Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-03-07 / 45. szám

JSÍYÍR,¥IDÉK. 1917. március 7 A városi betonhidak építése A városi betonhidak építése újból na­pirendre kerül. A Nyirvidék mult évi 67. és ez évi 42-ik számában volt szó ezekről. Tavaly a városi műszaki ügyek elintézése kapcsán említettük meg e hidak dolgát, an ikor is hibáztattuk, hogy az építés árlej­tésére vonatkozó költségvetés nem ölelte lel a végzendő összes munkálatokat, illet­ve, hogy ajánlattevők maguk készítették el a vonatkozó költségvetéseket, amelyek igy semmiképen sem birtak azzal az egy­öntetűséggel, amelyet a hasonló költség­vetésektől el keli várnunk. Ez évi 42-ik száma e lapoknak, ismertette az épités ügyének mai stádiumát, amelybe azt a Vár­megye törvényhatósági bizottságának ha­tározata juttatta. Örvendetesnek látszik, hogy a beton­hidak építésének ez évben való foganato­sítására módot nyújtott a vármegye. Épen ezért találjuk szükségesnek az alább mon­dandókat, remélve, hogy azok megfonto­lásra tarthatnak számot. Ajz e hidak árlejtésénei követett amaz eljárást, hogy az ajánlattevők maguk ké­szítették el az ajánlatok alapjául szolgáló költségvetéseket, nemcsak hibának, ha­nem a 8:1.000—í907. B. M. szám alatt a törvényhatóságok és községek részére ki­adott közszállitási szabályrendelet szelle­mével összeütközőnek találjuk. Az ajánlat­tevők, a magukszerkesztette költségvetés­ből minden szándék nélkül is kifeledhet­nek elmaradhatatlan tételeket, amely kö­rülmény azután az ajánlatok felülbírálását teszi nehézzé vagy egyáltalában lehetet­lenné; de az igy kimaradt tételek a mun­kálatok folyama alatt válván nyilvánosok­|vá. a munkálatok költségeit előre nem lát­ható mértékre is felnövelhetik, holott pe­dig a közszállitási szabályzatoknak épen az a bevallott célja, hogy a törvényhatósá­gok és községek pénzügyi érdekeit épen ezeken a helyeken védjék meg. Ezekre való figyelemmel teszi a jel­zet! szabályrendelet kötelességévé a köz­ségek és törvényhatóságoknak, hogy az építkezések terveit maguk készítsék vagy készíttessék el, a hozzájuk tartozó összes adatokkal és költségvetési méretkimutatá­sokkal, hogy ezeket az ajánlattevőknek rendelkezésére bocsáthassák még az árlej­tések előtt. Cska igy várható az ajánlatok­nak egyöntetű elbírálása és az ezek kap­csán való helyes döntés és odaítélés. Ha ezeket figyelemre méltatjuk, ak­kor azt kell találnunk, hogy a vármegye igen helyesen határozott akként, hogy az előtte fekvő ajánlatot az államépitészeti hivatallal felülbiráltatja. Ez a hivatal min­denkor a közszállitásokra kiadóit szabá­zatok szellemében működött és igy a leg­jobban tudja megbírálni azt, hogy az aján­latok a közszállitási szabályok előírta kel­lékekkel birnak-é, vagy sem'? Minthogy pe­dig hallottunk e hídépítések árlejtésével kapcsolatban olyan véleményl is, amely szerint 69000 koronára előirányzott mun­kálatok valószínűleg 95000 koronára is fel­rúghatnak. épen az e munkálatok kapcsán végzendő szívatytvuzási és szádfalazási munkálatoknak a legelőnyösebbnek látszó ajánlatból való kimaradása folytán, szinte kézenfekvőnek látszik az a várakozásunk, hogy a munkálatok teljes egészét felölelő és hivatalból elkészítendő költségvetések alapján ujabb árlejtés írassék ki. Joggal elvárjuk e várakozásunk han­is, hogy a helybeli i ujabb árlejtésben erre a részvételre meg is adja. El­hogy a helybéli 'ige megóvassék ) és ujabb ít az üzemék teljes megszűntét is sajnálatosan "tapasz­talni. 'Amikor tehát a kérdést szóvá tettük, bennünket az vezetett, hogy a város pénz­ügyi érdekei teljes mértékben megóvassa­nak, vagy ami ezzel mindegy, hogy a köz­szállitási szabályzatoknak rendelkezései e munkálatoknál is teljes kielégítési találja­nak. Pisszer János. Wilsont másodízben is beiktatták Budapest, március fi. (.1 Nyirvidék tudósítójától.) Washingtonból táviratozzák: .Wilsont tegnap másodízben iktatták be az elnöki székbe. Az elnök ez alkalommal nagyha­tású székfoglalót mondott, amelyben hang súlyozta, hogy az európai háború Ameri­ka ipari, kereskedelmi és politikai életére is teljesen ráütötte bélyegét. Ebben a küz­delemben Amerikának lehetetlenség volt függetlennek maradnia és az összetartás az antant és az Unió között mind szoro­sabb lett. Termeljenek zöldséget a gazdáit A miniszter akciót indított a zöldségtermelésért Nyíregyháza, március 6. Nyirvidék tudósítójától.) Kendkivül érdekes leirat érkezeti ma ti h i 11 á n y Imre báró földmivelésügyi mi­nisztertől M ike cz Dezső alispánhoz, Kau­say Tibor gazdasági felügyelőhöz és a vár­megyei gazdasági egyesülethez. A leiral­iban a miniszter részletesen foglalkozik az­zal. hogy a zöldségfélék vetőmagvaiban az utóbbi időben igen nagy hiány mutatko­zik, aminek a megszüntetésén kettőzött erő vei kell fáradozni. A maghiány oka az, hogy ezeket a békében nagyrészt külföld­ről hoztuk be, míg most a külföldi beho­zataltól teljesen cl vagyunk zárva. Különösen paradicsom, zöldbab, zöld borsó, ugorka, sárgarépa, petrezselyem, ka larábé, vöröshagyma, valamint fejes és kel­káposzta magvakban nagy a hiány, tehát épen azokban a cikkekben, amelyek a leg­láplálóbb és legolcsóbb zöldségfélék. A hiány megszüntetésén egyforma kö­telessége működni mindenkinek, — irja a miniszter és felhívja az alispán figyelmét arra, hogy Magyarországon ezideig csak igen kevesen foglalkoztak a jövedelmező magtenyésztéssei. A legjobb aikalom most kínálkozik hozzá és ugy a nagy, mint a kisbirtokosok nemcsak, hogy jó üzletet csi­nálnának. ha a zöldségtermelést bevezet­nék. közgazdasági, valutáris és szociális szempontból is igen hasznos cselekedetet müveinének. ami által a munkásnép jelen­tékeny jövedelemhez jubia. a behozatalt pedig csökkentve, illetőleg később telje­sen kiszorítva, a közvagyon gyarapodását mozdítanák elő. A miniszter ugy gondolja a dolgot, hogy a termeléshez szükséges magvakat a nagykereskedők bocsátanék a termelők rendelkezésére és a termelt magot ugyan­ők jutányos árban megvásárolnák. Külö­nös fontossággal bír a zöldségmag terme­lésnél az, hogy egy-egy községben csak néhányféle magol termeljenek, léhát ne minden kertben vagy holdon más és más magot, hanem egyik tájon egyfélét, másik tájon megint másfélét, hogy egy-egy mag­féle mintegy speciálitása legyen egy tájnak. A miniszter leirata végén ismételten felhívja a figyelmet az ügy nagy fontos­ságára és az eredményről jelentési kér. I nyíregyházi ieáofpnizium Nyíregyháza, március ti. (A Nyirvidék tudósitójától) A kultuszminiszter képviselőjének részvételével tartott értekezleten hatalmas lépéssel jutott közelebb a megvalósulás­hoz a nyíregyházi leánygimnázium ügye. Precizirozódtak azok a pontok, amelyek az egyház áldozatkészségére és az állam támogatására vonatkoztak és egyáltalán ki­alakult a keret, amelyben ennek a Ny ír egy házára olyannyira nagyfontosságú terv­nek a megvalósulása keresztülvihető. — Ugy tudjuk, hogy a miniszter Részéről igen sok jóindulat nyilvánul meg a le­ánygimnázium létesítése és annak Nyír­egyházán leendő fölállítása iránt és ma már a hivatalos faktorokkal meg is kez­dődtek a tárgyalások, amelyek eredmé­nye — ugy lehet — már legközelebb meg­hozza a döntést. Maga Nyíregyháza egész társadalma a legnagyobb rokonszenvvel fogadja a lut­heránus egyház szép kezdeményezését és minden oldalról olyan véleményt hallunk, hogy a leánygimnázium és a felsőleányis­kola Nyíregyházán igen nagy közszükséget elégít ki és igen nagy mértékben emeli e város kúlturnivóját. De igen jelentős az uj intézmény Nyíregyháza általános for­galma szempontjából is és bizonyos, hogy igen nagy vidéket kapcsol majd Nyíregy­házához. A város és a vármegye illetékes té­nyezői is nagy rokonszenvvel fogadják az egyház kezdeményezését és kétségtelen, hogy ugy a város, mint a vármegye segii­gére lesz az egyháznak az uj tanintézet lé­tesítésében. Minden oldalról annyi jóaka­rat. az egyház részéről pedig olyan áldo­zatkészség nyilatkozik meg a nyíregyházi leánygimnázium iráni, hogy minden re­mény meg van arra, hogy szeptemberben meg is lehel nyitni ezt az uj iskolái. Megjavul a vonatforgalom Megszűnik a vicinálisok korlátozása Nyíregyháza, március ti. (A Nyirvidék tudósitójától). A szénhiány miatt beállóit korlátozás hetekig tartó. kényelmetlen vasúti menetrend után holnap, mint a nyíregyházi állomásfőnökség velünk közli — ismét meg javul a vonatforgalom és visszaáll az a menetrend, amely a mostani behozatala előli érvényben volt. Igy megszűnik az a rendszer, hogy a főbb irányokban na­ponta csak egy vonat megy és egy vonat jön és megszűnik az a főképen lehetetlen 'ál­lapot. hogy a vicinális vonalakon csak két vonal áll hetenkint a közönség rendelke­zésére. Az uj menetrend szerint Debrecen­ből két vonat érkezik naponta, az egyik reggel 6.35. a másik délután 3.35 órakor, és ugyancsak kél vonat indul, az egyik reggel 5.42, a másik" délután 2 órakor. Sze­rencs leié reggel 7.10 és este 9.16 órakbr indulnak vonatok mig a Szerencs felől jö­vő vonatok érkezési ideje reggel 6.47 és este 8.32 óra. A vicinális vonalakon azonban csak holnap, március hetedikén este nyílik meg a forgalom. Az érkező vonatok menetrend­je a következő: Mátészalka felől érkezik reggel 6.05. Tiszapolgár felől reggel 6.37, Yásárosnamény felől reggel 6.30, Nyir­adonv felől pedig reggel 6.51 órakor. Az induló vonalok menetrendje a következő: Mátészalka felé este 8.45, Tisza­polgár felé este 6.00, Nyiradony felé este 7.12, Yásárosnamény felé esle 8.50 órakor indul. A vicinális irányból az első érkező vonatok azonban csak március 8-án reggel érkeznek be Nyíregyházára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom