Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-01-14 / 4. szám

6 4-i k szam JfímrmiK, 1917. január 14 jakon felül jár még egy naptári 'évre 30 korona, fél évre 20 korona, negyedévre 12 K 50 f, egy. hóra 5 korona. — A vidéki kávésok » záróra mcí­hosszabbltását kérik. A vidéki káváháztulaj­donosok nincsenek megelégedve a megkurtí­tott zárórával, mert igazságtalannak tartják, hogy amig a fó'városban éjfélig szabad nyitva tartani a kávéházakat és vendégló'ket, addig a vidéki városokban már 11 órakor be kell csukni. A vidéki kávésok országos akciót in­dítottak és küldöttséggel akarják kérni a kor­mánytól, hogy nekik is engedjék meg az éj­félig való nyitvatartási. — á fél és uogved kétkoroná* bank­jegyeket az Osztrák-Magyar Bank már csak január 31-ig fogadja el teljes értékben, feb­ruár 1-étől kezdve ezen rész bankjegyeket csak a szabályszerű levonás mellett váltja be. A közönség tehát saját érdekében tartózkodjék a bankjegyek szándékos csonkításától, illetve a csonka bankjegyek elfogadásától. — Tehervailomási Ivek január végéig nyújtandók be a városi adóhivatalnál és a községek elöljáróságainál, melyeknek alapján az általános jövedelmi pótadóból leirást esz­közölnek. — Jó less vigyázni. Az őrlési igazolvá­nyok kiváltásánál előfordult egy pár esetben, hogy egyesek idegen névre kértek igazolványt és annak segélyével az általuk elfogyasztható lisztmennyiségét fokozták. Ebben az ügyben a rendőrség a legszigorúbb nyomozást indí­totta meg és a tettesekkel szemben a büntetés legmagasabb fokát alkalmazza. — Falusi csendélet. Polyák Vilma timári leányt olyan súlyosan verték meg falubelijei, hogy a helybeli közkórházba kellett beszállí­tani. — Köszönetnyilvánítás. Gyermekkony­hánknak Hartstein Sándorné 30 K, dr. Sprin­ger Géza 20 K, dr. Ungár Barnáné, Róth Zsigmondné 10—10 K, Hoffmann Mihály 50 kgr. paszulyt, Deutsch Samuné gyümölcsízt és sót, Brüll Simonné szappant és sót adott, Rosenbaum Jenőné az összes gyermekek közt Íróeszközöket osztott szét. A most fo­lyó tűzifa osztáshoz Hartstein Sándorné 30 K, Leuchtag Manóné (Budapest) 20 K-t juttatott hozzánk. Hálás szívvel köszönöm jótéknysá­gukat. Dr. Flegmann Jenőné, izr. nöegyleti elnök. — Mibe kerül havonta Magyarország­nak a háború ? A képviselőház pénzügyi bi­zottságában jelentették ki, hogy Magyarország hadikiadása a háború első huszonhárom hó­napjában havi 450—470 millió koronát tett ki. Az utóbbi hónapokban havi 650—700 mil­lió korona a hadikiadásunk. — Három „B" betűs város. Az ántánt a háború első hónapjaiban azt hangoztatta, hogy a három B-betüs várost: Berlint, Bé­cset, Budapestet elfoglalja. A tények azonban csúnyán rájuk cáfoltak, amennyiben ellenke­zőleg mienk lett a három következő B-betüs város: Brüssel, Belgrád és Bukarest... — Talált tárgyak árverése. 25 darab aranygyűrű, 2 drb melltü, egy nyakék, egy medallion, 15 pár fülönfüggő, 2 drb selyem­zsebkendő és 2 drb vászonzsebkendőbó'I álló ingóság folyó hó 31-én, délelőtt 9 órakor a városháza udvarán nyilvános árverésen el fog adatni. — Lopás. Zsigmond Berta Holló-utcai lakosnőtől 7-én este 1203 koronát lopott el ismeretlen tettes. Egy szökött katonát lehet a tett elkövetésével gyanúsítani. — Az óvónők szabadsága. Mivel az óvodák a háború alatt szünet nélkül állan­dóan működnek, az óvónők már két és fél év óta nem volt szünidejük. A kultusz­miniszter most elrendelte, hogy az óvó­nőknek ez év január és február havában hat hét szünetet engedélyezzenek mindár zokon a helyeken, ahol ezt a helyi viszo­nyok lehetővé teszik. A miniszter rendel­kezését a felekezeti egyházi hatóságok is magukévá tették. — A katonai célokra alkalmas cipők rekvirálása. A honvédelmi miniszter le­íratott intézett a vidéki közigazgatási ható­ságokhoz, amely szerint az ország külön­böző pontjain katonai bevásárló körzetek fognak alakulni, amelyek minden olyan cipőt vagy bakancsot, amely katonai cé­lokra alkalmas, a kereskedőktől vagy ipa­rosoktól átvesznek. A katonai bizottság előbb barátságos megegyezéssel igyekszik rábírni minden termelőt vagy kereskedőt, hogy a tulajdonában levő cipőket adja át és ha ez nem sikerül, akkor a rekviráló törvény rendelkezései szerint a bizottság az általa meghatározott áron átveszi a cipőket. — A cipő-árak szabályozása. Bécsből jelentik, hogy dr. Urbán kereskedelmi mi­niszter az osztrák vidéki városok küldött­sége előtt, mely a lakosságnak talpbőr­rel való ellátását kérelmezte, azt a ki­jelentést tette, hogy a bőr- és facipők á­rának szabályozása ügyében a magyar kormánnyal tárgyalások folynak, melyek a legközelebbi időben befejezést nyernek, mire aztán a cipőárak hatósági megállapí­tása fog következni. — A Horganyozott (cinkezett) vasedé­ny ek használatából származó egészségi ár- j lalniak — és a közfogyasztásra szán! élei- i micikkeket készítők ellenőrzése. A hadi- | célokra beszolgáltatott háztartásbeli réz- j edények és rézüstök horganyozott — cin­kezett — vasedényekkel cseréltettek ki. Az ilyen edényekről savak és savanyu ételek olyan mennyiségű cinket képesek ennek oldható sói alakjában feloldani, melyek — jóllehet ezen vegyületek nem tartoz­nak a hevesen ható mérgjek közé — az em­beri egészségre mégsem tekinthetők kö­zömböseknek, sőt bizonyos körülmények kőzött komoly megbetegedésekre is ad­hatnak alkalmat. Ennélfogva a belügy­miniszter utasította az illetékes hatósá­gokat, hogy erre a közönséget figyelmezr tessék s egyidejűleg az illetékes egészség­ügyi hatóságok kötelességévé tette annak ellenőrzését, hogy mindazokon a helye­ken, ahol közfogyasztásra szánt élelmi­cikkeket készítenek, avagy nagyobb számú fogyasztók számára főznek — internátu­sokban, kórházakban, népkonyhákban stb. — horganyozott edényeket — üstöket — savanyu ételek készítésére vagy eltartásá­ra ne használjanak. — A hadicélokra igénybevetlnek kije­lentett fémtárgyakkal való szabadrendel­kezési jog megszüntetési idejének meg­hosszabbítása. A honvédelmi miniszter a hadicélokra igénybevettnek kijelentett, de j a beszolgáltatásra még nem kötelezett — j fémtárgyakra vonatkozó és az 1916. évi , december hó 31-ig kiterjesztett azt a ha- ; táridőt, amelyen belül a birtokosok az j eddig be nem vont fémtárgyaikkal szabat- 1 don nem rendelkezhetnek, újból és pedig az 1917. évi junius hó '30-ig terjesztette ki. — Királyunk Imája — gyűrűk. Az Országos 'Hadsegélyező Bizottság igen iz- j léses gyűrűket hozott forgalomba felejt- í hetetlen emlékű jó királyunk «A király j imádkozik 1 című közismert képének dom- ; bornyomásával. A gyűrűk, amelyek ezüst- j bői készülnek és 2 koronáért rendelhetők j meg a fönt nevezeti bizottságnál — V., Képviselőház — már eddig is tetemes ösz­szeggel gyarapították hadban elesett derék katonáink özvegyeinek és árváinak segély­alapját. A bizottság bizton reméli, hogy most, amidőn nemes királyunk eltávozott az 'élők sorából, nagy közönségünk még melegebben karolja fel e hazafias vállakó­zást, amivel nemcsak a nemes célnak ál­doz, de szép emléket szerez magának a í'enkölt király arcmásában is. — Elcsípett szökött katona. Schwarcz Jenő, helybeli katonát a rendőrség letar­tóztatta, mert ezredétől engedély nélkül távol tartózkodott. — Tartsunk rendet. A tolongás elkerülése végett a liszt- és cukorjegy kiosztását utcák szerint csoportosította a hatóság. 8-án és 9-én kiosztotta a B thlen-, Bercsényi- és Holló-utcák által határolt városrész, 10-én és 11-én osz­totta a Kossuth- és a Vay-utcák, 12-én és 13-án a Selyem és a Bocskay-utcák, 14-én és 15-én a Kállai- és a Debreceni-utcák, 16-án és 17-én a Laktanyasor és az Éralja által, 18-án és 19-én pedig a Vasúti-utcától Szentmihályi-utcáig ter­jedő városrész jegyeit. A tanyai lakosok 20-tól kapnak jegyet. A kibocsátott hirdetményen az utcák névszerint vannak felsorolva s így kétes esetekben ahhoz kell alkalmazkodni. Egy-egy városrésznek két nap van kijelölve, a lakosság azonban az első napon olyan tömegesen jelent­kezik, hogy második nap alig van ember. — Ajánlatos ezért, hogy aki nem akar várakozni, csak a második napon menjen fel a város­házára, eddigi jegyeinek a fejlapját magával véve. — Zárlat. Az ebekre veszettség gyanúja miatt 90 napi zárlat rendeltetett el. — Drágul a vasút. Február elsejétől a teherszállítás 30 százalékkal drágul meg. A személyszállításnak ugyanennyivel való fel­emelése is rövid időn belül várható. — A tej árusításának rendezése váro­sunkban is rövidesen keresztül vitetik, mert most már kormányrendelet szabja meg a túróvá és vajjá feldolgozható mennyiségeket és az irja elő a tejfelosztás módozatait. Váro­sunk vezetősége eddig is igyekezett a nehéz kérdés megoldására s ha az kívánni valókat hagyott fenn, az rajta kivül álló okokból történt. — Három perc. A kereskedelemügyi mi­niszter a törvényhatóságok területén váltott telefonbeszélgetések idejét az interurbán beszél­getésekhez hasonlóan három percben állapí­totta meg. — A koronázás az Apollóban. Egész héten telt nézőtér alatt kerültek bemutatásra a koronázás pompás film felvételei, mig a délutáni előadásokat a vidékiek százai látogat­ták. A közönség meghatottan nézte végig a szebbnél szebb jeleneteket. Szombatnn és vasár­nap utoljára lesz látható a legaktuálisabb pazar látványosság. Vasárnap d. u. rendes helyárak mellett aki még nem látta, ezen a két napon még megnézheti, mert a koronázás többé nem lesz látható, az összes filmpéldányok a nemzeti múzeumba kerülnek örök megőrzésre. — Mi van a világítással ? A magán- és közvilágítás korlátozottságával kapcsolatosan hire ment, hogy a villamáramot rövidesen ki­kapcsolják. Ez a hir nem felel meg a valóság­nak, sőt rövid idővel ezelőtt ajánlotta a kor­mány, hogy a villammal biró városok lakossága minél több házba vezesse azt be, mert a pet­róleum szállítását bizonyosra venni nem lehet. A villamos rézvezetékek zár alá vevését és ugy magyarázták sokan, hogy a társaság uj fogyasz­tókat nem fogad el, holott a világítási beren­dezések ma vasvezetékkel készülnek, melyek készítése nincsen korlátozva. Nehézségek me­rülnek fel a motorok szerelésénél, amelyek olyan erős áramot igényelnek, hogy az vas­huzalokon nem vezethető. A lényeg tehát az, hogy az állam a világítás korlátozottságával azt akarja elérni, hogy a termelt árammal minél több helyiséget világítson az meg, s ezért til­totta meg a sok lángú csillároknak a magán­háztartásokban való égettetését és a nagy fo­gyasztású ivlámpáknak szükségnélküli haszná­latát. — Szigorú bünteté*. Egy aradi pék drá­gábban mérte a kenyeret a maximális árnál, amiért a rendőrség megvonatta tőle az ipar­igazolványát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom