Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-12-30 / 104. szám

2 104--ik szám. JStYÍOTIDÉK 1916. december 30. nést keltett beszédében, hogy okos gazdasági politikával Magyarország nemzeti jövedelmét egy miliárddal lehetne évenkint szaporítani, és hogy egy hadviselő állam sincs,amelyik oly könnyen tudná elviselni a háború után minden államra rá nehezedő nagy anyagi terheket, mint a magyar, mert egynek sincsenek oly kiaknázatlan erőforrásai, mint Magyarországnak. Ha a nemzet szellemi erejét egyesítenénk e cél érdekében, akkor óriási anyagi erőt tudnánk előállítani. Ha győzünk is e háborúban katonailag, okvetlenül elvesztjük a háborút gazdaságilag oly lesújtó mértékben, hogy e vereségből nemhogy fejlődő, gyarapodó Magyarország éledne újra, hanem egy. megtépázott, lenyomott, sebzett, proletár, Amerikába vándorló ország leszünk! Nem foglalkozik a kormány az Amerikába és Romániába szakadt vérünk hazatelepitésével sem. Illetőleg foglalkozik — negatíve, mikor kimondja, hogy a birtokpolitikában nincs szándéka változást előidézni. Kinnt levő véreink pedig megélhetésük biztosítása nélkül haza nem jöhetnek, de nem is jönnek! Pedig e szívünktől elszakadt testvéreink hazatelepitése, a történtek után, nem menne nehezen, csak az egy feltétel kell hozzá, hogy tudjunk nekik itthon megélhetést biztosítani. Megszívlelendők e téren azok a javaslatok, melyek a régi katonai határőrvidék felújítását célozzák színmagyar véreinknek a határokon letelepítése által, mely ércfalat képezne idegen, ellenséges szomszédainkkal szemben, melyen megtörve az ellenséges szomszéd minden támadó kísérlete. Egy francia szenátor felvetette azt az eszmét, hogy a 4 gyermekes családapának gyermekeit az állam ingyen neveltesse, taniitassa. Egy magyar ember pedig ide vonatkozólag a következőket irja: A nemzet szaporodás egyike ma a legfontosabb kérdéseknek. A tisztviselőknél ez természetesen anyagi kérdés. A gyermekek után az állam ad nevelési járulékot, de csak 3 gyermekig. A negyedik után már nem fizet, mintha a negyedikre máinem volna szükség. Mit csináljon tehát az a család, amelyiknek háromnál több gyermeke van? — Az egyke és két gyer-< mek rendszer virágzik tehát állami támogatás mellett. 'Ezen javítani kell, még pedig úgy, hogy egy gyermekért nem fizet áz áliam pótlékot, ezzel bünteti az egykét; két gyermek után már adjon, de adjon a negyedik, ötödik stb. után mindig emelkedő összegben. A nőtlen tisztviselő megérdemli, a pótlékot, de a nemzeti szempontból értékes, családos tisztviselőket előnyben kell részesíteni. Mai közéletünk egyik nagy hibája és bűne, hogy a közép-osztály nagyon kevés részt vesz a közügyek vitelében, azokat mind a születésük folylán előkelők foglalják le; erre mulat Saint Simon is egyik munkájában, midőn azt mondja, hogy az a társadalmi osztály, mely az emberiség előhaladásásnak nagy munkájához a legnagyobb mértékben, szellemi és anyagi nyomatékot szolgáltatja: a középosztály aránytalan csekély jutalomban részesül a főpapok, főnemesek, valamint a főhivatalnokok osztályával szemben. Mái- pedig nyilvánvaló, hogy ugy a múltban, mint a jelenben a középosztály szolgáltatta mindig a magyar közélet legarravalóbb, legtehetségesebb elemeit. Ez elv teljes érvényesülésének azonban útját állja az osztály anyagi pusztulása — ez a mindenkori kormányok bűne — valamint a hivatalnoki kar nehéz megélhetési viszonyai. Ha ezek számára megvolna az az anyagi feltétel, mely a legmagasabb képesítés megszerzését is lehetővé tenné számukra; ha lehetőség adatnék ezeknek a nyelvek tanulására; idegen országok tanulmányozására: akkor bizonyára egészségesebb lenne a magyar közélet szelleme is! Az e célt szolgáló egyes források is csak elvétve szolgálják ezek érdekeit, mit pl. a gróf Pálffy féle alapítványnál látunk, mely a középosztály nevelésére, erősítésére tétetett, azonban legtöbbnyire nagy urak gyermekei, protekciósok fiai élvezik, kiknek pedig ezek hiányában is rendelkezésre áll a magasabb képzettség megszerzésének módja. Hogy hajlandó-e a kormány a népoktatást gyökeresen javitani, hogy liajlandóa népiskolák számát tetemesen növelni, hogy hajlandó-e megszüntetni, illetőleg államosítani azokat a felekezeti, nemzetiségi iskolákat, amelyekben csak a magyarság elleni gyűlöletet szitják: nem tudjuk, mivel nem árult el semmit jövő programmjából; — de, hogy lényeges változásokat, javításokat nem várhatunk, azt bizonnyal állithatjuk. Közlekedésügyünk és vasutpolitikánk nagy hiányait most látjuk valójában: a vasutak a kevés vasútvonal, az egy sínpár, a vízi utak használhatatlansága stb., mind oly kérdések, melyek gyors megoldást igényelnek. . Nem szólnak illetékes helyen azokról a nemzeti kívánságokról, melyek a közjog körébe vágnak, amelyek megvalósítását pedig törvényeink igérik és biztoEzer és egy sebből vérzik ma az ország; ezer és egy kívánság megvalósulását várják ma a népek milliói! Vájjon felemelt fővel, vagy lesütött szemmel fogjuk-e fogadni harcból, vagy sanyarú rabságból haza térő félisteneinket! Ipszilon. Az élelmiszer szállítás. A közélelmezési hivatal elnöke a podgyászvizsgálattal megbízott rendőrkapitányi hivatalhoz a következő értesítést küldte: Értesülésem szerint a podgyászvizsgálattal megbízóit közegek rendeletem hibás értelmezése következtében élelmicikkeknek a városokba való bevitelét több esetben megakadátyozták. Ezen közélelmezésre felette hátrányos körülmény megszüntetése és általában miheztartás végett 3692—1916. számú — 1. Budapesti Közlöny november 22. számát — itteni rendelet kiegészitésekép közlöm, hogy élelmiszereket a vasútra vagy hajóra feladott utipodgyászban még szállítási igazolvánnyal sem szabad szállítani, — kézipodgyászban azonban élelmiszerek szállítása az ország határain belül korlátozás alá nem esik és csak az ország határain és általában az 5651—1916. számú utipodgyász vizsg. utasítás függelékében I. a. határállomásokról kimenő utasok kézipodgyászában talált, szállítási igazolványhoz kötött élelmicikkek foglalandók le, ha azok szállítási igazolvánnyal ellátva nincsenek. A hazai városok piacára, vagy lakosság saját ellátására szánt élelmicikkek szállításában tehát, ha az kézi podgyászként történik is, lakosságot, vagy vásárosokat akadályozni nem szabad. Hadikölcsön jegyzések. Legújabban a következő hadikölcsön jegyzésekről értesültünk: A Nyírvidéki takarékpénztár rt.-nál jegyeztek : 50.000 K-t Szabolcsvármegye törvényhatósága — részjegyzés. 20.000 K-t KIái- Samu. 10.000 K-t Tabak Meier, Háuffel Lajos. 5.000 K-t Gelbmann Lajos. 4.000 K-t Rosenvasser Adolf. 3.200 K-t Káplár Anna és Ilona. 2.400 K-t Pongrácz József és Anna. 2.000 K-t Miklós Ödön, Drimer Henrik, Hoffer Bertalan. 1.200 K-t Ragánv János. 1.600 K-t Veréb István és Erzsébet. 1.000 K-t Propper Lajos, ifj. Eperjessi László — a harctérről, — Vida István. Bacsó Sándor, Vay László. 700 K-t Angyal Lajos. 600 K-t Kovács Ferenc, Kis József, Kövér Juliánná. 500 K-t Márton Borbála, Tráki József, Elek Gábor. 400 K-t Jaskó Margit és Borbála, F.J. 300 K-t Bartók János, Kozics Magdolna, Sípos Ferenc, Holetár János és Anna, Huszák János. 200 K-t Klein Anna, Dancs Géza és Mihály, Szabó József, Nagy György, Dancsák Márta és Miklós, Bor Antal és Mihály, Kulyánda Illés, Csinálosi András. 150 K-t Knauer Gizella, Fodor János. 100 K-t Ternyei Sz. Miklós, Sajtos István . Valamint az intézet főtisztviselője Báthory István tart. főhadnagy által az olasz harctérről beküldött gyűjtése : 20.300 korona. * A Balkányi takarékpénztár rt.-nál legutóbb az 5-ik hadikölcsönre jegyeztek: 5.000 K-t Bay György. 4.000 K-t Rosinger Berta. 2.000 K-t Renner József, Popper Mórné. 1.000 K-t Győri Bella, Szilágyi Imréné, Makszin József, Feldmann Mór, Szentmiklóssy Ferenc, Fettmann Hermann. 800 K-t Grünbaum Mór. 500 K-t Nagy József. 400 K-t Sternberg Lipót, Kalz Simon. 300 K-l Schvarcz Ignác, Hollánder Hermann, Nagy István. 200 K-t Szilágyi Mihály, Rinyu Miklós, Weisz Izidor, Rosinger Ignác, Biró Pál, Juhász János, Rinyu Györgyné. 100 K-t Terdik Mihály, Hegyes Sándor, Papp János, Nádházi Imre, Mohácsik János, Böjti Lajos, Boros Sándor, Kardos János, Tóth Sándor, Kapitán Gy. Popper Sámuel, Nagy József, Tóth Imre, Takács István, Győri Sándor, Szűcs Ferenc, Boros András, Tar István, Urbán László. 50 K-t dr. Nagymáté József, Győri Teréz, G. Kiss Sándor, Bekő Ferenc, Hermán István, Győri Gábor. * A Büdszentmihályi takarékpénztár rt.nál legutóbb a következő hadikölcsön-jegy zéseket eszközölték: 30.000 K-t Fülep Jenő. 20.000 K-t Vásártéri gőzmalom. 10.000 K-t Fülep Móric. * A Kemecsei takarékpénztár rt.-nál jegyeztek legutóbb: NEVJECYEK líra alatt