Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-02-04 / 19. szám
19Í7. február 4. hogy ismét osztályharcra készülnek és ezért akarják a békét. Német mesterkedést sejt ebben a mozgalomban. «Humanité» ugy látja, hogy a szenátus elrontotta a djolgot, mert a vasutasok javaslatának tárgyalásával a végsőkig feszitette a vasúti munkások türelmét. Legfőbb ideje, hogy — segítsen a kormány. Olaszországból is ugyanezt a siránkozást olvashatjuk a lapokban. A Popolo d Itali a» az uj kenyérrendelet első aggasztó visszahatásaként írja meg a római zavargást, amelyért azonban a pékeket vádolja, akikkel szemben megtorlásul azt javasolja, hogy a pékmühelyeket a kormány foglalja le. Az 0 s ser való re» azt jósolja, hogy a fogyasztási korlátozásokszág lakosságából 90 százaléknak békeidősszá lakosságából 90 százaléknak békeidőben is csak a feltétlenül szükséges tápláléka van meg. A mezőgazdaság és a marhatenyésztés további hanyatlásának meggátlásában — segítsen a kormány. Nagy üzletel - nagy nyeresípk. Inkább az utóbbiak, mint az előbbiek izgatják mostanában a kereskedelmi élet terén működőket. Mintha volna valami a levegőben, ami csak a gazdagodás vágyát élesztgetné; mintha semmi más nem is volna érdekkel biró, mint a nagy hasznok után való loholás? Vagy mi más az, amikor csupáncsak szardiniában kétszázezer korona értékű elrejtett portékára akad a budapesti rendőrség; amikor a pamutot több mint 86 butorszállitó cég szállítása mellett, cca ötven millió korona értékben szállítják ki a dunai hajók Bécsbe. Elszomorító jelenségek ezek! Nagyok az ilyen «üzletek», de talán még sokkal nagyobbak az elérni remélt nyereségek is. Különösen az utóbbiaknál érinthet bennünket fájdalmasan az osztrák kereskedők árdrágító spekulációja, mert hiszen valószínű, hogy a már nálunk elhelyezett pamuton, amelyet bizonyára horribilis árakon adtak el a mi kereskedőinknek, ezután még sokkal nagyobb hasznokat akartak zsebre vágni osztrák testvéreink. Ez a spekuláció, — mint a dolog természetéből is látszik, — a gyapotpiac kizsákmányolására irányult, mert hiszen minek vitték volna ki, ha már amúgy is benne volt ez a nagy értékű portéka a kereskedelmi forgalomban? Tény az, hogy a kenyérmagvakat kétszeres áron adjuk el az osztrákoknak. De az is tény, hogy az ő általuk nekünk juttatott ipari portékák ára ma már a békeárak tízszeresét is meghaladja! Bennünket kőinek a maximális árakat szabályozó rendeletek; őket nem köti semmi. Ennek tetejébe még azt is, amit már egyszer eladtak nekünk, mégegyszer vissza akarják vinni, csak azért, hogy hatványozottan magas árakon juttassák vissza. Ha nem lesz ennek gátja, akkor ugyan hová jutunk? Ma a pamuttal, holnap a bőrökkel és Isten tudja még mivel folynak ezek a testvéri spekulációk. Hova vezethet ez? Hogy itt segíteni kell az kétszerkettő! Ennek pedig nincs más módja, mint a magyar búzát is annyiszor magasabb árakon adni osztrák testvéreinknek, mint amennyiszer magasabb árakon adják ők nekünk az ő ipari portékájukat. Csupán csak ez lehet az osztó igazság és ezen nem akadhat meg az osztrák kormány sem. A legtestvériesebben számítsuk mi is nékik a kivitt élelmiszereket annyiszor magasabban, mint amennyiszer magasabban adják ők nekünk az ipari produktumokat, amelyeket nekünk, tőlük behoznak. Ennél igazságosabb számítást el sem lehetne várni! De a magyar államháztartás mérlegének nézőpontjából ez egyenesen elkerülhetlennek is látszik, mert ha az Ausztriába és máshova irányuló külkereskedelmi mérlegünket nem igyekszünk zen az uton is a helyes módon megtartani, akkor olyan minussal kell majd számolnunk, hogj r azt évtizedek munkája sem állítja helyre. Csak testvériesen! Ha a posztó ötszörös áron jön be, menjen ki a buza is ötszörös áron. Ha azonban tízszeres áron áron adják az osztrák ipari termékeket, akkkor az az igazság, hogy a mi búzánkat tízszeres áron fizessék meg. Nekünk itthon nem kell e miatt tízszeresen fizetnünk a búzát és az élelmi szereket, ellehet ezt számolni a kiviteli és behozatali mérleg tartozik és követel oldalán is. De épen igy nem kellene nekünk az ipari produktumokat sem tízszeres árakon fizetnünk, mert ez is annak a mérlegnek a karjain nyer hetne kiegyenlítést. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy a legtestvériesebb számítás az lenne, ha mi is annyiszor magasabb árakon szeretnők élelmiszereinket osztrák testvéreinknek oda adni, mint ahányszor magasabb árakon szeretgetik ők nekünk adni portékájukat. A mai csere kereskedelemben, amikor a pénz csak épen kiegyenlítő utalványrendszer, a nagy üzletek és nagy nyereségek osztó igazságát csak igy láthatjuk és találhatjuk meg. Pisszer János. HoHandis várja lémsicrszág válaszát Budapest, február 1. (A Nyirvidék tudósító játéi.) Hágából jelentik, hogy a hollandi külügyi hivatalban nagy izgalommal várják Németország válaszát a holland jegyzékre. lem ffsígadncik e3 hajóbfztoeltósf Budapest, február 1. (A Nyirvidék tudósítójától.) Stockholmból Jelentik Az Estnek, hogy a hadiblztositó társaságok egyetlen angol vagy francia hajóra sem fogadnak el biztosítást. A holland hajók saját veszélyükre @erí« Indu'haf nak el Budapest, február 1. (A Nyirvidék tudósítójától.) Hágából jelentik, hogy a kormány táviratilag tiltotta meg valamennyi kikötő hatóságnak, hogy egyetlen hajót is utraengedjen. lía vala/mely hajó mégis saját veszélyére útnak akar indulni, arra a kormány engedélye előzetesen mindig kikérendő. A fölmentéit kérők bevonulásénak ©fhsíasstása Budapest, február 2. Az Est értesülése szerint a honvédelmi miniszter a mai napon rendeletet adott ki, amely szerint az elsőfokú hatóságok megengedhetik, hogy mindazok, akiknek a fölmentési kérvényük kedvező javaslattal lett fölterjesztve és a közérdek ilthoiimaradásukat teszi kívánatossá, G—10 hé L ten belül itthon várhassák meg a fölmentésük elintézését. Köszönet. A Nyíregyházi Dalegyesületnek megboldogul! feledhetetlen Gyula fiunk temetésén való közreműködéséért ez uton is hálás köszönetünket fejezzük ki. Paliez István és neje. Közgyűlési naptár A Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár r.-t. VII. évi rendes közgyűlését február hó 4-én, délelőtt 10 órakor tartja az intézet saját helyiségében. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár r-t. X. évi rendes közgyűlését február hó 17-én 11 órakor tartja az intézet saját helyiségében. A nyíregyházi fűszer és gyarmatáru r.-t. február hó 18-án délelőtt 11 órkor tartja IX. évi rendes közgyűlését saját helyiségében. — Személyi hir. Újfalussy Dezső dr. főispán hivatalos ügyekben több napi tartózkodásra Budapestre utazott. — Iskola látogatás. Dr. W i 11 György kir. tanfelügyelő január 31-én megkezdte a szokásos évi iskolalátogatását a helybeli ág. hitv. ev. népiskoláknál. — Uj igazgató helyetles. A Szabolcsi hitelbank igazgatósága legutóbb tartott ülésén Földes Mór cégvezetőt igazgató helyettessé nevezte ki. —• A háborús Berlinről. Nagyon érdekes előadás lesz a legközelebb a Bessenyei Kör szabad líceumában. Az előadás tárgya. A háborús Berlin, előadója pedig Leffier Béla dr. tanár, aki a háború alatt többször volt Berlinben és onnan igen érdekes tapasztalatokkal tért vissza. Leffier Béla előadása, amelyet vetített képekkel kisér, magába foglalja Berlin egész mai életét és igen érdekes adatokat fog tárgyal ni Berlin mintaszerű közélelmezéséről, — kertvárosairól, diákéletéről, háborús sport világáról stb. Az előadás csütörtökön délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. — Sikeres vadászat Nyírmihálydlban. Nagyon szépen sikerült vadászatot rendezett a mult hó 30-án nyirmihálydii birtokán Ujfalussy Dezső dr. főispán. A vadászaton részt vettek: Gencsy Albert, Szalánczy Bertalan, Mikecz István vm. főjegyző, Liptay Jenő, Olchváry Pál főszolgabíró, dr. Halászy Caesár rk. esperes, Jármy Menyhért, Szakolczay Lajos törvényszéki elnök, Evva István főszolgabíró, Gencsy Ferencz, Gencsy Károly, Szunyogh Ferenc főszolgabíró, Szalánczy Ferenc, dr. Kállay Miklós tb. főszolgabíró, Somossy Ferenc, Kerekes József igazgató főméi* nök, Rónay Jenő, Irinyi Szabolcs szolgabíró, Bekény Gyula, Nánásssy Andor, Groák Ödön, Reviczky József, azonkívül több katonatiszt. — A vadászat három körben folyt le és azon teritékre került 267 nyul és három róka. — A bíróság köréből. Az igazságügyminiszter Bal lay Gyula dr. kir. törvényszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel. — Vetési Iszabadság. A Külügy-Hadügy irja: A mezőgazdasági munkák különböző ágaiban beállott munkaerőhiány arra kész tette a hadvezetőséget, hogy katonai szolgálatban álló egyének részére, ha a szolgálat megengedi, a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdéséig vetési szabadságot engedélyezzen. A szabadságot szolgálati uton kell kérni, tartamát pedig a mennyire a szolgálat megengedi, a parancs nok határozza meg. A rendfokozatnélküli legénység és az őrvezetők szabadságuk tartamára zsold- és kenyérilletéket nem igényelhetnek. Valóságos altisztek ellenijen az egész szabadság alatt rendfokozat szerinti zsoldjukat és kenyérpénzüket megkapják. Legénységi állománybeli egyének szabadságolási helyükre és vissza ingyen utaznak.