Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-02-17 / 13. szám
Nyíregyháza, 1916. február 17. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 13. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombatom este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEOUE 2S55«. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések ir»iab4s szériát siáraíttatnak. Legolcsóbb hirdet** 1 K. Hivatalos hlrd-tések sora 60 !. A nyflttér taronként 80 f> Apró hirdetések J0 szóig 1 K, minden további S2ó 5 fillér. Vastag betfivel szedett kétszeresen szintit A török nemzet. Az embernek valósággal megáll az esze, ha elgondolja, mily erős gyökeret tudott verni a köztudatban némely téves hit és híresztelés a mi török testvéreink felől. Még ma is halljuk számtalanszor itt is, ott is, hogy a török nemzet a maga Eunyasága, elmaradottsága, fatalizmusa mi att már-már a sir szélére jutott, de szerencsére jött a német nemzet és reorganizálta, megmentette a törökséget. Nincsen őszintébb tisztelője a mi derék, vitéz, okos, előrelátó német szövetségeseinknek, mint e sorok irója; de az igazság igazság s azt ugy kell megállapítani és beállítani, ahogy van; mert külömben nem igazság és akkor nem is lehet hasznos, hanem csak ártalmas. Tény az, hogy a törökségnek az elmúlt századok folyamán a nyakára nőtt egy önző, elvetemült hivatalnoki kar, mely javarészt nem született törökökből, hanem albánokból, görögökből és örményekből rekrutálódott, amelynek érdekében volt a zsarnokság korhadt épületét fenntartani, hogy a nép vérével és bőrével ugy gazdálkodhassék, ahogy neki jól esik. A hires, neves Zia pasának Abdul Aziz szultánhoz intézett memorandumát kell elolvasni és akkor érthető és világos lesz az egész török kérdés. Abból az emlékiratból kitűnik, hogy az angol, francia és orosz kormányok tervszerüleg és céltudatosan igyekeztek Törökországban a zsarnokságot s a vele kapcsolatos örmény gazdálkodást fenntartani, az lévén a számításuk, hogy ezúton érlelődik meg a török birodalom a legbiztosabban, a tervbevett felosztásra. Erkölcsi alapot is kerestek a törökség halálos ellenségei a maguk török ellenes politikája számára. Ráfogták, hogy a török elzüllött, lusta, tehetetlen nép s hozzá faji eredete és vallása miatt nem is való Európába. Ezek a nyugati és görög-keleti hazugságok elterjedtek az egész világon s nálunk is sok hivőre találtak. Élete alkonyán még Vámbéri Ármin is «pereat»-ot kiáltott a szegény, elhagyatott török nemzetre. A nagy Mollke és Bismarck azonban felismerték a valóságot, a török népben rejlő erkölcsi és fizikai őserőt s ezen a felismerésen alapult az a német birodalmi politika, amely a törökség felszabadításában és a török állami élet reorganizálásában keresett támaszt az angol-orosz világhatalmi törekvések ellen. Fából nem lehet vaskarikát csinálni s a páratlanul fényes német szervező képesség sem lett volna képes a török népet talpra állítani, ha a törökség tényleg olyan romlott és züllött lett volna, mint amilyen a hire volt. Amit Törökország a világháborúban müveit, amivel szövetségeseit és ellenségeit egyaránt bámulatba tudta ejteni, az elsősorban magának a törökségnek dicsősége, régi, kiváló faji erényeinek gyümölcse. Német szövetségeseinket pedig hála és elismerés illeti azért, hogy a török nép értékét és jelentőségét idejekorán felismerték s politikájukat annak megfelelően irányították. Dr. Pröhle Vilmos. Közigazgatási bizottsági Jlés. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága e hó 15-én dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklete alatt tartotta meg havi rendes ülését. Jelen voltak: Mikecz Dezső alispán, Mikecz István főfegvző, dr. Kausav Ödön Evva István másod főjegyző, dr. Gergelyffy Endre szolgabíró, Dobos László aljegyző, Osváth László tb. aljegyző, dr. Szesztay Zoltán tiszti-főügyész, Péchy Gyuid árvaszéki elnök, Hoffmann Sándor kir. főmérnök, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, dr. Dohnál József tiszti főorvos, Füsthy Antal kir. ügyész, Kausay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Kállay Rudolf, Haas Ignác bizottsági tagok. Mikecz Dezső alispánnak a közigazgatás január havi nevezetesebb eseményeiről Mikecz István főjegyző a következő jelentésben számolt be: Elmúlt fölöttünk immár a harmadik háborús esztendő első hónapja is, anélkül hogy végéhez közeledne ez a minden emberi képzeletet felülmúló világháború. Elszánt kitartással pusztítja még mindig egymást az emberiség. Hiába száll az Egek Urához annyi fohász, hiába annyi esdeklő könyörgés, a béke galambját ellenségeink gonosz lelkű vezérei leszállani nem engedik, hanem hatalmuk fenntarlhalasa végett szítják továbbra is az annyi reményteljes, becsületes, munkás életet kioltó háború folytatását. Szövetséges hadainknak ez év első hónapja, hősies küzdelmük és önfeláldozásuk ujabb méltó jutalmát meghozta. — Belgium és Szerbia után immár Montenegró is elesett s a mindeddig bevehetetlennek hitt Lovcsen égre törő ormai sem képezhettek vitéz csapatainknak akadályt — mely ujabb haditény örökké fénylő betűkkel fog ragyogni a magyar katonai dicsőség évkönyveiben. Minden okunk megvan arra, hogy senki sem ragadhatja immár el tőlünk a végső diadalt, de addig sokat kell szenvednünk, tűrnünk és dolgoznunk, s meg kell küzdenünk a nagy számú ellenségeink so rába beállott kedvezőtlen időjárással is, hogy a vizzel boritva levő rónákat is termésre kényszeritsük s igy erőt és életet biztosítsunk a minden izma feszülésével élet-halál harcot vívó nemzetnek. E titáni küzdelemhez a vármegye területéről a mult december hó folyama alatt besorozott mintegy 1015 egyén vonult be január hó 16-án. A bevonulás simán, minden zavar, avagy legkisebb fennakadás nélkül történt meg. A bemutató szemléken alkalmatlanoknak talált b) alosztályu népfelkelők közül az 1886. évi XX. t.-c., illetve az 1915. évi II. t.-c. alapján a honvédelmi miniszter ur rendelete folytán 14 munkást Szegedre a resicai vasmüveknél megalakított munkásosztagba való beosztás céljából; a népfelkelő munkás osztagokban beállott hiányok pótlására a 11-ik népfelkelő parancsnoksághoz Jászberénybe 28 munkást, a debreceni harmadik népfölkelő parancsnoksághoz vonatfékezői szolgálatra húszon két egyént és végül beteg munkások pótlásául ugyancsak Jászberénybe a 11-ik népfelkelő parancsnoksághoz öt munkást rendeltem ki. A belügyminiszter ur az 1851.eln. sz. rendelete alapján megtettem a szükséges intézkedéseket az irányban, hogy a lakóhelyükről kitiltott s a vármegye területén tartózkodó állampolgárok népfelkelői bemutató szemlére előállíttassanak. Intézkedtem az irányban, hogy a len és kender termelés előmozdítása céljából a len és kender kikészítésével foglalkozó vállalatok üzemek, valamint a kendertermeléssel nagyobb mértékben foglalkozó birtokosok alkalmazottai három hónapig terjedő időre a honvéd kerületi parancsnokságok által felmentessenek. A dohánytermelés biztosítása végett a belügyminiszter ur 1380. számú rendeletére támaszkodva — intézkedtem, hogy azok a dohány feleskertészek, kik az 1916-k évre dohánytermelésre szerződésileg elszegődtek és mint 43—50 éves népfelkelők katonai szolgálatra alkalmasaknak találtattak, valamint azok a dohány kistermelők, kik a folyó évre dohányültetésre engedélyt nyertek és e jogukat gyakorolni kívánják s ugyancsak az előbb jelzett korosztályba tartozó népfölkelők összeirassanak és felmentésüket kérelmezzék. A hadsegélyző hivatal és a Vörös Kereszt egylet részéről a harctéren lévő katonáknak "karácsonyi szeretet adományokkal való megajándékozása céljából indított gyűjtésre a vármegye részéről megajánlott 1000 koronán kívül a dadai alsó járásból begyült 1687 R 32 fillér, a dadai felső járásból begyült 453 K 44 fillér, a nyirbogdányi járásból begyült 1093 K 68 fillér, a kisvárdai járásból begyült 131 K 31 fillér, a tiszai járásból begyült 707 K 40 fillér, a nagykállói járásból begyült 779 K 38 fillér, a nyírbátori járásból begyült 677 K 92 fillér, a ligetaljai járásból begyült 227 K 19 fillér, a nyirbaktai járásból begyült 266 K 45 fillér és Nyíregyháza rt. városból begyült 100 korona, vagyis összesen 7124 korona 09 fillér küldetett el ezen nemes célra. A magyar szent korona országainak Vörös Kereszt egylete a háború sebesültjeinek és betegeinek megmentése érdekében _ országszerte fokozott hévvel munkálkodik fiókegyleteink erősítése és szervezése érdekében, mely akciónak súlypont