Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-09 / 2. szám

Nyíregyháza, 1916. január 9. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 2. szám. A Szaboicsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak íélár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉGHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 133. POSTACHEQt'E 20533. Kéziratokat nem adunk vissza. -i~ " ~ ----- -- -fürdetíjsr'L i-sT-abSs szerint aiáarittaUiait. Legolcsóbb hirdetés 1 K. líltfaiaJiM aírííctések scra 60 f. A uyiíttér serenként 80 fApró bín!?téM!í 50 sctÜK 1 K. ciindeo toviWrt sió 5 fillér. Vastc^ betárol Kzetiolt tíTKjea-e&CM számit. M.TT~~r~rr • . • • ' Az angol véderőtörvény. Dr. Pröhle Vilmos. Goethe Wilhelm Meisterjében epizódbtli alakként szerepel egy őrnagy, aki erős, friss férfiúnak érzi még magát s feleségül veszen egy egészen fiatal bajadont. Mint újdonsült férj a szokottnál is katonásabban, delcegebben próbál lépdelni a menyecske oldalán, a rendesnél is sűrűbben nézegeti magát a tükörben s észre veszi, hogy a haja meg a bajusza bizony kelletténél deresebb. Se baj, gondolja magában, ezen egy kis hajfestékkel lehet segíteni. Azt észre sem veszi senki, mert a deres haj úgy sem ülik az ő üde piros arcához. Néhány hét múlva meglazul és kieék az őrnagy urnák egy metsző foga, majd e^y másik. Az őrnagy úr ugy gondolja, hogy ezen is lehet segíteni. Csináltatott tehát magának néhány vendégfogat, abban a his'/embon, hogy így kitatarozattan egészen fiatal ember és hozzá illik viruló feleségéhez. Akkurátosan erre az őrnagyra emlékeztet a vén Anglia, mikor a militarizmussal kíván friss házasságra lépni s a védkötezezettség behozásával akarja megrongált fogsorát kitatarozni. Látszólag elszántság rejlik az elhatározás mögött, az az elhatározás, amelyet amikor hangoztattak már Greyék, hogy t. i. Anglia kész a háborút az utolsó emberig is folytatni, ha a győzelem biztosítása azt kívánja. Azonban, ha meggondoljuk, hogy Anglia eredetileg az utolsó franciát meg az utolsó oroszt értette a háború utolsó ütő kártyájára, mindjárt meglátszik, hogy kellemetlen csalódásnak s nem annyira végső eltökéltségnek mint inkább végső szükség érzetének eredménye az angol véderőtőrvény benyújtása. mennyire meglátszik azon a törvényjavaslaton, hogy nem tényleges és általános szervezetbeli felfrissülésről van szó, hanem csupán egy korhadt fogsornak részleges kilatarozásáról. A házas ember ntm hadköteles; akire hivatalokban szükség van, az nem hadköteles; aki ír-nemzetiségű, az nem hadköteles! Anglia vezéiférfiai csakis azért csinálhattak mindent igy, mert nem bíznak az angol nép általános áldozatkészségében s nem bíznak az Egyesitett királyság minden népének hazafiságában s valószínűleg arra számítanak, hogy az írek, meg a házas emberek, meg az agg hajadonok lelkesedése elég erős támasza lesz a kormánynak atra, hogy a nőtlen angolokra nézve törvénybe igtassa a védkötelezettség elvét. Az ő dolguk, hogy mit csinálnak, a jövő dolga, hogy elváljék, mit fog érni Angliának kitatarozandó fogsora. Az Angliával szövetséges Japánnak egyik kiváló államférfia mondotta nemrégiben, hogy a védkötelezetlség behozása Anglián ebben a háborúban már nem fog segíteni. Minek tartsuk mi Angliát erősebbnek, az angol véderőjavaslatot a háború esélyei és tartama szempontjából fontosabbnak, mint Anglia szövetségesei ? Nem általános belső átalakulásról és megújhodásról van ott szó, csak egy orosz fogsornak mesterséges kitatarozásáról; ettől pedig ugyancsak felesleges gondolkodóba esni. rus mez A háború következtében megcsökkent emberi munkaerő és igás állomány, továbbá a rendelkezésre álló emberi munkaerő kisebb munka teljesítménye (gyerekek, nők munkája), az állattakarmányozás, különösen az erőtakarmányok beszerzésének nehézségei, súlyos feladat elé állították gazdatársadalmunkat. De a nehézségek csak megacélozták gazdáink munkaerejét, fokozták munkakedvét és találékonnyá tették az akadályok leküzdésében. Az elmúlt két háborús gazdasági esztendő küzdelmeiből győzelmesen kerültünk ki. A folyton csökkenő munkaerő és főképen az 1915. év kedvezőtlen őszi időjárása, melynek következtében az őszi vetésnek szánt területek cca 30 százaléka vetetlenül maradt, ujabb feladatok elé állítja gazdáinkat. De ha tornyosulnak a bajok, fokozottan erősödik elhatározásunk ezek teljes leküzdésére. Semmi ok nincs a kétségbeesésre, amint a múltban tették, gazdáink a jövőben is meg fognak birkózni a reájuk háramló jfeladatokkal. Az eke harci eszközzé vált, minden jól megszántott barázda egy ellenünk irányított gyilkos fegyvert csavar ki ellenségeink kezéből. Az elmaradt őszi szántásokat tavasszal idejében és gondosan végzendő talajmivelő munkálatokkal nagyrészt pótolhatjuk. Az elmaradt őszi vetések területe rendelkezésünkre áll. Ezeken a területeken ugyanannyi emberi táplálkozásra alkalmas terményt állithatunk elő tavaszi veteményekből, mint amennyi hiány, az ősziekben mutatkozik. Ahol a talaj összetétele és fizikai állapota erre alkalmas, ott tavasz-rozsot és búzát termelünk. Ha ettől elkésünk, vagy a talaj ezek termelésére nem alkalmas, ott árpát, babot, borsót, tengerit és burgonyát termelünk. Árpából, borsóból a kevésbé igényes bőven termőféleségeket vetjük. Babból közöttes termelésre a tarka babot, önálló termesztésre a nagyszemü fehér bokorbabot használjuk. Tengerit igyekezzünk április hó folyamán elvetni. Óvakodjunk az erősen reklamirozott későn érő amerikai fajtáktól. A hol erre a talaj alkalmas, termeljünk csinkantinó vagy pignolettó tengerit, mert ez a legalkalmasabb emberi táplálkozásra, különben pedig vessünk Putyi, Bánkuti, vagy Székely tengerit. Burgonyából tömegtei-melésre kötöttebb talajon a Professor Wolthmann, homokon a Prásident Krüger tőzeges talajon a Hortensia, a legmegfelelőbb féleség. A vetőmagnak megválasztására különös gondot kell fordítanunk. Csakis a talaj igényeinek megfelelő fajtiszta, egészséges, rostált, trieurőzött, idejében érő, bőventermő vetőmagvakat vessünk. A próba csiráztatást soha el ne mulasszuk, mert csiraképtelen vetőmagtól termést nem várhatunk. Burgonyából vetőmagnak csak teljesen beért, fajtiszta, középnagyságú, és egészséges gumót válogassunk. Vetésre szánjunk elegendő vetőmagot. Ne essünk a rosszul alkalmazott takarékosság hibájába. Rendezkedjünk be a talaj fogatos megművelésére. A Planet kapával és töltögetővel sok kézi munkát teszünk feleslegessé. Ahol az eddigi részes müvelés munkaerő hiánya miatt tovább nem folytatható, ott térjünk át fogatos müvelés és hadifoglyok segítségével a földnek házilag való megmunkálására. Ezzel nagyobb termésátlagot és jobb minőséget is biztosítunk magunknak. Emellett ezen rendszerrel a talajt jobban elkészíthetjük a következő veteménynek . Használjunk mennél több műtrágyát, különösen szuperfoszfátot, mert alig van talajunk, mely a szuperfoszfát alkalmazását bővebb terméssel meg ne hálálná. Ez a mai terményárak mellett különösen jövedelmező befektetés is, mert a műtrágya által előállított terméstöbbletre, — eltekintve a műtrágya árától, — csak kevéssel szaporodik az üzemköltségünk. Egyébként pedig a jövedelmet kalkuláló ceruzát, amely békében oly fontos szolgálatot tesz a gazdának, dobjuk ki az inventáriumból, mint ezidőszerint szükségtelen gazdasági eszközt. Főcélunk most az legyen, bármibe kerül is, mennél többet termelni. Igyekezzünk az erre illetékes tényezőknél odahatni, hogy őszre ujabb burgonyaliszt gyárakat létesítsenek. Németországnak ötszáz burgonya lisztgyára van, nekünk öt. Ebből kettő már a háború alatt létesült. Németország évi burgonyatermése 500 millió métermázsa, Magyarországé 50 millió. Németországban minden egymillió métermázsa burgonyára esik egy gyár, nálunk minden tiz millió métermázsára jut egy. Emellett meglévő gyáraink munkateljesítménye is csekély. Ha még figyelembe vesszük, hogy négy métermázsa burgonyából egy métermázsa burgonyalisztet nyerünk, mely keveréssel hivatva van a rozslisztet pótolni, ha ismerjük továbbá azt a tapasztalati tényt, hogy megfelelő müveléssel egy hold földön 80 métermázsás burgonyatermést elérhetünk, ugy tisztán áll előttünk, hogy megfelelő intézkedésekkel a hiányzó őszi vetés pótlása nem tartozik a lehetetlenségek közé. Gazdatársadalmunk tudatában van annak az óriási feladatnak, amii elé őt a rendkívüli helyzet állította. Emberfeletti erővel és lelkesedéssel igyekeznek kötelességüknek megfelelni. Bizunk az Isteni Gondviselésben, hogy ez is sikerülni fog. És akkor elmondhatják gazdáink, hogy ők is kivették részüket abból a gigászi küzdelemből, melynek árán hős katonáink visszatarthatatlan lendülettel haladnak a végső győzelem felé. Tornyospálcán, 1916. január 5-én. Eszenyi Jenő. — Mit kössünk a katonáknak ! A Hadsegélyező Hivatal felkéri a harctéri katonák téli pótruházatának készítésében buzgólkodó nagyközönséget, hogy érmelegitők és térdmelegitők készítését egyelőre mellőzni szíveskedjék, miután ilyen cikkekkel katonáink már bőven el vannak látva; hanem inkább harisnyák és Jábikravédök készítésével kegyeskedjék foglalkozni, mert azokra lenne most legnagyobb szükség.