Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-14 / 51. szám

JítimmÉK 19Í7. március í4 SzaboS&sf református lelkészek az urvaosorai kiilon kehelyért Kisvárda, március 13. A felsőszabolcsi: református egyházmegye lelkszegyesülete Vas Mihály esperes el nők lésével gyűlést tartott Kisvárdán. Napi rend előtt határozatikig kimondotta, hogy legközelebbi gyűlésén, nem régen elhunyt kiváló tagjának, id. Keresztessy Sándonyinnadai lelkésznek emlékezetére, beszédet fog tartatni Molnár Miklós lelkész által Kun Szabó Gyula berkeszi lelkész a próba énekes könyv fogyatékosságáról tartott előadást. Észrevételei egyhangú jóváhagyással találkozván, a gyűlés kimondotta," hogy felir a kerület közgyűléséhez, a próba énekes könyv jelen alakjában való behoaztala ellen. Szükségesnek tartja azonbiui. hogy alaposabb kiválogatással s müvésziesebb átdolgozásban mielőbb uj énekes könyv jöjjön létre. Mind a tóO zsoltár felvételét feleslegesnek tartja. Nagy László mezőladányi lelkész a lelkészválasztási törvény revíziójáról értekezett. rámutatván ennek hiányaira s a sokszoros visszaélésekre, továbbá a theol. tanárok javaslata alapján áiló püspöki kinevezések iránt. Egyhangú ellenzést hívott ki, mert ez a megoldás hátramenő. A haladás pedig az autonojmia s a demokrácia irányában van. mint amelyek természetszerűleg követik az anyagi és szellemi nagykorúságot, amely felé törekednek. Oly megoldás kutatását javasolja tehát, aníelv nemcsak a mult eredményeivel, hanem az eljövendő fejlődés lehetőségeivel és követelményeivel is számol. Nagy tetszés jutalmazta ifj. Görömtiei Péter időadását, az urvarsorai különkehely behozatala érdekében. Alig egy-két hang ellenezte ez igazán korszerű s sokaktól epedve várt ujitást. Az ellenzők érvei külsőségeken alapultak. Az előadó szerint, a fertőzésről való mai fogalmaink színvonalán. bűnt követ el az, aki fenn akarja tartani az istenkisértésnek ezt az alakját, s az értelmiség nagyrészét pedig megakadályozván abban, hogy az uri szent vacsorában része legyen. A gyűlés buzdította a jelenlevőket, az eszme népszerűsítésére. Vas Mihály elnök előlerjeszti, hogy a M. Prot. Ír. Társaság az egyesület előbbi felterjesztésével egyetértően szükségesnek tart ja ugyan egy nagyobbszerü prot. ifjúsági lap megindítását, a jelen időt azonban arra alkalmasnak nem látja. Az elnök azért, az erők egyesítésének fontosságát hangsúlyozván, a M. P. 1. T. oly értelmű megkeresését javasolja, a felsőbb hatóságok utján, hogy a nevezett társaság tegyen kezdeményezést s esetleg anyagi segéllyel is nyújtson módot arra. hogy a jelenben létező, magasszinvonalu két ifjúsági lap, az Ébresztő és a Diákvilág, egyesittessék és heti lappá átal ak i ttassék. Elf<ígadtatott. Más indítványozókat az egyházmegye közgyűlésre leendő sürgős javaslattételre bátorított a gyűlés, a stóla és a lelkészi özvegyi nyugdíj felemelésének kérdésében. Ebben az évben uj pályatétel nem lesz kitűzve, hanem a Bt) K pályadij a reformációt tárgyaló Koszorú füzetekre fog fordíttatni s a füzetek az egyes egyházaknak osztatnak ki. A mult évben kitűzött értekezésre pályamunka nem érkezett. A húsvéti egyházi beszédre is csak egyetlen munka adatott be. Szerzőjének. Kovács Lajos kisvárdai lelkésznek a bíráló bizottság egyhangúan odaítélte a pályadijat. K. Z. Eladó egy modern uri ház kertes udvarral, vízvezeték stb, Cim : Gróf Károlyi-utca 8. sz. í 19-2-E Szemlélődés Orosz frojit. máriám fl. 25 -30 fokos hideg van, senkinek sincs kedve háborúskodni. Hatalmas máglyát rak a muszka és amellett melegszik, tüzelnek a mi bakáink is. Fa van elég, három erdő is van mögöttünk, aztán nem sajnálni a fát, muszkaerdőből való. Gyönyörűek az állások, a zászlóalj parancsnokságig kocsival be lehet menni a futóárokba. A muszka szemet huny a járás-kelés fölött, csak ha már feltűnő a kocsiforgalom, akkor küld egy-két figyelmeztető lövési, jó lesz elbújni és nem mozogni annyit. A mi ütegünk visszafelesel valamit és azzal mára el van intézve a szóbeszéd. Hogy harci szünet van, annál serényebb munka folyik az állások megmunkálásán. Szervezkednek az egyes osztagok is, kinek mire szüksége vau, most követeli, most szerzi be, hogy majd a kenyértöréskor teljesen készen álljon. Sokat nevetünk Márkus hadnagyon: két rongyos kutya ütegje van és folyton igényel hol ezt, hol azt. mert minthogy anélkül nem harcképes. Hátul is tudják, hogy nincs most errefele harc, hát vagonszámra küldik a meg kereséseket. Nagy István 1914-ben elesett. Írjuk meg pontosan, hol. mikor és miért esett el, hátha nem esett el, ki látta. ki tudja'.' Hol vannak a tanuk? Most 1917-ben küldjük el a hagyatékát. Most 1917-ben. A néhai való jó Nagy István fjedig 1911. október 1-én' esett él. Áldás poraira. Jánossy főhadnaggyal is sok bajunk volt a román betörés idejében. Nagyon oda volt szegény, mert a székely Csikmegyében volt háza, földje, ingósága, mi egyebe és arrafelé is járt a román. Végre megjött a levél otthonmaradt bátyjától. Szólt pedig ez a következőképen: Kedves Öcsém: Itt jártak a románok. Flvették mindenünket. kifosztottak mindenünkből, koldusok lettünk, földönfutók vagyunk, a kétszázezer koronái magammal hoztam. .. Sokat jár az állásba az alezredes ur is. Megszólítja, buzdítja a bakákat Odaszól egy jóképű magyarnak: Hány muszkát lőttél már fiam? Egyet! Alezredes ur! Na ill van érte 1 korona! És markába nyom egv koronát. Megv a másikhoz: Hát 'te fiam? Hármat! Feleli a sokkal élelmesebb pesti fattyú. Megkapja a három koronát. Megszólít most egy savanyuképü. huncuttekintetű gyerekembert: Hát te öcsém, hány muszkát puffantottál le? Tizenkettőt alezredes ur! Hazudsz! Akasztófáravaló, nem igaz És sietve elhagyta a rajvonalat. Sok a varjú mostanában. Elszemtelenkednek az ezredparancsnokságig is és csoportostul szállják meg az utakat várva a jó szerencsét. Az ezredes ur délutánonként vadászgat rájok a .szolgálati revolveréből. de nem sok szerencsével. Jön két baka nézik a vadászatot, majd azt gondolva. hogy nem hallja az ezredes ur, megszólal az egyik: - Nem talál az öreg. Megszólal az ezredes: Igazad van fiam. Azután zsebre dugja a revolverét és bemegy a fedezékbe. A következő pillanatban a baka is eltűnik. Keserűnek hívják az egyik századost és Ott főhadnagynak a segédtisztjét. A következő telefonbeszélgetést jegyeztem le: — Halló! Milyen a helyzet? — Itt Keserű ! — Halló! Ki beszél? — Itt Ott. Walter Gésea. A kultuszminiszter az iskolás gyermekek ruházatáról Nyíregyháza, márciits 13 (A Npirvidék Utá/initójától). A ruházkodás problémája ólomsulylyal nehezedik a városi középosztályra Stó esett már a magyar sajtóban is a tisztviselők uniformizálásáról, de ilyen irányú kormányintézkedés nem történt. Az elsé komoly akció most indult meg Németországból arra nézve, hogy legalább az iskolás gyermekek egyöntetű olcsó ruhával való ellátását a jövőben biztosítsák. A magyai\ kultuszminisztériumban i-s folyik az iiyirányu előkészítő munka. Az elmúló tél megdöbbentő statisztikával szolgál, hogy mily nagy tömegben szorultak ki a gyermekek cipő és meleg ruha hijján az iskolából. Most tehát a kultuszminisztériumban az a terv merült fel. hogy a jövő iskolaévtől kezdve olcsó, államilag előállított egyenruhákkal lássák el a tanulókat. E célból összeiratja a miniszter a tanulók létszámát s iskolánkint a tanulóknak azt a kontingensét, amely cipőre és ruhára szorul. Elsősorban állami tanulócipő előállítására terveznek műhelyeket. A tanulók cipő- és ruha szükséglet ének fedezésére szükséges anyag összegyűjtésére az iskolákban viseltes ruha és cipő gyűjtés szervezését tervezi a kultuszminisztérium. Az állami műhelyekben ezeket az összegyűjtött cipőket és ruhákat szándékoznak feldolgozni A miniszter most e tárgyban a tanférfiakat és jótékony egyesület vezetőit ankétra hívja, mely elé a németországi tervezetet terjesztik s megvitatják, hogy a magyar viszonyoknak megfelelőn* a jövő tanévre hogyan lehetne az iskolás gyermek ruházatát biztosítani. Mondanunk sem kell, hogy, a terv mily nagyjelentőségű s a jövő generáció egészségének védelmére milv égetően sürgős a probléma megoldása. A tanuló ifjúság ruházatának állami biztosítása a polgári középosztály ínséges küzdelmében is jelentős segítség volna, s azt hisszük, a tanulók egyenruházatának sikeres megoldása után a tisztviselők ruházkodásának kérdése is megoldásra kerül. MMMMOTMAMWMMtff^^ il Várjunk a szőlőmetszéssel! Saját érdekében figyelmeztetem a szőlőbirtokos közönséget, hogy a szőlők metszését ne kezdje meg az itteni szokás szerint korán, hanem hanem halasszuk el azt olyan későre, amig csak lehet. Ezáltal elérjük azt, hogy az esetleg bekövetkező áprilisi fagyok elől meg tudjuk menteni a termést, mert ha a metszetlen szőlő el kezd hajtani, az egész hosszúságiikban a tőkéken levő vesszők legfelső rügy ei hajtanak csak ki, míg a mélyebbe* fekvő szemek egyelőre alvó állapotban maradnak; szóval ez által az alsó szemek kihajtását késleltetjük és ha fagy jön, csak ia kihajtott s ugy sem szükséges szemek hajtásai fagynak le. Mikor azután a fagyos idők elmultak, elvégezzük a metszést és a rövid ideig tartó könnyezés utón az addig alvó állapotban volt szemek is szépen kihajtanak. Attól nem kell félrfi, hogy a felső szemek kihajlásával a termés mennyisége csökken, mert a szemekben a szőlőtermés már most benne van, sőt már az ősszel benne volt. az egy pár heti késleltetéssel pedig nem fejlődhetik vissza. Bővebb felvilágosítással bárkinek szívesen szolgálunk a szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségnek az állami közpincében levő hivatalos helyiségben. Szirányi Jenő, m. kir. szől. és bor. ker. lei.