Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-27 / 13. szám

2 1917. január 27. levés a zsir Szabolcsban Nyíregyházi nincs biztosítva a zsirhiány eiien Nyíregyháza, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mosl állilotlák össze a vármegyén a beérkezett jelentések alapján a vármegyében meglévő és szükséges zsir- és szalonna mennyiségekről a kimutatást, amelynek alapján Mikecz Dezső alispán tegnap részletes fölterjesztést intézett a Közélelmezési Hivatalhoz a vármegye, de különösen Nyíregyháza lakosságának a zsírral való ellátása érdekében. Megállapítja az alispán, hogy a vármegyebeli járásokban levő magánháztarsoknál körülbelül biztosítva lesz a zsirés szalonnaszükséglet. Már eddig is igen tekintélyes mennyiségű zsiradékot tettek el, de még sok helyen most is van hizlalás alatt sertés és ezek levágása után a járásokban elegendő zsir lesz a magánfogyasztásra. Elintézetlen azonban a falukban és gazdaságokban az aratómunkások nyári szalonnajárandósága. Az alispán, aki már tavaly látta, hogy a sertésállomány nagyfokú apadása a vármegyében is éreztetni fogja hatását, fölhívta idejében a gazdákat, hogy a nyári szalonna-szükségletüket már most igyekezzenek beszerezni, azonban a takarmány hiány miatt ennek a fölhívásnak nem lesz meg a teljes eredménye és ha a gazdák igyekeznek is minél nagyob számban hizlalni sertéseket, a tengeri hiánya ebben igen nagyon gátolja őket, úgyannyira, bog}- előreláthatóan mintegy ötszáz métermázsa szalonnára lesz még a vármegyebeli gazdáknak szüksége, hogy a nyáron elláthassák aratóikat. Mivel az aratómunkások szalonna-adagját a Közélelmezési Hivatal amúgy is redukálni akarja, kívánatosnak tartja az alispán, hogy* az adagok nagyságát már most állapítsák meg Emellett kéri az alispán a Közélelmezési Hivatalt, hogy az aratáshoz szükséges 500 métermázsa szalonnának a vármegye részére leendő kiutalása iránt már mosl intézkedjék. A zsirszükségletet tekintve legnehezebb a helyzet Nyíregyházán, ahol — mint a fölterjesztés mondja — alig néhány hétre van csak biztosítva a lakosság zsirszükséglelének az ellátása. Nyíregyházának igen szépen indult a hus- és zsirellátási ügye. A város vett elegendő sertést, azokat hizlalta és hosszú hónapokon keresztül tudott annyi sertéshúst, szalonnát és zsirt a piacra hozni, hogy azzal nemcsak ármérséklő hatást ért el, de a közszükséglet javarészét el is látta. Nagy baj volt azonban, hogy a városnak sem volt tengerije és bizony néha a sertések másnapi takarmánya sem volt biztosítva. Ilyen körülmények között a városnak le kellett mondania a további sertéshizlalásról és ma alig néhány sertése van csak a városnak. Próbált a város más vármegye területéről tengerit szerezni, de sikertelenül. Avval is kísérletezett a város, hogy vállalati uton biztosítsa a fogyasztásra szükséges sertést, de minden vállalkozó a hizlaláshoz szükséges tengerimenynyiség biztosítását kérté, ehhez pedig nem volt módja a városnak. A legutóbbi élelmiszer összeírás alkalmával alig egy hónapra való zsirmenynyiséget találtak az összeirók, ugy, hogy néhány hét múlva Nyíregyházán nem lesz zsir. A polgármester előterjesztése alapján az alispan most azt proponálja, a Közélelmezési Hivatalnak, hogy utaljon ki elegendő tengerit a városnak, és akkor mi sem lesz útjában annak, hogy a város — mint tavaly — az idén is házilag hizlalhasson sertéseket és igy lássa el a lakosságot zsírral és sertéshússal. Ez volna az alispán fölterjesztése szeriül az egyik megoldás. Ha azonban a szükséges tengeri kiutalása nem volna lehetséges, ugy az alispán azt ajánlja, hogy a vármegyében lekötött sertésekbői kellene öt-hatszáz darabot átengedni Nyíregyházának, hogy aztán a város jegyek ellenében szolgáltassa ki a zsírt a lakosságnak. Az alispánnak ez a fölterjesztése bizonyára kedvező elintézést nyer és igy van remény rá, hogy rövidesen biztosítva lesz a város zsirszükségletének ellátása. Az üj jövedelmi adok liietese A Gazdasági Egyesület munkája a kivetésnél Nyíregyháza, január 26. (A Nyirvidék tudósítójától). A háborús viszonyok tudvalevőleg uj adónemek bevezetését tették szükségessé, amelyek kőzött egyike a legfontosabbaknak az uj jövedelmi adó. Az uj adó kivetésénél tekintetbe veszik a haszonbéreket is, sőt a haszonbér egyik irányi tója lesz az uj adókivetésnek. Á nyíregyházi pénzügyigazgatóság most készíti elő az uj adókivetést és ehhez a munkához a haszonbérek megállapításánál segítségül hívta a vármegyei gazdasági egyesületet is. A gazdasági egyesület készséggel vállalta nagyszabású előkészítő munkál és körlevelet intézett a községekhez a haszonbér megállapítására. A körlevél a következőkép szól: A közvetlen közeljövőben bekövetke zendő ujabb jövedelmi adó kivetésénéi, miként a múltban is a haszonbérek lesznek irányadók, sőt a vagyonérték megállapításánál is, ahol részletes bevallás nem történik a földérték megállapításánál a hozadék fogja az alapot képezni, amelynél viszont az átlagos haszonbérek lesznek irányadók. Ezen munkálatok előkészítésénél a törvény tervezete szerint is egyesületünkre hivatottságánál fogva az igazság és méltányosság kikutatása lesz a hivatása; s e célból már is sür gős megkeresést kaptunk az adatok össze gyűjtésére. Ebből kifolyólag, amidőn nyo matékosan hangsúlyozzuk, hogy a jöve delmi adó igazságos és méltányos kivethetésének alapját csakis a lehetőségig pontos és részletes konkrét adatok összegyűjtése képezheti; teljes tisztelettel kérjük a T. Községi Elöljáróságot, hogy a b. vezetése alatt álló község határa terüle tén jelenben érvényben levő bérleteket a lehetőségig pontos adatokkal egyesületünknek az alábbiak szerint jegyzékbe foglaiva sürgősen, de legkésőbb f. év február 15-éig beküldeni szíveskedjék. Első csoport: a 100 kat. holdon alóli kis bérletek; második csoport: a 100 1000 holdig terjedő közép birtokok bérlete; harmadik csoport: 1000 holdon felüli nagy birtokok bérletei. Minden egyes tételnél külön kitüntetendő a tulajdonos és bérlő neve és lakhelye, a terület nagysága katasztrális holdakban, a bérlet összege, illetve kat. holdankinti átlaga; a bérlet kezdete, tartama, illetve lejárata, végül esetleges megjegyzések. Nagy hálával vennénk, ha ezen adatok összegyűjtésénél — egy községbeli, lehetőleg intelligens és a helyi viszonyokkal is kellően ismerős gazdatársunkat — segítségül felhívja a beküldendő adatok jegyzékét vele is aláíratná. Amidőn e messzeható és nagy horderejű lelkiismeretes és pontos előkészítő munkához b. segítségét újból kérjük, nem mulaszthatjuk el az 1912. évben először megkezdett hasonló adatgyűjtő akciónknak, akkor is a T. Községi Elöljáróságok lelkiismeretes buzgóságából eredő kétségtelen sikerére hivatkozni. Kelt Nyíregyházán, 1917. évi január hó 25-én. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület nevében: Szikszay Sándor s. K Megyery Gáza s. k„ egyes, titkár. egyes, elnök. I balsai moziszcrsncsétlensíg § tőrványszék előtt Nyíregyháza január 26. (A Nyirvidék tudósítójától). A mult év tavaszán a kultuszminiszter rendeletet adott ki, hogy az iskolai növendékek között a kárpáti falvak javára gyűjtést kell rendezni. Április elsejét jelölte meg a gyűjtés napjául a miniszter és ezen a napon az ország összes iskoláiban nagyarányú ünnepségek folytak le a kárpáti falvak javára. A balsai tanitó az ünnepséget különösen sikerültté akarta tenni és éppen ezért elhatározta, hogy az ünnepély kereteibe mozgókép előadást illeszt, amelyet a magaszerkesztette vetítő géppel mulat be a közönségnek. Estefelé össze is gyűllek a gyermekek, meg a község lakossága az iskola termébe és az ünnepség során csakhamar rákerült a sor a házimozira is. Az első kép baj nélkül pergett le, a közönség nagyon meg volt elégedve, és lelkesen megtapsolta ügyes tanítóját. Alig fogott bele a tanitó a második kép bemutatásába, a vetítőkészülék mellől hatalmas láng csapott föl. A tanitó ugyanis nem járt el elég óvatossággal a film leperegtelésénél és az első kép filmjét lejátszás után nem csavarta föl, hanem csüngni hagyta. Ez a film aztán a vetítőkészülék lámpájától lángra kapott s meggyulladt a többi, még lejátszatlan film is. A film celuloidjának hirtelen fellobbanó, szertecsapó lángja és az emiek következtében támadt borzalmas hőség, — több embert és gyermeket megsebesített. Különösen azok sérültek meg, akik közel álltak a vetítőkészülékhez, ezeknek a haja, bajusza leperzselődőtt és a szemümükön, fülükön is égési sebekel szenvedtek. A nagyobb baj azonban még ezután történt. A tanitó, amikor a terem megtelt, az egyetlen ajtót kulccsal bezárta, a kulcsot pedig zsebretette, hogy az előadást duhaj legények meg ne zavarják. Mikor a robbanás történt, mindenki az ajtó felé lódult, azonban azon nem lehetett kimenni, hiába j>róbálták felfeszíteni is az ajtót. A községben akkoriban német katonák tartózkodtak, akiknek egy őrjárata véletlenül éppen a szerencsétlenség pillanatában haladt el az iskola előtt. Ezeknek a segítségével aztán nagynehezen fölnyitották az ajtót, miközben a tüzet is sikerült eloltani. A királyi ügyészség 16 rendbeli gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vét sége miatt emelt vádat Gérecz János tanitó és Murányi Géza segéd jegyző ellen, aki a mozielőadásnál segédkezett. A tegnap megtartott törvényszéki főtárgyaláson a tanuk igazolták, hogy a szerencsétlenséget véletlen idézte elő és abban Murányit a legcsekélyebb gondatlanság sem terheli. Gérecz József tanítóval szemben azonban ugy találta a bíróság, hogy nem járt el a köteles óvatossággal és ezért őt 240 korona pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban főifüggesztette.