Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-20 / 7. szám

Nyíryidék. 1917. január 20. Eposzi csata a román harctéren Budapest, január 19. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szófiából táviratozzák: A szövetséges csapatok délmoldovai előnyomulásának le betősége rémülettel tölti el az oroszokat és románokat. A román és orosz hadve­zetőség a legnagyobb erőfeszítéssel szedte össze az összes rendelkezésére álló csapa­tokat. Különösen nagy az aggodalom a bekerítés veszélye miatt, mert a szövetsé­gesek csapatai áilásszerüen veszik körül az ellenséget és ez az olló hol szétnyillik, hol összezárul. A román harctéren most époszi csata folyik. Az oros-z kolosszus megfeszíti minden erejét, hogy az ellen­séges nyomásnak megfelelő ellentállási tudjon kifejteni. Kérelem Nyíregyháza áldozatkész Tekintettel arra, hogy a városból az összes sebesült katonák a ba­rakba lettek elhelyezve, a 'Katona-Ott­hon »-t is az ág. hitv. evang. központi is­kola díszterméből a barakba helyeztük át. A Katona-Otthon rendszeres működésben van, ahol is legelsősorban a sebesült ka­tonák vallási és nemzetiségi külömbség nélkül kielégíthetik vallásos érzésüket, tu­dásvágyukat és nemes szórakozásban ré­szesülhetnek. A sebesült hősök iránt ér­zett hálának és szeretetnek kézzel fogható bizonysága végett a Katona-Otthon vezető­sége bizonyos napokon egy kis ennivaló­val is kedveskedni óhajt nekik, s ecélból ezúton is felkérem Nyíregyháza város ha­zafias és áldozatkész közönségét, ne zár­kózzék el a tőlük telhető adományoktól, segítse ezen értünk küzdő és már is so­kat szenvedett honfitársainkat. Egy pár csésze tea, tej vagy kávé, egy kis husne­mü avagy sütemény és cigaretta, — eset­leg egy-egy fillér adományozása, mely az adományozónak csak igen csekély megter­heltetését jelenti, az arra igazán méltó hő­sök lelkébe pedig örök időkre bevési azt, hogy a magyar nemcsak a harctéren tün­dököl erényével, hanem a magyar nemzet otthonmaradt része a hála és a szeretet nyilvánításában felveszi a versenyt a vi­lág bármely nemzetével. Ugy a pénz ado­mányt, mint különösen a katonák meg­vendégelésére szánt adományokat kérem előzetesen alólirott ügyvezető elnöknél, az evang. lelkészi hivatalba bejelenteni. — Egyben még ezúton is kérem Nyíregyháza áldozatkész közönségét, hogyha volnának egyeseknél mellőzhető olvasmányok, — könyvek, ugy magyar, mint a nagyszámú porosz kaatonákra tekintettel — különö­sen német nyelvűek lennének szívesek azo okat a Katona-Otthon számára hozzám el­juttatni. Nyíregyháza, 1917. január 19-én. Zólyomi Pál, ev. segédlelkész, mint a nyíregyházi Katona Otthon ügyvezető-elnöke. Schwimmer Róza Nyíregyházán Nyíregyháza, január 19. Bédy Schwimmer Rózsa jön hozzánk a jövő hónap elején. A magyarországi nő­mozgalom egyik legkiválóbb vezére l és meg teremtője nem ismeretlen közönségünk e­lőtt. Neve átment a köztudatba a magyar feminizmus megalapozása és szervezése körül kifejteti nagyszerű tevékenysége ré­vén . A háború alall többször hallottunk róla. Egyik-másik fővárosi lap derűs cik­kecskékbenn számolt be Rózsika agita­tív működéséről. Szomorú lény, hogy e­zek a megemlékezések inkább a humorra és a rosszmájuságra fektették a fősúlyt s elfelejtették részletezni a nagyon is komoly értékű békepropagandát, melyet Bédy Schwimmer Rózsa Amerikában egy apostol kitartásával fejtett ki. A békeakció kezdeményezése és a municiószállitás be­szüntetése céljából bejárta Amerika ösz­szes nagyobb városait, számtalan szónok­latásával a legnagyobb lelkesedést keltve minden ült Ki tud arról náluuK, hogy egy Schwimmer előadása New-Yorkban, vagy Washingtonban a szenzációk erejével hat, hogy órák alatt szétkapkodják a jegyeket és hogy ezek a beszédek a központi ha­talmak ügyének mennyi szimpátiát sze­reztek? Egy alkalommal Washingtonban több ezer főből álló publikum az előadás hatása alatt egyhangúlag kijelentette, hogy kész felvonnülni a Fehér Ház elé, és tün­tetni Amerika békékezdeniényezése mel­lett. A felvonulás legnagyobb rendben meg is történt, és Washington előkelőségei az utcán tömörülve néma csöndben várták be, mig Schwimmer Rózsa Wilson elnök­nél előterjesztését megtette. A békeakcióra vonatkozlóag az elnök egy alkalommal vé­leményét is kikérte, sőt Amerika beavat­kozásának a béke ügyébe ő egyik élőidé­zője és nagyjelentőségű tényezője volt. Szívesen várjuk ezt a ragyogóan szép szavú asszonyt. Hisszük, hogy e város tár­sadalmában is feltalálja azt,a meleg érdek­lődést, mellyel hallgatósága az egész vi­lágon mindenütt adózni szokott. MNV 6 Egész évre 18 K. Fél évre 9 K. Negyedévre 4 K 5§. Tanítóknak félévre 8 kor. Egyes szám ára 6 fillér. Telefon 130. Cigánybíró Nyíregyházán Itt a dánosi rablógyilkos Nyíregyháza, január 19 (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagyon sok baja volt Nyíregyházán a rendőrségnek a cigányokkal. Véres ci­gányrablások ugyan nemigen fordultak elő nálunk, de azért a sötét-barna népséglép­ten-nyomon ellenkezésbe jutott a törvény­nyel, ha másért nem, egy kis kuruzsilásért ráolvasásért, kártyajóslásért bizonyosan. Magukkal a nyíregyházi illetőségű cigá­nyokkal nem volt tulfsok a baj, Ezek büsz­kék voltak arra, bog}' helybeliek, illető­ségük van, amit a világért sem kell ugy érteni, hogy négy évi adófizetés, vagy plá­ne állandó és egyhuzamban való itt lakás utján szerezték meg az itteni illetőséget, hanem születésükkel jutottak ehhez a sze­rencséhez, mivel abban az időpontban ép­pen a nyíregyházi határban lopkodta szü­lőanyjuk a tanyákat. Most esztendeje, amikor a belügymi­niszter erélyes kézzel belenyúlt a cigány­kérdésbe és az országnak a feketehimlőtől való félelmében elrendelte az ország ösz­szes kóborcigányainak a beoltását. A be­oltással együtt az összefogott cigányokat be is lajstromozták, megállapították ille­tőségüket és aszerint helyezték el őket. Igy kerültek haza ami cigányaink is, akik itt állandó ellenőrzés alatt állottak. Hanem ez az állandó rendőri ellenőr­zés nem olyan egyszerű dolog, mint az el­ső pillanatban látszik. Sokan is vannak az atyafiak, meg azután ugy hasonlítanak egy máshoz, hogy öreg és éles rendőrszem le­gyen, amelyik biztos benne, hogy az a Lakatos Balog Jóska ugyanaz, mint aki három nappal előbb volt előtte. Van u­gyan a nyíregyházi rendőrségen több ü­gves és kipróbált ember, aki ismeri már a hozzánk tartozó cigányokat személyük szerint, sőt az egész családfajukkal tisztá­ban van, de a háború annyi rengeteg mun­kát adott a nyíregyházi rendőrségnek, vi­szont annyira csökkent a rendőrségünk létszáma, hogy ezeknek az embereknek ezer más dolguk van, mint a cigányokkal való folytonos érintkezés. Ezt a helyzetet most ugyan ügyesen oldotta meg Kiss Sándor rendőrkapitány, fölötte érdekes rendelkezése. A főkapi­tány ugyanis tudva azt, hogy a fajtájuk­beli legjobban rendben tudja tartani a ci­gányokat, és hogy a vajda fegyveres hata­lom nélkül Is rendben tudja tartani az e­gész sáloralját, elhatározta, hogy cigány­bírót nevez ki a nyíregyházi cigányok kö­zül és annak az utján igyekszik elintézni a mi cigányainknak rengeteg ügyes-bajos dolgát. Éppen most került hazaid a'kula János 59 éves cigány Nagyváradról, ahol valami lókötés rníatt volt néhány hónapi hivatalos dolga, de egyébként a legbecsü­letesebb a társaságban. Ezt szemelte ki a főkapitány a cigánybirói méltóságra. Meg is történt a kinevezés, annak rendje és módja szerint publikálódótt az eset, a vá­rosvégen, és a cigánybíró tegnap át is vette a hivatalt. Makula János cigánybíró áldott álla­potban lévő életpárjának segítségével szét is nézett a cigányok között és már az el­ső napon meg is lett az eredmény. A ci­gánybiróék megjelentek a főkapitánynál referálni és jelentették, hogy sok ám itt az idegen cigányt akik a Nyíregyházán laj­stromozott cigányok neve alatt szerepei­nek. Meg aztán itt van a Kolompár Balog is, a dánosi bandából, akiért ő bizony nem vállalja a felelősséget. Most aztán a cigánybíró kap hatal­mat, hogy összeszedhesse és maguk közül eltávolítsa a betolakodott idegen cigányo­kat, akiknek — mint ő mondja — nem ismeri a becsületét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom