Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)
1917-03-02 / 41. szám
Nyíregyháza, 1917. március 2. * Péntek XXXVIII. évfolyam * 41. szám. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: Egész évre 18 K, félévre ... 9 K, negyedévre 4.50 K. Egyes szám 6 f. mm - m - Tanítóknak félévre 6 korona. • • 1 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közl*nye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQUE 28536. Kéziratokat nem adunk vissza. R papiros Megint fenyeget az ujságpapiros komoly hiányának veszedelme. Megint ott vagyunk, hogy vagy le kell szállítanunk igényünket, vagy le kell mondanunk a mindennapi értesülés megnyugtató kényelméről. Nem szorul bőséges magyarázatra az az igazság, hogy minden nagyobb szerencsétlenség érzelme nélkül beérhetjük a kevesebbel; fődolog, hogy ez a kevesebb biztosan meglegyen akkor is, amikor az ujabb szükséglet előállítása akadályokba ütközik. Elsősorban a mindenkép fölösleges pazarlást kell abbhagynunk az egész vonalon. Semmiféle érdek nem parancsolja, hogy a mennyiségre dolgozzunk, mikor úgyis a minőségen fordul meg a lapok értéke. Ezt a megállapítást vallottuk a legnagyobb bőség idején is; annál jobban hangsúlyozzuk most, amikor fogyatékán van a papiros. Annál meglepőbb és nyugtalanítóbb az a tapasztalatunk, hogy a szomszédban ma is olyan nagy terjedelemben jelenthetnek meg az újságok, mint ezelőtt. Bezzeg követelték az egyenlő elbánást akkor, amikor a termények testvéries megosztásáról volt szó; ma azonban tudni se akarnak rólunk s egészen magunkra hagynak' bennünket. Föltéve, de meg nem engedve, hogy kulturszükségletük nagyobb a miénknél, akkor is csak oda lyukadunk ki, hogy ideiglenesen ők is függesszék fel e szükségletük kielégítését, s ne tegyék lehetetlenné, hogy mindnyájan egyaránt érezhessük a nyilvánosság jótékony levegőjét. Ha csak arra gondolunk, hogy napról-napra hány rendelet közlése és megmagyarázása válik szükségessé: egy pillanatra sem jogtalan az az óhajtásunk, hogy továbbra is mindig akadálytalanul jelenhessenek meg lapjaink. Ha tovább már a legközelebbi jövőbe pillantunk, lehetetlenség nem látnunk, hogy oly események vannak készülőben, amilyenek eddig soha nem voltak, s kétszeresen kívánatossá teszik a pontos értesülést és biztos tájékoztatást. Nem áldozataink nagysága, még kevésbbé az erre alapitható megkülönböztetés hiúsága, hanem a meztelen igazság nevében követeljük és várjuk, hogy az utolsó ív ujságpapirosig mi is hiánytalanul és zavartalanul szolgálhassuk a jó és balsorsban egyaránt nélkülözhetetlen nyilvánosság nagy érdekét. <á R Lakoma elsülyesztése nem „casus belli Budapest március 1. (Saját tudósítónktól). Londonból táviratozzák: Az amerikai közvélemény azon az állásponton van, bogy a Lakonia elsüllyesztésének esete nem „casus belli 1, mivel az elpusztult hajó angol tulajdon volt. Budapest, március 1. (Saját tudósítónktól.) Washingtonból táviratozzák, hogy Wilson és az Unió kormánya arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Lakonia ügye nem okozhat „casus belli"-t, mert az Unió kormánya még nem hatalmazta lel a kereskedelmi hajókat a leltegyverezésre. Wilson megkapta a cézári hatalmat Budapest, március 1. (Saját tudósítónktól) Washingtonból táviratozzák: A szenátus külügyi bizottsága hozzájárult Wilsonnak ahhoz a javaslatához, hogy a hadsereg és a flotta fölött egyedül az elnök rendelkezhessen. * * * Wilson és a Lakonia elsülyesztése Budapest, március 1 (A Nyirvidék tudósitújálál.) "Washingtonból táviratozzák: Az,"hogy a Lakonia elsülyesztésével amerikaiak is pusztultak el, — valamint az, — hogy a hajót a tengeralattjáró előzetes figyelmeztetés nélkül torpedózta meg, az a «nyilvánvaló cselekedeti), amelytől Wilson elnök függővé tette további elhatározását. Amerikában most feszült érdeklődéssel tekintenek az események elé. A Lakonia pusztulásának hire a szenátusban Budapest, március l. (A Nyirvidék tudósítójától.) Hágából táviratozzák, hogy a Lakonia pusztulásának hire éppen akkor ért a szenátusba, amikor Wilson befejezte beszédét. A szenátusban óriási izgalmat okozott a hajó elsülyesztésének hire. Még mindig nincs döntés az Unió és a monarchia között Budapest, március 1. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Kölnisehe Zeitung! jelenti (Washingtonból: A legutolsó napok eseményei az Unió és Németország közötti viszonyt ismét elhKtegitették. Az optimisták reményei a fagypont alá sülyedtek. Rendkívül nagy érdeklődéssel tekintenek Amerikában a monarchia és az Unió viszonya felé, amely még mindég rejtélyszámba megy. Sokan azonban azt hiszik, hogy a szakítás már nem húzódhat sokáig. Angliában éjjel-nappal dolgozni kell Budapest, március 1. fA NyirvUlík tmlánUijátúl.) 'Amsterdamból táviratozzák: Az angol élelmezésügyi miniszter igen szigorú rendéletet adott ki, amelyben meghagyja, hogy a hét minden napján egyformán dolgozni kell. A legközelebbi vasárnap a templomok szószékeiről fogják kihirdetni, a mindennapi munkakötelezettséget. A szántóföldedet éjjel-nappáf meg" kell munkálni, a tanult gazdasági munkásokat nem szabad katonának vinni, a már harctéren levő gazdasági munkásokat időnként mezőgazdasági murikára kell fogni. Különösen nagy feladat vár a nőkre, akiket a szó szoros értelmében rekvirálni* kell aeazdasági munkákra. Minden gazdaságnak motorekéket kell beszerezni, amelyekkel éjjel-nappal a föld megmivelésén kell fáradozni. Angol és görög hajók elsülyesztése Budapest, máreius 1. (A Nyirridék tudósítójától!) Genfből jelentik, hogy a német Imvárhajók azon a környéken, amelyen a Xakónia elsülyedt, három angol és egy görög gőzöst ís elsülyesztettek. Kilenc orosz hajó pusztulása Badapest, március 1. (A Myirviáéi Utdósitójától.) Luganóból táviratozzák, hogy német tengeralattjárók elsülyesztettek kilenc — orosz hajót, amelyet az orosz kormány csak nemrégiben vett meg Angliától. Ara 6 fillér.
