Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 1-66. szám)

1917-02-17 / 30. szám

JNFRIRTFLFIÉLT 1917. február 18. ötezer koronát és hatszáz könyvet ajándékoztak a főgimnáziumnak Nyíregyháza, február 16. (A Nyirvidék tudósítódtól). Nemes célzatú alapítvány létesítéséről és becses könyvajándékról tettek jelentést dr. Meskó László főgimnáziumi felügyelő és dr. Vietórisz József igazgató a főgimnázium'kormányzó tanácsának legutóbb "tartott gyűlésén. Ugyanis Haas Ignác és neje, hirteten elhalt leányuk, Etelka emlékét ötezer koronás alapítvánnyal oröki tették meg, azzal a rendeltetéssel, hogy' annak kamatai oly jómaga viseletű, s szorgálmas gimnáziumi tanulók segélyezésére, díjtalan élelmezésére szolgáljanak, kiknek a vagyoni hely, zete nem engedi meg, "hogy a tápintézeti élelmezés költségét magúk fedezzek. A'kormanyzótanács örömmel fogadta az alapítványt és az alapítványt tevő, nemesszivü emberbarátoknak jegyzőkönyvben mond hálás köszönetet. Ugyancsak hálás köszönettel fogadta a tanács azt a nagyértékü könyv ajándékot is, amelyei özv. dr. Kovács Lászlódé aján dékozoii a főgimnáziumnak, miután férje, dr. Kovács László ezredorvosi minőségben, a becsület "íhezején, hősi halált hall. Nemcsak orvosi szakmunkákat, de niásirányu tudományos müveket, valamint szépirodalmi munkákat is foglal macában ez az TT42 kötélből álló könyvtár, méiynek'"erteket még térképek, mülapok és egy távcső is emelik, amik a főgimnáziumi könyv- és szertáraknak értékes gyarapodását jelentik. Tíz ajándékozónak a kormányzó tanács jegyzőkönyvileg fejezte ki hálás Köszönetét. A színházi helyárak fölemelését nem engedi meg a város Nyíregyháza, február 16. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megemlékeztünk már arról, hogy P atek Béla dr. színigazgató avval a kérelemmel fordult a városhoz, hogy engedje meg az idei szezonban a színházi helyárak fölemelését. A színigazgató mintegy negyven százalékos emelést kért,, amit az anyagoknak, jogdijaknak és egyéb, a színház üzemi kiadásoknak jelentékeny megdrágulásával és avval indokolt, hogy a nyíregyházi színháznak igen kicsi a befogadóképessége. A szinügyi bizottság most foglalkozott a kérelemmel. Az ülésen Bal la Jenő Jenő polgármester elnöklése mellett jelen voltak: Bogár Lajos, Énekes János, Kovách Elek, Liptay Jenő és Garay Kálmán dr. jegyző. A bizottság beható tanácskozás után a következő véleményt terjeszti a köz gyűlés elé: A bizottság nem javasolja a kérelem teljesítését, mert kétségtelennek tart ja, hogy a színháznak az elmúlt szini évadban tapasztalt nagy arányú látogatottsága a "jövőben sem fog csökkenni és ekként biztosítottnak látja azt, — hogy a színház a jelenlegi viszonyok mel let a bizottság véleménye szerint is elkerülhetetlen többlet kiadások a színigazgató bevételeiben fedezetet fognak nyerni. De még a nem várt passiv eredmény feltételezése esetén sem volna teljesíthető a kérelem, mert köztudomásu, hogy a vidéki színigazgatók nyári állomáshelyeknél rerídszerint már előzetesen számításba vesznék bizonyos "deficitet, ameíyet a Tő szezon jövedelméből pótolnak. x Egyidejűleg kivánatosna"k vélné a bizottság, ha a "képviselőtestület a multak tapasztalatain okulva, kijelentené, hogy a színigazgató a jövőben csak az esetre számithat a nyíregyházi színháznak részére va'ló átengedésére, "ha élőadásai ugy a szereplők és a reiídezés művészi színvonala, mint a kiválasztandó műsor tekintetében a magasabb müizlésü közönségnek kielégítését is biztosítani fogják. Salgó Jen© * Két nap óta, tegnap és ma a nyíregyházi utcákon egy szomorú, féllábú vi tézt láthatni, két hóna alalt mankó, a mellén vitézségi érem, az arcán ezer szenvedésnek, hosszú kálváriának a nyo ma. Kopoll katonaköpeny van rajta, látszik, hogy .meghordozta csaták tüzében, esőben, sárban, vérben; a szemében valami csodálatos tüz ég, rég megvívott csaták tüze és amikor megszólal, fájdalomteli, szenvedő a szava, hangja. A féllábú vitéz, a csonka hős, Salgó Jenő, egykor a magyar színművészet reménye, büszkesége volt. A legjobb magyar vidéki színészek közé sorozták és mindenki, aki osmerte, a legszebb reménnyel nézett működése, pályája elé. Azonban jötl a háború és Salgó is, csakúgy, mint sok ezren, másán, igazi fegyvert fogott a kezébe a kassirozött fringia helyett. Elment a csatába a színfsz'és ő, aki a deszkákon még nemrégiben is had vezéreket, királyokat "játszott, most mint egyszerű közvitéz állt bele a harcolók sorába a hazáért küzdeni. TSs Szabács alá került a mi vitéz szinészkatonánk, Szabács alá, ahol JözstTf főherceg személyesen vezetle rohamra a magyar katonákat. Salgó Jenő az első sorban harcolt, az elsők között nyomult be a Városba, azonban túlságosan eloremerészkedett, golyó találta és szerb kezekbe jutott. Tizenhat hosszú hónapig volt szerb fogságban Salgó Jenő. A sebe borzalmas volt, megamputálták, elveszítette a féllábát. azután iött a mi diadalmas offenzivánk, a szerb visszavonulás és a szerbek magukkal hurcolták Salgó Jenőt. Tizenhal hosszú hónapot élt át szerb fogságban Sálgó Jenő, csáknem ötszáz napol szenvedett a szerb piszo"kban, — szerb borzalmakban. Azután megszabadult, féllábát otthagyva Szerbországban, hazahozva tengernyi szenvedés, tengernyi kin emlékét. Hogy mit jelent színész embernek féllábát elveszíteni, még elképzelni is nehéz. Salgó Jenő előtt örökké bezárult szép, dicsőségteljes pályájának utja és mikor hazajövetele után, bucsuzáskép féllábbal utoljára lépett színpadra az őt olyan nagyon szerető szegedi közönség előtt, — szem nem maradt szárazon a nézőtéren. ... Sálgó Jenő most dl van Nyíregyházán. TaSárnap "délután 6 órakor a városn5za nagytermeiben előadást tart szerbiai fogságáról, szenvedéséről. Az előadást, amely az ország több városában nag}' érdeklődési keltett, Nyiregyházán is bizonyára nagy közönség fogja végighallgatni. A nyíregyházi lakbér-bizottság megalakult a járásbíróságnál N>iregyháza, február 16. (A Nyirvidék tudósítójától) A lakásbérletek dolgában ujabban kiadott kormányrendeletek amellett, hogy alaposan precizirozzák a bérlő jogait és védelmükbe veszik a lakót a jogtalan béremelés ellen, meghagyják az egyes vidékek speciális viszonyának a figyelembevételét is. A rendelet sok tekintetben megkönynyiti a háztulajdonosok helyzetét, de továbbra is föntartja a fölmondási és lakbéremelési tilalmat a háború idejére. Megadja továbbá a rendelet a hadbavonultaknak azt a jogot, hogy a moratóriumot a békében is igénybe vegyék, abban az esetben, ha bebizonyítják, hogy a gazdasági helyzetük miatt a bért lejártakor megfizetni nem voltak képesek, viszont a bérbeadó a jövőre nézve megszüntetését vagy korlátozását kérheti annak a halasztásnak, — moratóriumnak, — amely a katonai szol gálatot teljesítő vagy az ily egyénnel egy tekintet alá eső személyt a moratóriumföloldó rendelet alapján az általa bérelt lakás vagy egyéb helyiség bére tekintetében megilleti, föltéve, hogy a bérlő gazdasági helyzetének figyelembevételével a halasztás további föntartása egészen vagy részben indokolatlannak mutatkozik. A ké relmel legalább egy hónappal azon bérfizetési határnap előtt kell előterjeszteni, amelytől fogva a bérbeadó a hálasztás meg szüntetését vagy korlátozását, kéri. Uj rendelkezés az ötödik szakasz. Eddig ugyanis a moratórium kedvezményei csak arra a bérlőre vonatkoztak, aki hadbavonult. Ezentúl ezek a kedvezményekárra is kiterjednek, aki igazolhatja, hogy valamely hadbavonull őt tartotta, vagy lét föntarásához hozzájárult Külön intézkedik a rendelet aziránt, hogy a királyi járásbíróságok kebelében külön lakbérbizottságokat alakítsanak, amelyben az elnöklő bíró mellett bérlőkbői és háztulajdonosokból választott egyé nek is helyet foglaljanak. A rendeletnek megfelelően történt intézkedés Nyiregyházán is a lakbérbizottság megalakítása iránt. Thoroczkay Gyula vezető járásbiró a lakbérleti bizottság elnökéül K u b i n yi András dr. járásbírót jelölte ki és ugyancsak őt bízta meg a lakásbérletből eredő perek elintézésével is. Erről, valamint a lakbér-panaszokra vo natkozó egyéb dolgokról a járásbíróság vezetője az alábbi hivatalos közlést adta ki: A m. kir. igazságügyi és belügyminiszter 8133—1917. 1. M. sz. rendeleteinek 2 paragrafusa értelmében «Lakbérleti bizottság» a vezetésem alatt álló kir. járásbíróság mélletl is alakul. E bizottság elnökévé az idézett ren delet 2. paragrafus 3-ik bekezdése értelmében dr. Kubinyi András járásbiról jelölöm ki, aki a 10. paragrafus szerint előterjeszthető kérelmeket minden bél kedd és szombat napjain délelőtt 11-től délután 1 órája között veszi fel s az általa kitűzendő határnapokon fogja azokat a Lakbérrendeleti bizottság* letárgyalni. A lakbérleti viszonyból eredő pereklven is dr. Kubinyi András járásbiró fog eljárni s nála kell előterjeszteni a fent megjelölt időben a lakbér felmondásra és lakáskiüritésre vonatkozó minden kérelmet. Thoroczkay, kir. járásbiró.