Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-02-20 / 14. szám

14 ik szám. Az ország tanult, igyekvő része ezért termel nagy szorgalommal, hogy a másik részét vetőmaggal ellása? Mi lehet annak az oka, hogy mig az egyik felesleggel is rendelkezik, a másik része vetőmagra szorul! Ennek az oka a tudatlanság és hanyag ság! Évről-évre látom, hogy a gazdák egy­része végig alussza a telet. Egész télen le­hetett szántani, s nagyon kevés kisgazda használta fel azt a kedvező alkalmat, s földje az eső által lesujkolva várja a ta­vaszt, hogy azután erőltetve, megkésve kí­nozza a tavaszi vetést s az eredmény év­ről-évre egy nagy csomó készlet elpazar­lása vetőmagul s a végén csak nem tudja még a vetőmagot sem megtermelni. A mi intéző köreinket nem ejti gon­dolkozóba az a körülmény, s mint a do­log természetéből folyó jelenséget kezelik s megnyugszanak. Vetőmagot csak az kérhessen, akinek földjét viz boritja, vagy vetését jég elverte, minden más kérés indokolatlan. Jól tudjuk, hogy a tavaszi vetés si­kere az őszi szántás. Előre megjósoltam, hogy tavaszi ter­ményekben nagy visszaesés lesz, mert nincs őszi szántás, megjósolhatom újra, hogy ez éven a helyzet még kritikusabb lesz. Ennek egy orvossága van. Csak az kérhessen, illetve igényelhes­sen tavaszi vetőmag segélyt, aki beigazolja, hogy földjét télen a tavasziak alá meg­szántotta. Ha nem lehet ezeket a tudatlan ele­meket szép szóval, példaadással meggyőz­ni, meg kell őket büntetni s kényszerűség­gel reá szorítani. Minő különbség lenne, ha ahelyett, hogy ezek vetőmagra szorulnának évről­évre, a készleteket okszerű termeléssel gya rapitanák. Néhány millió métermázsa többletet jelentene ez. A termelésnek s a termés biztosításá­nak, továbbá megmüvelhetésének s beta­karításának egyik fontos kelléke, hogy munkaerő álljon rendelkezésre. Itt követik el a legnagyobb hibát. Látunk temérdek hidőrző, fogolyőrző, egészségügyi, tehát a harcászathoz fel nem használt s kevés testi erőt igénylő ka­tonát, látunk temérdek hadi munkást, aki­ket úgyszólván mind a mezőgazdasági és ipari munkától vonnak el. Ugyanakkor a kávéházak, mulatók, vendéglők zsúfolva vannak dologtalan elemekkel, a liter mellől sem igen hajtják el a korcsmárost. Érthetetlen, hogy ez nem szúr szemet! Össze kellene irni minden dologtalan elemet s azokat besorozni s alkalmazha­tóságuk szerint oda irányítani, ahol meg­felelnek s helyettök a dolgos munkás ele­met haza küldeni, (még a hanyag diáko­kat is.) Meglepő eredményt lehetne igy el­érni. Az itthon levő munkásnak is a mű­ködését ellenőrizni kellene. Hétről-hétre igazolni kellene, hol töl­tötte idejét munkában s hogyan volt mun­kájával a munkaadó megelégedve s aki he­nyélt, azt könyörtelenül hadimunkára kell küldeni s felváltani azokat, akik hónapok óta szenvednek ott, és családjuk itthon nélkülöz, földjük parlagon hever, s édes örömest dolgoznának itthon megfeszített munkában. Vájjon mi akadályozza ezt? Ha még figyelembe vesszük, hogy az itthon felejtett léhűtők illegális üzletek­kel foglalkoznak s a legnagyobb részük van a munkásosztály, dolgozó polgárok ki­zsákmányolásában, s az élelmiszerek pusz titásában, eltávolításukkal kettős célt ér­nénk el. A munkások tízezreit vehetné igény­be a mezőgazdálkodás és ipar s a társa­dalom megszabadulna egy csomó közbot­ránkozást okozó, erkölcsrontó, árdrágító herétől. Sokkal komolyabb a helyzet, semhogy ölbe tett kezekkel nézzük a dolgok folyá­sát, s ha már a hivatalos hatalom minden áron dédelgetni akarja, a fuvó széltől is megóvni a társadalom munkátlanait, a társadalom fogjon össze, s ujjat mutogas­son mindazokra, akik a mai nehéz idők­ben csak hátra mozditókként szerepelnek. Szomjas Gusztáv. WWWWWSMW mwiMlWAau IW XS' jDUJAWW Közgyűlés a városnál. A város képviselőtestülete pénteken délután tartotta meg rendes havi közgyű­lését. Tárgysorozat előtt azelnöklő Balla Jenő polgármester bejelentette a közgyű­lésnek, hogy kedden délután a belügymi­nisztertől távirati felhívást kapott, mely­ben a belügyminiszter közli, hogy a köz­élelmezés ügyében tanácskozásra hivta össze az összes főispánokat a törvényha­tóságok első tisztviselőit és a városok pol­gármestereit. A belügyminisztériumban megtartott tanácskozáson a belügyminisz­ter tudomására hozta a megjelenteknek, hogy a termény készletek kötelező bejelen­tése tárgyában kiadott felhívás nem járt kellő eredménnyel, s miután a kormány, határozottan tudja, hogy egyes termelők feleslegkészleteiket a felhívás dacára is még mindig eltitkolják, s ezen eltitkolás­nak közvetlen következménye az lehet, hogy a fogyasztók számára megállapított lisztmennyiséget illetőleg kenyéradagot a kormány kénytelen lesz rendeletileg le­szállítani, kötelességévé tette a közigazga­tás megjelent képviselőinek, hassanak közre abban az irányban, hogy az eltit­kolt termények sürgősen napfényre kerül­jenek, s ezáltal egyrészt a hadseregnek, másrészt az ország lakosságának liszttel illetőleg kenyérrel való ellátása az ezidő­szerint meglévő keretek között történhes­sék a jövőben is. A kormány nem büntetni akar, hanem a közönség hazafias érzelmeire apellál el­sősorban, természetesen nem fog visszari­adni attól, hogy azokkal szemben, akik ez utolsó jóakaratú felhívásnak sem tesz­nek eleget, kérlelhetetlenül s törvény tel­jes szigorával járjon el. Arra kérte tehát a polgármester a közgyűlés összes tagjait, különösen a gaz­dákat, hozzák tudomására a kormánynak e felhívását az érdekelteknek s hassanak közre abban, hogy a feleslegkészletek a rekvirálással megbízott Windt Fisch és Társa cégnek most már késedelem nélkül beszolgáltassanak. A tárgysorozat első pontja a vall. és közokt. miniszter leirata volt, melyben a felépíteni tervezett állami tanítóképző in­tézet céljaira négy hold terület átengedé­sét kéri a várostól. A polgármester dr. Kovách Elek indítványa alapján dr. Mes­kó László, Énekes János, Liptay Jenő, dr. Hoffmann Mór, dr. Vietórisz József, Fe­kete Sándor, stb. felszólalása után az ügyet elnöki jogánál fogva a napirendről levette s az ügyet ujabb megfontolás cél­jából a szakosztályok elé utasította. A községi iparostanonc iskola költség­vetési hiányának elvállalását a kultuszmi­niszter megtagadta azért, mert Nyíregyhá­za városa az iparostanonc oktatásra nem fordit évente olyan összeget, amely az e célra kivethető évi 2 százalékos pótadó összegének megfelelne. A közgyűlés az ipa­rostanonciskola 1556 korona költségvetési hiányát a pénztár terhére vállalta el. A : községi köztemető létesítése ügyé­ben a közgyűlés a róm. kath. egyház ál­tal óhajtott módosítással fogadta el a be­mutatott szerződés tervezetét. Sül 6 február 20. 3 Hosszabb vitát keltett a mozgófénykép előadások céljaira bérbeadatni rendelt szin ház helyiség bérbeadásának ügye. Dr. Leffler Béla és dr. Hoffmann Mór azt vi­tatták, hogy a beérkezett ajánlatok össze­hasonlítására kiküldött bizottság által má­sodsorban legelőnyösebbnek itélt Heuffel Tivadar mérnök ajánlata pénzügyi szem­pontból mérlegelve aligha kedvezőtlenebb az elsősorban legelőnyösebbnek tartott Ja­cabovits Adolf és neje nyíregyházi lako­sok ajánlatánál. Dr. Géczy Géza főjegyző felvilágosító nyilatkozata után a képvise­lőtestület szavazás mellőzésével egyhan­gúlag magáévá tette a bizottság, illetőleg a szakosztályok s a tanács javaslatát s a színház bérletére Jacabovits és neje aján­latát fogadta el. Több apróbb és kisebb jelentőségű tárgy megvitatása után a képviselőtestület közgyűlése hat óra tájban végett ért. A háború. (A « Nyirvidék » eredeti távirata.) Budapest, február 18. — Hivatalos. — Orosz hadszíntér: Rendes tüzérségi harcokon kivül nincs nevezetesebb esemény. Olasz hadszíntér: Tegnap a tüzérségi tevékenység álta­lában gyengébb volt, mint előző napokon. Malborgeth község újra ellenség tüze alatt áll. Rombon terület kitakarítása alkalmá­ból harminchét foglyot ejtettünk és egy gépfegyvert zsákmányoltunk. Több olasz századnak támadását visszautasítottuk. Oslaviánál a legutóbbi harcok óta hét gépfegyver, két aknavető és ezerkettőszáz puskát szállítottunk be. Délkeleti hadszintér: Egy, a mi vezetésünk alatt álló és osz­trák magyar csapatokkal megerősített al­bán csoport megszállotta Kavalját. — Az ottani helyőrség Eszad pasa csendőrei az elfogatást csak azáltal kerülhették el, hogy hajón menekültek. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Események a tengeren: Február 16-án reggel egy tengeralatt­járónk megtorpedózott egy francia gőz­hajót. A francia gőzhajó azután zátonyra szaladt. Hajóhadparancsnokság Berlin, február 18. — Nagyfőhadiszál­lás jelenti. Nyugati hadszintér: Angolok újra megkísérelték, hogy Yperntől délkeletre állásaikat visszaszerez zék, véresen visszavertük őket. — Lenstől északnyugatra és Arrastól északra csapa­taink sikeres robbantásokat végeztek. Egy kis német osztag egy éjjeli vállal­kozása alkalmával, amelyet a Fouguervil­lers-i angol állás ellen Albert-tői északra intézett néhány fogollyal és egy gépfegy­verrel tért vissza. A Sommetól délre újonnan harcba ve­tett francia csapatok támadása tüzelésünk­ben összeomlott. Arcvonal többi részén időnkint élénk tüzérségi harcok voltak, melyekben neve­zetesebb esemény nem történt. Flandriában ellenséges repülők éjjeli támadásait a mi repülőink azonnal Po­peringhe bombázásával viszonoztak. Keleti hadszintér: Helyzet változatlan. Balkán hadszintér: Ellenséges repülők Strumicától délre megtámadták a Hudovoi pályaudvart. — Vardar völgy. A legfőbb hadvezetőség. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom