezlet, hogy a köz­szükségleti cikkek és gazdasági eszközök­nek beszerzésére bizottságot alakítanak, a­meívnek tagjai tettek a főszolgabíró el­nöklete mellett: Szmreesányi Sándor, Tóth Gyula, Jámbor Sándor és Ekkert Mi­hály. A közszükségleti cikkeket megbízott kereskedők jegyek ellenében fogják áru­sítani a járásbeli községekben. A járás vezetősége egyáltalában arra törekszik, hogy minél egyöntetűbbé és ál­talánosabbá tegye a termelést a járásban és e terv megvalósítása érdekében a leg­messzebbmenő támogatást nyújtja a já­rásbei ieknek. — Tflrvéuytaíóságaink Pro Transsyl­vania. A koronázás alkalmával a királyné őfelsége legmagasabb védnöksége alatt megalakult ..Pro Transsylvania» Országos Segitő Bizottság elnökéhez rövid fenállá­sa alatt már 1.783,361 korona 92 fillér ado­mány folyt be az erdélyi gyermekvédelem céljaira s az erdélyi feldúlt tűzhelyek ujra­fel építésére. Enmiek a segitő akciónak a támogatásában hazafias törvényhatóságok járnak elől jó példával, ép ugy, mint a felvidék ujjáfelépitési akciójánál. Az ed­dig beérkezett legnagyobb törvényhatósági adománvok között szerepel Biharvárme­gye 88.6& r> korona 98 fillérrel, Trencsén­vár megye 38,164 korona 53 fillérrel és Miskolc 24.000 koronával. Ezekben a tör­vényhatóságokban a gyűjtés tovább folyik, ezeken kivül pedig Pest-Pilissill-Kiskun-, Zemplén-, Torontál-, Tolna-, Árva-, Csa­nád-, Nyitra-, Pozsony-, Somogy-, Ahauj-. Heves-, Arad- és Fejéi-vármegyék továbbá Temesvár, Pozsony, Újvidék, Kecskemét, Szolnok városok értesítették báró Jósika Sámuel ehiököl, hogy a legközelebbi köz­gyűlés napirendjére kitűzték a «Pro Traa 1" sylvania Országos Segitő Bizottság tör­vényhatósági támogatásának megszavazá­sát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom