Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-06-04 / 44. szám
2 44-ik szám. JÍYÍR¥IDÉK 1916. junius 4. is van igazán kedvük. Minden szülőnek meg kell ismernie gyermekeit, mert azok sok esetben nincsenek tisztában hajlandóságaikkal. Gyakran azt hiszik, hogy kedvük van bizonyos foglallalkozáshoz s rövid idő múlva kitűnik, hogy csak pillanatnyilag tetszett meg nekik, vagy valaki rábeszélte őket. Gyermeke iránt vétkezik az a szülő, aki nem veszi figyelembe gyermeke komoly hajlandóságát s annak ellenére erőszakolja őt valamely palyára. Tekintetbe kell venni a pálya jövedelmezőségét is! Aki azonban gyermeke boldogságát szívén viseli, annak nem lehet ez az egyedül irányító szempontja. Tévedés azt hinni, hogy csakis a nagyobb jövedelemmel járó, a nagyobb társadalmi tekintélynek örvendő pályákon lehet boldogulni. Aki helyesen akar életpályát választani, annak nem szabad a fölsorolt pontoknak csak egyikétől vagy másikától magát elragadtatnia s a többit figyelmen kívül hagynia, hanem tárgyilagosan mérlegelnie kell az összes körülményeket s csakis ezek alapján szabad határoznia. A helyes pályaválasztás nemcsak a gyerekek és szülők érdeke, hanem a nemzeté is. Érdeke, különösen most, mert a háború az ország szellemi és anyagi termelésének igen sok munkását pusztítja el. Az elkövetkezendő békében pedig a haza fölvirágoztatása mindenkitől megkívánja a legnagyobb munkateljesítményt. Kell, hogy mindenki azon a pályán fejtse ki erőit, amely neki leginkább megfelel, ahol a legjobb, legtökéletesebb, legnagyobb munkát tudja nyújtani, mert csak az ország ugy lehet nagygyá, amely oly emberek munkájából épül föl, akik kedvvel dolgoznak, képességeiknek. hajlandóságaiknak legmegfelelőbb helyen. A pályaválasztás nehéz kérdésének helyes eldöntésében kiván a szülők segítségére lenni a Pályaválasztási Tanácsadó. A Pályaválasztási Tanácsadó ingyenes. Orvosi vizsgálaton kívül tanácsot ad a pályaválasztáshoz szükséges összes tudnivalók tekintetében fiuknak és leányoknak egyaránt, akár ipari-, kereskedelmi-, hivatalnoki, vagy más pályára akarnak menni. A pályaválasztási tanacsadó működését junius 1-én kezdi meg. Működésének helyéről és idejéről közelebbi tájékoztatást nyújtanak a fővárosi iskolák kapuin kifüggesztendő plakátok. A tanácsot kérő gyermekek apjukkal vagy anyjukkal együtt jöjjenek el s hozzák el az iskolai bizonyítványukat is. Budapest, 1916 május hó. A Pályaválasztási Tanácsadó Vezetősége. Az uj termés értékesítése. A hivatalos lap csütörtöki száma közli az 1916. évi termés értékesítéséről szóló legújabb kormányrendeletet. A rendeletnek a fogyasztó közönséget érintő részei itt következnek: Aki maga nem termelő, vagy akinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1916. évi október hó 15. napjáig a községi elöljáróság (városi polgármester) által részére kiállított vásárlási igazolvány alapján jogosítva van a saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát, gazdasági szükségletére pedig búzát annak a községnek a területén, ahol lakik, készáruvétel utján minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni; a járási főszolgabíró (városi polgármester) által részére kiállított vásárlási igazolvány alapján pedig jogosítva van ugyancsak 1916. évi október hó 15. napjáig a saját gazdasági szükségletére bármely törvényhatóság területén rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot készáruvétel utján minden közvetítő kizárásával bármely termelőtől vásárolni. A saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak a jövő 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. Házi szükséglet címén a mezőgazdasággal vagy más őstermeléssel foglalkozó fogyasztó napokinti és fejenkinti 400 gramm liszt adagnak — a vámörlő dij az elporlás és a korpa számbavételével — megfelelő terménymennyiséget, vagyis búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve csak 18 kilogramot, más fogyasztó pedig a vámörlődij, az elporlás és a korpa számbavételével csak 10 kilogramot vehet fejenkint és havonkint számításba azon személyek után. akik a tél háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. M mww wo ^xüjwwv^wf *— wm amwwi miii iii^WWW Katonáinkat biztosíthatjuk rokkantság esetére is. A hadiözvegyek, hadiárvák és a hadirokkantak ellátásának kérdése állandóan napirenden van, ha azonban ezen fontos kérdéseknek a megoldásával foglalkozunk és a háborúnak eme valóban legszánandóbb és legszerencsétlenebb áldozatainak istápolásáról van szó, lépten-nyomon arra a meggyőződésre jutunk, hogy ezen nemzeti és gazdasági szempontból egyaránt nagyfontosságú feladatokat nem háríthatjuk át egészen sem az államra, még kevésbbé a sok oldaluan igénybe vett társadalomra, hanem igenis, amig nem késő az érdekeltekkel kell megértetni, hogy teljesítse mindenki a családjáról való gondoskodás kötelességét. Az Auguszta Gyorssegélyalap eddig kifejtett hadibiztositási akciója is kétségtelenül nagy szolgálatot tett a köznek és ha eddig több, mint 200 ezer család részese is már a hadibiztositás áldásos intézményének, a város lakossága érdekében nem tudjuk elégszer biztositani, hogy a mai szomorú viszonyok között ne maradjon egyetlenegy katona családja sem biztosítás nélkül arra az esetre, ha kenyérkeresője. családfenntartója hősi halált hal. Az Auguszta Qyorssegély-alap fáradhatatlan buzgalommal tovább fejleszti az önsegély nagyszabású müvét és legújabban most már azokra a hős harcosokra is kiterjeszti kitűnően bevált akcióját, akik a haza védelmében rokkantakká lesznek, vagyis keresetképességüket egész életükre teljesen vagy részben elvesztik. A hadirokkantság esetére szóló biztosítás arra való, hogy az a tiszt vagy katona, aki rokkant lesz, az államtól várható rokkantjáradékát kiegészítve, saját és hozzátartozói jövőjéről gondoskodhatik. A hadirokkantsági biztosítást épp ugy, mint a halálesetre szóló biztosítást megkötheti akár maga az illető tiszt vagy katona, akár pedig az ő személyére valamelyik hozzátartozója, munkaadója vagy akárki, aki iránta érdeklődik. A biztosításba beletartozik a sérülés, illetve a sebesülés folytán beálló mindennemű rokkantság (különösen valamely testrésznek vagy szervnek elvesztése vagy bénulása), de beletartozik bárminő belső betegségtől okozott állandó jellegű rokkantság is. A rokkantság fokának megállapításánál a katonai felülvizsgáló bizottság határozata mértékadó. A biztosítási dij a következő: a) hivatásos katonákért, valamint a gyalogságnál, vadász-, lovas-, utász-, sappeur- és repülő-csapatoknál szolgáló tartalékosokért minden 1000 korona biztosítási összeg után 70 K; b) a tüzérségnél, szekerész- és egészségügyi csapatoknál, géperejű kocsiknál szolgáló katonák, valamint katonaorvosokért, továbbá a fegyveres népfelkelőkhöz tartozókért, különösen a háború tartama alatt besorozottakért minden 1000 korona biztosítási összeg után 55 K; c) mérnökökért, a hadbíróság tagjaiért, katonai tisztviselők, valamint élelmezési és munkásosztagokhoz tartozókért minden 1000 korona biztosítási összeg után 40 K. Ha a haláleseti és hadirokkantsági biztosítás egyszerre köttetik meg, akkor mindegyik biztosítás dija a biztosítási összeg ^2%-ával olcsóbb. A hadibiztositás általában annyira nagy mérveket öltött, hogy a budapesti központ kénytelen az országban létesített hatalmas szervezetet megyénként decentralizálni. Hadikölcsön jegyzés. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnél: 10000 koronát jegyeztek Kreisler Simonné utódai Nyiregyháza, Putsch Gyuláné Sóstóhegy. 5000 koronát jegyzett Pollák Imre Nyiregyháza Telektanya. 4000 koronát jegyeztek Bencs Andrásné, Morauszki Pál Nyiregyháza. 3000 koronát jegyeztek Ádám Mária Kétérköz, Márföldi András Nyiregyháza. 2000 koronát jegyeztek Czalek Andrásné Rétköz, Henzsely András és neje Lőczy Zsuzsánna, ifj. Henzsely András, özv. Lácz Andrásné, Simon Erzsébet, Simon Ilona, Márkus Juliánná, Gyúrján Tamás Nyiregyháza. 1000 koronát jegyeztek Csernák Andrásné, Valent Mihályné, Friedmann Henrik, Hornyák Ferenc, Molnár Juliánná Nyiregyháza. 500 koronát jegyzett Adami János Nyiregyháza 400 koronát jegyeztek Dankó János, Chován Mihály Nyiregyháza, Balogh Anna Kótaj. 300 koronát jegyzett Kovács Pál Nyiregyháza. 200 koronát jegyzett Salamon József Nyiregyháza. * A Népbank Részvénytársaságnál: 50000 koronát Kun Mátyás, N. N., Népbank r,-t., Szmolár Mihály. 13000 koronát Nyíregyházi Ág. ev. egyh. 10000 koronát ifj. Cseh Pál (összes jegyzése 40000 K), Feldmann Jakab Csap, Goldstein Malvinka, Hartstein Sándor Nyírtét, Steinberger Simon és neje Rétköz, Taub Lajos. 7000 koronát Lengyel Nándor. 5000 koronát Kun Ármin, Paulusz Márton. 2500 koronát Chevra kadisa izr. szt. egylet, 2000 koronát Dr. Guttmann Zsigmondné, Grósz Emánuel Nyírtét, Kertész László, Lenhorn Sándor, Nozdroviczky Ilona, Szántó Ernő. 200 koronát Kovács Rozália Levelek, • A Nyírturai Hitelszövetkezetnél. 10000 koronát jegyzetek Bodor Zsigmond, Középszabolcsi ref. egyházmegye. 5000 koronát jegyzett Propper Ödön. 2000 koronát jegyeztek Veress Károly, Bodnár Gábor. 2150 koronát jegyzett Bodnár Mihályné 2000 koronát jegyzett Fried Miklós. 1400 koronát jegyzett Nyitray Péter. 1300 koronát jegyzett Molnár Jánosné. 1100 koronát jegyzett Szőke József. 800 koronát jegyzett Pekó Mihály. 600 koronát jegyzett Buszlai Gábor. 500 koronát jegyeztek Nyírturai ref. egyház, Pataki Ferenc, Frank Ignác. 400 koronát jegyzett Faj ti Erzsébet. 300 koronát jegyeztek Papp Ferenc és neje, Mikulás Ferenc, Weinberger Sámuel. 200 koronát jegyeztek Asztalos Erzsébet, Nagy Béla, Zilahi Józsefné, Kulifai Pálné, id. Papp Károly, Stefán Istvánné, Szalontai Sándor, Nyeste Erzsébet. 150 koronát jegyzett Csatáry Jolán. 100 koronát jegyeztek Szabó Zsófia, Farkas Pálné, Orsánszki Jánosné, Bártfai Gáborné, Fábián Erzsébet, Fábián Ida. 50 koronát jegyeztek Veress Ilona, Kohán Jánosné. Az Ujfehértói Takarékpénztár r.-t.-nál: 50000 koronát nánási Oláh Miklós. 20000 koronát Gelbmann Lajos 17000 koronát Létay Lajos Debrecen. 12000 koronát Aranovics Albert. 10000 koronát Csajkos István, Grünberger Ignác, Grünberger József. Grünberger Móric, dr. Grünberger János Nyíregyháza, Grünstein Ignác, Lichtmann Lajos Hajduhadház, Kiss József Debrecen, Nagy György, Stern Péter, Tarkányi Józsefné, Weisz Ignác. 5000 koronát Gzibur László és neje (eddigi -jegyzéssel összesen 36000 K) Kállay Miklós Nagykálló, Bardách Dezső, Lichtmann Ferenc,
