Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-21 / 8. szám

2 WyÍR¥I ÜÉK. 1917. január 81. A lakóházak áremelkedése. Sokan vannak, akik azt hangoztatják, hogy a lakó- és egyéb házak értéke, sü­lyedő irányzatot mutat. Nem nagyon vi­lágos ezeknek okoskodása; épen ezért nem lesz ártalmas, ha a valóságot megköze­líteni giyekszünk némi kis okoskodás ut­ján, mert hiszen ma már olyan rendel­kezések is napvilágot láttak, amelyek az e téren fennállott szabad áralakulásokra is hatással vannak. Az építmények értékét, főként talán két körülmény irányítja. Az egyik, az é­pitménn és a hozzá tartozó ingatlannak költsége, amely az építmény felépítésével kapcsolatos kiadásokból és a telek forgal­mi értékéből adódik. A másik, a már meg­épített épület jövedelmezősége szerint kal­kulálható. Lehet ugyanis kis költséggel megépített épületből nagyol)!) jövedelmet elérni, mint az esetleg nagyobb költség­gel megépítettből és viszont. De hatás­sal van az épületek értékére a magánka­matláb is, mert hiszenn sokszor ez is kor­látozhatja, vagy előmozdíthatja az épüle­tek számának növelését; valamint hatás­sal lehet ez értékre a lakások vagy bolt­helyiségekbeen bekövetkezhető kínálat és kereslet is. He ezeket figyelembe véve vizsgáló­dunk, akkor azt kell találnunk, hogy az építési költségek a háború alatt, mód fe­lett megnövekedtek. Ebből világos, hogy aki most házal építene, az talán több, mint a réginek kétszerese érdekében épít­hetné fel. Tehát két, — mondjuk egymás mellett álló és — talán teljesen egyenlő épület értéke, egymástól 1(X)—120 száza­nyi árkülömbőzetet is mutathatna. A ré­gi épület értéke tehát, szntén emelkednék. A lakbérrendelet szerint a bérösszegek fel nem emelhetők. Igy az épületek jövedel­mezősége nem nöövekedhetik, ami viszont azt eredményezi, hogy azok érttékükben sem igen változnak. Ez a rendelkezés a­zonban az üzlethelyiségekre nem vonat­kozván, azoknak az épületeknek íövcdel­inezősége és igy értéke emelkedhetik, a­melyek üzlethelyiségeket tartalmaznak, ha ugyanis ezek bérösszegei, a bolthelyiségek kereslete mellett emelhető lenne. Itt tehát két typus található ma. A tisztán lakást és a lakást és bolthelyiségeket tartalmazó épületek typusa. A jövedelem növelhető­sége nézőpontjából előnyösebbnek látszik, a másik typus. Ámde* ha ezt megállapítottuk, ioggal kérdezhetjük, hol van itt az értékcsökke­nés irányzata? Erre is van némi, bár él­ném fgadható magyarázat. A háború a bevonulások folytán a lakáskeresletet csökkentette. Sok helyütt ez valóban be is következett. Berlinben pl. igy van, mert ott 20 ezrelékkel emelkedett az üres laká­száma, — átmenetileg, — csökkent. Ezt nem beszélhetünk. Ott az üres lakások sok száma. Budapesten erről — ma! — az oláh csorda betörése is okozta, mert Erdélyből sokan mentek fel a fővárosba olyanok, akik ma sem mentek még vissza. Tehát azt mondhatjuk, hogy amig Német­ország területei ma érintetlenek az ellen­séges hadaktól, igy olt a lakásbőség jelei mutatkoznak, addig nálunk, az ellenséges betörés ebben az irányban némi eltolódást okozott, — — de csak áttmenetileg, mert hiszen pusztul már a «vitéz oláh hadse­regnek még a roncsa is határainkról. Ha tehát érintetlenné válik hazánk területe az ellenséges hadaktól, vissza me*het min­denki lakóhelyére és akkor az ideiglenesen elfoglalt lakások ismét növelni fogják az üres lakások számát. Ez lehetne magya­rázata. az ingatlanok értékcsökkenésének. A magánkamatláb azonban mindin­kább csökkenő irányzatot mutat. Termé­szeetes. mert hiszen a pénzbőség mellett ma inkább óda törekszenek a pénzintéze­tek, hogy régi adósaikat megtartsák, — hogy azok a kölcsönnöket ki ne fizessék. A betétekért nem fizethetnek annyit, mint a béke és a pénzszükség idején, de meg egyéb, itt nem is említhető okok szállítják le a betétkamatlábat. Ebből az ingatlanok értékemelkedésére viszont az következik, azoknak változatlan jövedelmezősége mellett, — hogy azok értéke nöövekszik. Amiként száll alább a betétkamatláb, ak­ként emelkedik a lakó és bérházak érté­ke is. Valószínűleg világos ez, mert hiszen az ingatlan tőkeértékének jövedelemhoza­déka, nem aequivalense, az ugyanazon pénztőkéé betétkamat hozadékának. Az utóbbi hozadék kiseebb lévénn, kell, hogy az előbbi tőkeérték növekedjék. Ma is, de csak talán átmenetileg, a lakbérrendelet határozmányaittak ellenére is! A lakóházak áralakulásait, emelkedő irányzatot tekintve, kétségtelenül hátrá­nyosan befolyásolja a lakbérrendelet. Ezt a látszólagos hátrányt azonban megszün­teti az épületek mai építési költsége, va­lamint a betétkamatláb folytonosan csök­kenő értéke. Viszont némileg előmozdítja, a tőkeelhelyezésnék más utón való jöve­delmzőbb módja. Azt mondhatjuk tehát, hogy az épületek értékének nem csökkené­séről kell ma beszélnünk, hanem inkább azok emelkedéséről; vagyis léhát azoknak akik az építmények értékcsökkenését vall­ják, semmi igazuk nem lehet. Ezt az igazukat még az sem támogat­hatja, hogy az építőipar pang; mert a munkaeerő és anyagárak magas volta mel­lett, az épületek megépítésének költsége alább nem szállhat. Ha az a felfogás, hogy az ingatlanok értékében csökkenés állhatna be, széleseb körökéi is áthatna, ez tápot nyújthatna az épületekkel való spekulációnak, az in­gatlanok csere-berélésének, amire pedig semmi ok nincsen. Az ingatlanok mai el­adását csak akkor lehetne jól felfogott ér­dekben állónak nevezni, ha az eladó, a megfelelő értéket, de semmi ese'tre sem a régi békeár értékét kaphatná meg ef­adási árkénnt. Ma Ieegalább ez a helyzet; hogy az értékek fluktuációja mellett hol­lett holnap mi lesz, — persze nem egyik napról a másikra, bár majdneem ugy áll a dolog — erről nem lehet szólani; való­színű azonban, hogy az építések költségei nem ingadozhattnak olyan mértékben, a­melv mellett akár ma is. arról lehetne szólani, hogy azlngatfanók értéke, a béke­értékek alá sülyédjen. "Nem kell sietni az eladásokkal, ha ezt más ok nem sürgeti! Legalább ma még nem. Tlsszer János. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* d. u. 4°8. Debrecen-felé reggel 5*2, d. u. 2 0 0. Csap-felé d. u. a 5 5.*** Mátsszalka-felé este 8* 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 9. Polgár-felé este , 'íiyiradony-feié este Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. l 2 2, e. 832.** Debrecen-felől reg. 635, d. u. 335. Csap-felől d. u. 130. Máíészalka-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6*0. Pölgár-feló'l reggel 5* 6. liyiradony-felől reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csat­lakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. *" Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatla­kozás ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. **" Csatlakozással Ungvár felé. Felrobbant snunioiéffyár Budapest, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától) Londonból jelentik hivatalosan: Egy London közelében levő angol municiógyár ban nagy robbanás történt. Attól tarta­nak. hogy a robbanásnak sok áldozata van és anyagi kár is jelentékeny. Török győzelem BCuf el Amaránál Budapest, január 20 (A Nyirvidék. tudósítójától.) KonstanIinápolyból táviratozzák, hogv a főhadiszállás jelenti: Kut el Amarától kit leire az ellenség órákig tarló támadása meghiúsult. 14-én egy önkénles lovascsa­pat megtámadta az ellenséget, amely fej­vesztett menekülés közben három gépfegy­vert hagyott hátra. Peinoaré Németország legyőzéséréi Budapest, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Havas-ügynökség jelenti: Egy ame­rikai újságíró beszélgetett Poincaréval, aki előbb az általános hadihelyzetről nyilat­kozott és annak a reményének adott kife­jezést, hogy végül is sikerülni fog Fran­ciaországnak Németországot leigáznia. Az elnök ezután áttért a Wilsonhoz intézett jegyzékre és azt mondotta, hogy az vilá­gosan kártérítést követel Németországtól. Franciaország nem akart és ezután sem akar Németországgal revancs-háborut. — Az Est. Merénylet Sfáirmrasr ellen Budapest, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) Stockholmból táviratozzák, hogy a Ruskoje Slovo jelentése szerint Stürmer orosz exmlniszlerelnököt halá!os katasz­trófa érte. Más verzió szerint Stürmer me­rényletnek eselt áldozatul. Az antant új tanácskozása Péterváron Budapest, január 20. • (A Nyirvidék tudósítójától.) Luganóból táviratozzák, Az Estnek, hogj- az Idea Nacionale jelentése szerint az antant legközelebbi konferenciáját Pé­terváron tartja meg. Ezen a konferencián az általános polgári mozgósítás részletét fogják megbeszélni. AmeHk& a háború szélén Budapest, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) Washingtonból táviratozzák, hogy egy amerikai újságíró beszélgetést foly­tatott Zimmermann német külügyi állam­titkárral, aki állítólag azt a kijelentést tel­te, hogj- Amerika a háború szélén áll. Két orosz miniszter bukása Budapest, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától) Pétervárról jelentik, hogy az orosz kereskedelmi és külügyminiszter két hó­napi szabadságra mentek, amelyről min­den valószínűség szerint egyáltalán nem fognak visszatérni. Ujabb tanácskozás Londonban Budapest, január 20. (A Nyirvidék tudósítójától ) Londonból jelentik: hogy Lloyd George elnöklésével tanácskozás volt, amelyen az emberanyag elosztásának kérdését be­szélték meg. — Az Est.

Next

/
Oldalképek
Tartalom