Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-30 / 15. szám

Csaknem egymilliót jegyeztek gazdáin k a faadíkötcsönre Nyíregyháza, január 39. (A Nyirvidék tudósítójául). A hadikölcsönjegyzések, amelyek a ini áldozatkész, hazafias és kötelességtudó közönségünknél eddig mind az őt alkalommal olyan pompásan szép eredménnyel járlak, sok rosszindulatú szóbeszédre adtak alkalmat. Különösen a mult év végefelé kibocsátott ötödik hadikölosön jegyzésének idején néztek némely oldalról •em egészen jóakaratú kíváncsisággal az elé, vájjon a nyíregyházi kisgazdák milyen mértékben vesznek részt a hadikölcjönjegyzésben. Bal la Jenő polgármester, akihez szintén eljutottak ennek a kérdésnek a feszegetéséről keringő hirek, érezve a megjegyzések célzatát, a helybeli pénzintezeteket megkérte, hogy a jegyzések lezárása után közöljék vele az ide vonatkozó adatokat. Most, hogy ezek a jelentések hozzá kerültek, megelégedéssel jelentette a polgármester a képviselőtestületnek, hogy az eredmény fölülmúlta a várakozásokat. A jegyzések során első helyen a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület áll, ahol mintegy kétszázötven nyíregyházi gazda 700.000 koronát jegyzett. A Szabolcsi Hitelbanknál 22 nyíregyházi gazda 39.190, a Nyíregyházi Általános Hitelintézetnél 35.400, a Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnál 23,600, a Kölcsönös Segélyző Egyletnél 13 506, a Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztárnál 4450 koronát jegyeztek a kisgazdák ugy, hogy az ismeretlenül maradt jegyzésekkel együtt mintegy 860.000 koronát tesz ki a nyíregyházi kisgazdák jegyzése. Amikor a polgármester ezt bejelentette, hangsúlyozta, hogy olyan eredmény ez, amelylyel szemben el kell némulnia minden elégedetlenségnek, mert aligha van az országnak még egy városa, ahol földmivelő gazdák a hadikölcsönre ennyit jegyeztek volna. Elintézett ügy. A hetek óta bolygatott, hírlapi lármával, klubbiokbeli suttogásokkal, kárörvendő gyanúsításokkal, vérszomjas, vigyor űó csatakiálltásokkal paprikázott összeférhetetlenségi ügynök egy óra lefolyása alatt az a lett a vége, hogy maga az ellenzéki oldalról interpelláló képviselő is tudomásul vette Tisza István gróf miniszterelnök teljesen megnyugtató válaszát. Az erkölcsi kivégzések izgalmas látványosságára áhitozó publikum unottan, csalódottan — hagyta el a zsúfolt karzatokat. Tant de bruit pour omelette! Emberhalál nem történt. A kelletén tul fölfujt kérdésnek egyéb iránt már az előző napon Zichy Aladár gróf húzta ki a méregfogát, amikor egy nagyon korrekt, nagyon tapintatos s a Ház minden, oldalán helyesléssel kisért fel szólalásban kijelentette, hogy ez semmiesetre sem lehet pártkérdés, ez a köztisztesség kérdése, amely egyaránt kincse és dekóruma valamennyi pártnak. Zichy Aladár gróf félremagyarázhatatlan megállapításának hatását csak emelte Tisza István gróf nyomban tett rövid nyilatkozata, hogy az interpellációs napon megnyugtató választ fog adni. És a válasz csakugyan megnyugtató. A felolvasott névjegyzék a pártközi kvóta arányában egészen vegyes, mert kormánypártiak mellett ott ékeskednek ellenzéki férfiak nevei is, azonban a kipécézett képviselők legnagyobb részénél — mondotta j a miniszterelnök — teljesen kizártnak te-1 JfiímmÉK kinthető minden üzleti érdek, mert egészen önzetlenül, kötelességüket teljesítve közérdekből jártak el. Akik pedig ludasok voltak, azok már megbűnhődtek tilalmas cselekedetökért. Burdea Szilárd lemondott mandátumáról, Ivánka Imrét a pozsonyi törvényszék elitélte, Ladányi Gyula pedig már nem él. Két képviselő van még, akikre ugyan az anyagi érdekeltség nem bizonyítható rá, de akiknek a miniszterelnök kívánságára ki kellett lépniök a munkapártból. Tisza beszéde az elégültség, megnvug vás, megkönnyebbülés érzését váltotta ki a Ház minden oldalán, komolyan gondolkozók 1 elkéből. A Zichy Aladár gróf megállapította s minden pártra egyaránt tartozó köz tisztességen csorba nem esett s ezt Zlinszkj' István ellenzéki interpellátor is elismerte azzal, hogy a választ tudomásul vette. Igy tehát a szenzációsnak várt s némely felhevült agy óhajtásában kínosnak ígérkező ügy aktája közmegelégedésre elintéztetett. Örvend ezen minden jóérzésű ember s utólag ma már még a leggáncsoskodóbbak is igazat adhatnak Erdélyi Sándor volt igazságügyminiszter minapában elhangzott ama kijelentésének, hogy az ilyen fel» fujt összeférhetetlenségi ügyek csak kisszerű mellékdolgok ahhoz az egyetlen nagy célhoz képest, mely kell, hogy mindnyájunkat eggyé forasszon, melyben mindnyájan összeférhetők vagyunk s amely nem más, mint a háborúnak ránk nézve győzelmes és áldásos békével való befejezése. Ez a nagy gondolat egyesítsen bennünket. Minden más hétköznapi dolgot, belső civakodást hagyjunk a háború utánra A nyíregyházi határban Üldözik a sárospataki raü cigányokat Mozgósítva a vármegye csendőrség Nyíregyháza, január 39. (A Nyirvidék tudósit'játil). Körülbelül egy héttel ezelőtt történt, hogy Sárospatakon egyetlen egy éjszakán tiz betörést követtek el kóbor cigányok. A pataki csendőrség még azon az éjszakán üldözőbe vette a cigányokat, akik a Tisza felé menekültek. Tokajnál a cigányok átkeltek a Tiszán, sőt itt. hogy gyalogszerrel jobban bujkálhassanak, lovaikat és szekereiket beleborították a folyóba A sárospataki csendőrség már másnap értesítette nz összes szabolcsi csendőrörsöket és a nyíregyházi rendőrséget a betörésről és arról, hogy a cigányok átjöttek Szabolcsba. A vármegye csendőrsége azonnal nagy apparátussal látott hozzá a nyomozáshoz és a nyíregyházi rendőrség is megtett minden intézkedést, hogy ha a cigányok a nyíregyházi határba kerülnek, ne menekülhessenek meg. Pár nappal ezelőtt Csordás Ferenc detektív bizalmas értesítést kapott, hogy a város végén, a vásártéren egy nagy cigánykaraván táborozik, amely már sátort is ütött és hogy minden jel arra mutat, ho^ry ezek a cigányok követték el a sárospataki betöréseket. Csordás Ferenc azonnal érintkezésbe lépett a helybeli csendőrséggel és megkérte a nyíregyházi járásörmestert, hogy adjon segítséget a cigányok elfogatásához. A dolgot azonban valamikép megneszelték a cigányok, rrert mikor a detek tiv a járásörmesterrel és a csendőrökkel kiért a vásártérre, a cigányok egyrósze már ellépett. Az ott maradt két cigányasszonyt néhány purdéval azonban elfogta Csordás és bekísérte a rendőrségi fogdába A két cigányasszony eleinte tagadta, mintha ők követték volna el a pataki betörést, később azonban, mikor a batyujukból előkerültek a bűnjelek, beismerő vallomást tettek. A rendőrség erről a fordulatról értesítette a 1917. január 30. sárospataki csendőrséget, mire másnap megérkezett Nyíregyházára a sárospataki járás őrmestere egy n gyobb járőrrel, hogy maga is résztvegyen a nyomozásban. A nyíregyházi csendőrszárnyparancsnoknág közben mozgósította az egész vármegye csendőrségét. Az egyes örsök szigorú utasítást kaptak a cigányok szemmeltartására, a nyíregyházi szakaszt pedig a vármegyéből behívott csendőrökkel megerő sitették és igy fogtak hozzá egy ujabb, széleskörű nyomozáshoz. A nyomozásna tegnapk ujabb eredménye lett. Érpatakon a csendőrök elfogtak két cigányt akiket behoztak Nyíregyházára, de a nyiJegyházi határban is kézrekerült egy cigány, aki szintén a sárospataki betörőbandához tartozik. Az elfogott cigá yok rengeteg betöréses lopást ismertek be, amelyeket mind a vármegye területén követtek el es ft csendőrség most azzal gyanúsítja őket, hogy a pár héttel ezelőtt Sajószögeden elkövetett rablógyilkosságot is ők követték el. A nyomozó csendőrök egyréaze éppen ezért tegnap elutazott Miskolcra ós Borsodmegyébe, hogy a nyomozáshoz szükséges szembesítéseket végrehajtsa. Cigánycsata Kecskemét határában Budapest, január 39. (A Nyirvidék tudósítójától.) Kecskemétről táviratozzák: A határbeli tanyákon hetek óta egy hatalmas cigánybanda garázdálkodik, amelyet semmiképpen sem tudott ártalmatlanná tenni a cs.ndőrség. Tegnap a karaván újból megjelent az egyik tanyán. A tanya tulajdonosának értesítésére csakhamar megérkezeit a csendőrség harminc huszárral és és bekerítették a cigányokat. A cigányok azonban fegyverrel védekeztek, mire valóságos csata fejlődött ki a cigányok és csendőrök között, mig fél órai harc után két cigány holtan maradt a helyszínen, a többi pedig sebesülten került a csendőrök kezére. WIWIIHW'WWJ'II

'

II

I'

I

JII

MW

MI

'I TMT I

I 'II II.THI>I»>IIJ>>IIIIHWI "I

I

INOIRIFI

FN IRODALOM BB — Doberdó címmel jelent meg a görzi csaták meghatott tanójának Szabó István honvédhadnagynak uj könyve, melyben mind azt az irásművészetet mindazt a cikornyátlan és mégis szívbe döbbentő, ékes szóló közvetlenséget virágul szórta a Doberdóra, amikkel már tavalyi könyve, a Kárpáti hó lapjain megvesztegetett. A hangfogót, melyet szigorú dirigensek kényszeritettek bánatos hegedűjére, megértjük, a kemény, vádoló zokogás egyszer százszorozva fog viszhangozni magyarságunk hangöbléből. Addig olvassa és tegye el ezt a jó könyvet minden magyar ember. A kiállításában is művészi kötet négy koronáért minden könyvkereskedésben és vasúti pályaudvaron kapható illetve megrendelhető. A Társaság. Szövegben, illusztrációban változatos és gazdag tartalommal jelent meg a társaság e heti száma is. Novellát Csathó Kálmán tollából közöl A nők titka címmel. Teveli Mihály pedig folytatja az utolsó Ribinsky cimü hosszabb elbeszélését. A vezetőcikk a cimképhez irt fotografia Festetitch Tassilo hercegről. Nagyon érdekes, mint mindig a társasági rovat, melyben a főszerkesztő ujabban a legaktuálisabb társadalmi kérdésekhez is hozzászól érdekes, könnyéd formában. Verset Tóth László irt Vándorlángok cimmej. A képek közül különösen érdekesek azok, amelyek a koronázási menet jelentősebb alakjait ábrázolják. Csekonics Endre, Szécsenyi Emil, Teleki Ádám és József grófokat, a három ifjú Révay grófot, Batthány Gyula grótot. Eszterházy László grófot, Sztáray Sándor grótot stb. A társaság előfizetési ára egész évre 28 K. félévre 14 K. negyedévre 7 K Mutatványszámot ingyen küld akiadóhivatal: Budapest.IV.,Reáltanoda-utca 18.