Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-12-24 / 102. szám

2 102-ik szára. JNfriOTIDÉK 1916. december 24. Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 22-én délelőtt dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A főispán a közgyűlést d. e. 10 órakor nyitotta meg, bejelentette, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai közül Krasznay Péter nv. főszolgabíró, Máthéj László, Cukkerman Bernát és Krakonperger József elhunytak. — Indítványára a közgyűlés Krasznay Péter családjához részvétiratot intéz, az elhunyt bizottsági lagok neveit jegyzőkönyvében megörökíti. Azután tárgyalás alá került a vámos jközut,i

; alap 1911. évi költségvetése, melyet jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez felterjesztenek. őfelségéik IV. Károly király és Zita királyné koronázási ünnepélyén való képviseltetés tárgyában a közgyűlés a következő határozatot hozta. «A vármegye alispánja bemutatja a m. kir. belügyminiszter urnák 38890—916. eln. szám alatt táviratilag leadott rendeletét, melyben tudatja, hogy a király és királyné Őfelségéik koronázása deczember hó 30-án fog megtörténni, amely ünnepélyes alkotmányjogi ténykedésen a törvényhatóság magát 3 tagu küldöttséggel képviseltetheti. Bejelenti továbbá a vármegye alispánja, hogy ugyancsak a belügyminiszter rendelete folytán a koronázási dombhoz a Szabolcsi földvár, a kisvárdai, nagykállói, és vajai várak, a guthi apátság romjai, a nyírbátori Báthory-templom és a Nyíregyházán levő «hősök temetője* * területéről küldött fel földet. Véghatározat: Szabolcs vármegye törvényhatósága hazafias lelkesedéssel és örömmel vesz hivatalos uton tudomást arról, hogy ifjú királyunk alkotmányos érzületének sugallatát követve, koronáztatásának határidejét a viszonyok engedte legrövidebb határidőre máris kitűzte. A nemzet és királya egyesülésének, ezen magasztos ünnepén való részvételre vonatkozólag, a kormány által küldött meghívást köszönettel fogadja s ehez képest képviseltetése céljából az előirt, három tagból álló küldöttséget megalakítja és abba a vármegye főispánját alispánját és Orosz Miklós bizottsági tagot beválasztja s erről a m. kir. belügyminiszter úrhoz jelentést tesz. A közgyűlés a küldöttségbe előbb Kállay András ny. főispáni választotta be, aki a kitüntető bizalmat meleg szavakban köszönte meg, tekintettel azonban magas életkorára, ezen kitüntető tisztségéről lemondott, helyébe a törvényhatóság Orosz Miklóst választotta meg, aki szintén hálás szavakkal köszönte meg a kitüntető bizalmat. Az ötödik hadikölcsönre, a törvényhatóság 400,000 K-t, a vm. árvaszék pedig 30,000 K-t jegyzet, a vármegye területén tén levő pénzintézeteknél. Debreczen város törvényhatósági bizottságának a sacharin korlátozását tiltó rendelkezések felfüggesztése, Abauj-Torna vármegyének a szeszgyártás csökkentése és emberi élvezetre való eltiltása tárgyában, Veszprém vármegyének az elhagyott gyermekek tartásdíj költségeinek felemelése tárgyában a kormányhoz intézett feliratait hasonló szellemű felirattal pártolja Az országos magyar gazdasági egyesület megkeresésére a kormányhoz felírnak, hogy a mezőgazdasági üzem viteléhez nélkülözhetetlenül szükséges anyagok és árucikkek maximálása elrendeltessék. A legtöbb adót fizető és a választott bizottsági tagok 1917. évre érvényes névjegyzékét jóváhagyták. Id. Kállay András az általa szerzett «Királyhimnusz» árába befolyt összeget 3000 K-ra kiegészítette és azt a vármegye egyes községei hadi özvegyei és árvái segélyezése céljából létesítendő alapítványra ajánlotta fel. A közgyűlés Kállay Andrásnak nemes áldozatkészségéért köszönetét nyilvánította. A vármegyei közigazgatási bizottságból kilépő Somogyi Gyula, Geduly Henrik, Vass -Mihály, dr. Kállay Budolf és Zoltán Sándor újból meglettek választva. Az állandó választmány tagjaiul megválasztattak: Jármy Miklós, Nánássy Andor, Tótjh József, Jármy Menyhért, Szalánczy Ferenc, Haas Ignác, id. Kállay András, ifj. Iíorniss Ferenc, Klár Gusztáv, dr. Sörés János, dr. Kállay Budolf, Elek László, dr. Vietórisz József, Halászy Ceasár, Szalánczv Bertalan, dr. Vadász Lipót, Bleuer Jenő, dr. Bodor Zsigmond, Bleuer Lajos, Paulik János, dr. Flegmann Jenő, Geduly Henrik, Görömbey Péter, Martinyi József, dr. Korányi Endre, dr. Kovách Elek, Liptay Béla, Énekes János, Zoltán Sándor, Orosz Miklós Bagdy Imre, Somogyi Gyula, Burger Pál, Vas Mihály, dr. Wilt György, Groák Ödön. Az igazoló választmány tagjaiul megválasztattak: Haas Ignác, Megyery Pál, Dr. Korányi Endre, Burger Pál, dr. Vietórisz József. A főispán a választmány elnökévé dr. Kovách Eleket, tagjaiul pedig Prok Gyulát Groák Ödönt, dr. Kállay Budolfot nevezte ki. Az állandó bíráló választmány tagjaiul megválasztattak: Somogyi Gyula, dr. Járossy Sándor, dr. Flegmann Jenő, Martinyi József és Groák Lajos. A lótenyésztési bizottság tagjaiul: Liptay Béla, Rhédey Lajos, Bekény Gyula, Várady István, Bleuer Lajos, Klár Gusztáv, Jármy Miklós, Csernyus Andor, Szalánczy Bertalan, Szalánczy Ferenc, Szentmi klóssy Jenő, Somossy Ferenc, Orosz Miklós, Orosz Sándor, Zoltán Sándor, Okolicsányi Lajos, dr. Kormos Ferenc, Erőss György, Veress Ferenc, Kausay Tibor. A vármegyei egészségügyi bizottság tagjaiul megválasztattak: dr. Kovách Elek Bleuer Lajos, Burger Pál, dr. Kállay Budolf, dr. Vietórisz József, dr. Bosenberg Emil, Bogár Lajos, dr. Járossy Sándor, dr. Springer Géza, Osgyáni József, dr. Jósa András, Hoffmann Sándor, dr. Szopkó Dezső, dr. Zsiday Dániel, Szmrecsányi László, Zoltán István, id. Görömbey Péter, Bodor Zsigmond, Vass Mihály, Jár

T my Menyhért, vármegyei főorvos, nyíregyházi városi orvosfőnök, az Erzsébet > kórház igazgató főorvosa, a kisvárdai kórház igazgató főorvosa, a nyíregyházi kórházi osztályfőorvosok, honvéd főorvost, kisvárdai kórházi alorvost, dadai alsó, daidai felső, nyírbogdányi, kisvárdai, tiszai, nyíracsádi, nagykállói, nyírbátori, nyírbak tai járási orvosokat, a törvényhatósági állatorvost, a nyíregyházi városi, a tiszalöki, gávai, kemecsei, kisvárdai, mándoki, nyíracsádi, nagykállói, nyírbátori, s nyírbaktai járási m. kir. állatorvosokat. A népnevelési bizottság tagjaiul meg^ választattak. Szikszay András, Jósa András, Délczeg Sándor, dr. Vietórisz József, Geduly Henrik, Orsovszky Gyula, Szabó Pál, Martinyi József, dr. Járossy Sándor, Bleuer Lajos, Halászy Caesár, Péchy Béla, id. Görömbey Péter, Vass Mihály, Jármy Miklós, id.Kállay András, Bodor Zsigmond, Énekes János, Kubacska István, Andrássy Kálmán, Czike Ferenc, Nagymáté Albert, Liptay Béla, Zoltán István, Korocz József, Butkay Gyula, Kovács Lajos. A vármegyei jegyzői nyugdij alap választmány tagjaiul megválasztattak: Balla Jenő, Bogár Lajos, Bleuer Lajos, Geduly Henrik, dr. Kállay Budolf, dr. Dohnál József, Péchy Gyula, dr. Járossy Sándor, Andó Sámuel, Balogh Lajos, Ébner Jenő, Bittly Gyula, Szmrecsányi Sándor, Seres József, Szitha Ferenc, Tóth József. A vármegyei Erzsébet lbány internátus alapítvány kijelölő bizottságának tagjaiul megválasztattak: Mikecz István, dr. Szesztay Zoltán, dr. Bartók Jenő, a polg. leányiskola igazgatónője, a tanfelügyelő, Bleuer Lajos, Korányi Endre, Görömbey Péter. A lóavató bizottság tagjaiul megválasztattak: a büdszentmihályi 153—a. bizottságba: Liptay Jenő, a büdszentmihályi 153—b. bizottságba: Rhédey Lajos, a kisvárdai 272—b. bizottságba: SzalánczyBertalan, a nyíracsádi 152—c. bizottságba: Módis Károly, a nagykállói 151. bizottságba: Irinyi Csaba, a kisvárdai 272—a. bizottságba: Erőss György, a nyírbátori 153—c. bizottságba: Gencsy Albert, a nyíregyházi 152—b. bizottságba: Zoltán István, á kisvárdai 272—c. bizottságba: ifj. Okolicsányi József, a nyíregyházi 152—a. bizottságba: Klár Sándor. Ezután a tárgysorozat 182 tárgyból álló kisebb-nagyobb fontosságú ügyeit tárgyalták le. A ruházatról. Kétségtelen, hogy az élelmezés kérdése a legfontosabb ügye most az országnak és teljes elismerés illeti meg a közélelmezés'diktátorát, aki mint több intézkedésből kitűnik, erélyes kézzel fogott neki a rendcsinálásnak. De azért a ruházkodás dolgáról sem volna szabad elfelejtkezni, mert minél beljebb megyünk a háborúba, és minél jobban lerongyosodunk, ez a kérdés annál fontosabb lesz. Annál sajátságosabb, hogy senki se törődik vele, nemcsak a hatóságok nem, de még a sajtó sem. Mialatt a sajtó az élelmiszer uzsorások ellen hadakozik, azalatt a ruházati cikkekkel kalmárkodók szemérmetlenül — fosztogatják a vevőket. Hallatlan, ami a ruhás boltokban történik. Olyan árakat követelnek egyes cikkekért, ami egyenesen vérlázító. Egy ingért, aminek az ára még a háború első esztendejében 4.50 K volt, ma 12, 14, 20 koronái mernek követelni. A felső ruha, árát, melyet 50—80 K-ért árusítottak fölsrófolták 160—200 koronára, sőt ennél is többre. Tanúi vagyunk az ilyen felsrófolási műveletnek. Tudjuk, hogy egy és ugyanazon árudarab, mily szédületes gyorsasággal emelkedik árban az elérhetetlen magasság fölé, minden olyan ember keservére, aki ruhaszükségletét ilyen üzletekbben szokta beszerezni. Miért az árak e magas tulhajtása!? Nem száz, hanem két-háromszáz százalékkal emelték egyes ruházati cikkek árát! És ami a legfölháboritóbb, nem friss áruért, hanem a régi, visszamaradt portékáért követelnek horibilis árakat. Azzal az indokolással, hogy az sokkal jobb, mint a háborúban készült, silány és komisz portéka, — ami különben igaz lehet, csak az nem igazság, hogy az olcsón beszerzett árudarabok beszerzési árának hatszoros, sőt hétszeres összegét fizetteti meg az eladó a vevővel! Ezek az állapotok tűrhetetlenek! És kell, hogy a rendteremtés során, mielőbb rákerüljön a sor a ruházati cikkek árainak — nagyon sokak által óhajtott — maximálására. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre ... 3K Félévre .... KK 4Egész évre ... 121 &