Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-12-24 / 102. szám

2 102-ik szára. JNfriOTIDÉK 1916. december 24. Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósági bi­zottsága e hó 22-én délelőtt dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével rendkívüli köz­gyűlést tartott. A főispán a közgyűlést d. e. 10 órakor nyitotta meg, bejelentette, hogy a törvény­hatósági bizottság tagjai közül Krasznay Péter nv. főszolgabíró, Máthéj László, Cuk­kerman Bernát és Krakonperger József elhunytak. — Indítványára a közgyűlés Krasznay Péter családjához részvéti­ratot intéz, az elhunyt bizottsági lagok ne­veit jegyzőkönyvében megörökíti. Azután tárgyalás alá került a vámos jközut,i ; alap 1911. évi költ­ségvetése, melyet jóváhagyás végett a ke­reskedelmi miniszterhez felterjesztenek. őfelségéik IV. Károly király és Zita királyné koronázási ünnepélyén való kép­viseltetés tárgyában a közgyűlés a követ­kező határozatot hozta. «A vármegye alispánja bemutatja a m. kir. belügyminiszter urnák 38890—916. eln. szám alatt táviratilag leadott rendele­tét, melyben tudatja, hogy a király és ki­rályné Őfelségéik koronázása deczember hó 30-án fog megtörténni, amely ünnepé­lyes alkotmányjogi ténykedésen a tör­vényhatóság magát 3 tagu küldöttséggel képviseltetheti. Bejelenti továbbá a vár­megye alispánja, hogy ugyancsak a bel­ügyminiszter rendelete folytán a koroná­zási dombhoz a Szabolcsi földvár, a kis­várdai, nagykállói, és vajai várak, a guthi apátság romjai, a nyírbátori Báthory-tem­plom és a Nyíregyházán levő «hősök te­metője* * területéről küldött fel földet. Véghatározat: Szabolcs vármegye törvényhatósága hazafias lelkesedéssel és örömmel vesz hi­vatalos uton tudomást arról, hogy ifjú királyunk alkotmányos érzületének su­gallatát követve, koronáztatásának határ­idejét a viszonyok engedte legrövidebb ha­táridőre máris kitűzte. A nemzet és kirá­lya egyesülésének, ezen magasztos ünne­pén való részvételre vonatkozólag, a kor­mány által küldött meghívást köszönettel fogadja s ehez képest képviseltetése cél­jából az előirt, három tagból álló kül­döttséget megalakítja és abba a vármegye főispánját alispánját és Orosz Miklós bi­zottsági tagot beválasztja s erről a m. kir. belügyminiszter úrhoz jelentést tesz. A közgyűlés a küldöttségbe előbb Kállay András ny. főispáni választotta be, aki a kitüntető bizalmat meleg szavakban köszönte meg, tekintettel azonban magas életkorára, ezen kitüntető tisztségéről le­mondott, helyébe a törvényhatóság Orosz Miklóst választotta meg, aki szintén há­lás szavakkal köszönte meg a kitüntető bizalmat. Az ötödik hadikölcsönre, a törvényha­tóság 400,000 K-t, a vm. árvaszék pedig 30,000 K-t jegyzet, a vármegye területén tén levő pénzintézeteknél. Debreczen város törvényhatósági bi­zottságának a sacharin korlátozását tiltó rendelkezések felfüggesztése, Abauj-Torna vármegyének a szeszgyártás csökkentése és emberi élvezetre való eltiltása tárgyá­ban, Veszprém vármegyének az elhagyott gyermekek tartásdíj költségeinek feleme­lése tárgyában a kormányhoz intézett fel­iratait hasonló szellemű felirattal pártol­ja Az országos magyar gazdasági egye­sület megkeresésére a kormányhoz felír­nak, hogy a mezőgazdasági üzem viteléhez nélkülözhetetlenül szükséges anyagok és árucikkek maximálása elrendeltessék. A legtöbb adót fizető és a választott bizottsági tagok 1917. évre érvényes név­jegyzékét jóváhagyták. Id. Kállay András az általa szerzett «Királyhimnusz» árába befolyt összeget 3000 K-ra kiegészítette és azt a vármegye egyes községei hadi özvegyei és árvái se­gélyezése céljából létesítendő alapítvány­ra ajánlotta fel. A közgyűlés Kállay And­rásnak nemes áldozatkészségéért köszöne­tét nyilvánította. A vármegyei közigazgatási bizottság­ból kilépő Somogyi Gyula, Geduly Henrik, Vass -Mihály, dr. Kállay Budolf és Zoltán Sándor újból meglettek választva. Az állandó választmány tagjaiul meg­választattak: Jármy Miklós, Nánássy An­dor, Tótjh József, Jármy Menyhért, Szalán­czy Ferenc, Haas Ignác, id. Kállay And­rás, ifj. Iíorniss Ferenc, Klár Gusztáv, dr. Sörés János, dr. Kállay Budolf, Elek László, dr. Vietórisz József, Halászy Cea­sár, Szalánczv Bertalan, dr. Vadász Lipót, Bleuer Jenő, dr. Bodor Zsigmond, Bleuer Lajos, Paulik János, dr. Flegmann Jenő, Geduly Henrik, Görömbey Péter, Marti­nyi József, dr. Korányi Endre, dr. Ko­vách Elek, Liptay Béla, Énekes János, Zoltán Sándor, Orosz Miklós Bagdy Im­re, Somogyi Gyula, Burger Pál, Vas Mi­hály, dr. Wilt György, Groák Ödön. Az igazoló választmány tagjaiul meg­választattak: Haas Ignác, Megyery Pál, Dr. Korányi Endre, Burger Pál, dr. Vie­tórisz József. A főispán a választmány elnökévé dr. Kovách Eleket, tagjaiul pedig Prok Gyulát Groák Ödönt, dr. Kállay Budolfot nevez­te ki. Az állandó bíráló választmány tag­jaiul megválasztattak: Somogyi Gyula, dr. Járossy Sándor, dr. Flegmann Jenő, Mar­tinyi József és Groák Lajos. A lótenyésztési bizottság tagjaiul: Lip­tay Béla, Rhédey Lajos, Bekény Gyula, Várady István, Bleuer Lajos, Klár Gusz­táv, Jármy Miklós, Csernyus Andor, Sza­lánczy Bertalan, Szalánczy Ferenc, Szent­mi klóssy Jenő, Somossy Ferenc, Orosz Miklós, Orosz Sándor, Zoltán Sándor, Okolicsányi Lajos, dr. Kormos Ferenc, Erőss György, Veress Ferenc, Kausay Ti­bor. A vármegyei egészségügyi bizottság tagjaiul megválasztattak: dr. Kovách Elek Bleuer Lajos, Burger Pál, dr. Kállay Bu­dolf, dr. Vietórisz József, dr. Bosenberg Emil, Bogár Lajos, dr. Járossy Sándor, dr. Springer Géza, Osgyáni József, dr. Jó­sa András, Hoffmann Sándor, dr. Szop­kó Dezső, dr. Zsiday Dániel, Szmrecsá­nyi László, Zoltán István, id. Görömbey Péter, Bodor Zsigmond, Vass Mihály, Jár T my Menyhért, vármegyei főorvos, nyír­egyházi városi orvosfőnök, az Erzsébet > kórház igazgató főorvosa, a kisvárdai kór­ház igazgató főorvosa, a nyíregyházi kór­házi osztályfőorvosok, honvéd főorvost, kisvárdai kórházi alorvost, dadai alsó, dai­dai felső, nyírbogdányi, kisvárdai, tiszai, nyíracsádi, nagykállói, nyírbátori, nyírbak tai járási orvosokat, a törvényhatósági ál­latorvost, a nyíregyházi városi, a tiszalö­ki, gávai, kemecsei, kisvárdai, mándoki, nyíracsádi, nagykállói, nyírbátori, s nyír­baktai járási m. kir. állatorvosokat. A népnevelési bizottság tagjaiul meg^ választattak. Szikszay András, Jósa And­rás, Délczeg Sándor, dr. Vietórisz József, Geduly Henrik, Orsovszky Gyula, Szabó Pál, Martinyi József, dr. Járossy Sándor, Bleuer Lajos, Halászy Caesár, Péchy Bé­la, id. Görömbey Péter, Vass Mihály, Jár­my Miklós, id.Kállay András, Bodor Zsig­mond, Énekes János, Kubacska István, Andrássy Kálmán, Czike Ferenc, Nagy­máté Albert, Liptay Béla, Zoltán István, Korocz József, Butkay Gyula, Kovács La­jos. A vármegyei jegyzői nyugdij alap vá­lasztmány tagjaiul megválasztattak: Bal­la Jenő, Bogár Lajos, Bleuer Lajos, Ge­duly Henrik, dr. Kállay Budolf, dr. Doh­nál József, Péchy Gyula, dr. Járossy Sán­dor, Andó Sámuel, Balogh Lajos, Ébner Jenő, Bittly Gyula, Szmrecsányi Sándor, Seres József, Szitha Ferenc, Tóth József. A vármegyei Erzsébet lbány interná­tus alapítvány kijelölő bizottságának tag­jaiul megválasztattak: Mikecz István, dr. Szesztay Zoltán, dr. Bartók Jenő, a polg. leányiskola igazgatónője, a tanfelügyelő, Bleuer Lajos, Korányi Endre, Görömbey Péter. A lóavató bizottság tagjaiul megvá­lasztattak: a büdszentmihályi 153—a. bi­zottságba: Liptay Jenő, a büdszentmihályi 153—b. bizottságba: Rhédey Lajos, a kis­várdai 272—b. bizottságba: SzalánczyBer­talan, a nyíracsádi 152—c. bizottságba: Módis Károly, a nagykállói 151. bizottság­ba: Irinyi Csaba, a kisvárdai 272—a. bi­zottságba: Erőss György, a nyírbátori 153—c. bizottságba: Gencsy Albert, a nyír­egyházi 152—b. bizottságba: Zoltán Ist­ván, á kisvárdai 272—c. bizottságba: ifj. Okolicsányi József, a nyíregyházi 152—a. bizottságba: Klár Sándor. Ezután a tárgysorozat 182 tárgyból álló kisebb-nagyobb fontosságú ügyeit tár­gyalták le. A ruházatról. Kétségtelen, hogy az élelmezés kér­dése a legfontosabb ügye most az ország­nak és teljes elismerés illeti meg a közé­lelmezés'diktátorát, aki mint több intézke­désből kitűnik, erélyes kézzel fogott ne­ki a rendcsinálásnak. De azért a ruházkodás dolgáról sem volna szabad elfelejtkezni, mert minél beljebb megyünk a háborúba, és minél jobban lerongyosodunk, ez a kérdés annál fontosabb lesz. Annál sajátságosabb, hogy senki se törődik vele, nemcsak a hatósá­gok nem, de még a sajtó sem. Mialatt a sajtó az élelmiszer uzsorá­sok ellen hadakozik, azalatt a ruházati cikkekkel kalmárkodók szemérmetlenül — fosztogatják a vevőket. Hallatlan, ami a ruhás boltokban tör­ténik. Olyan árakat követelnek egyes cik­kekért, ami egyenesen vérlázító. Egy in­gért, aminek az ára még a háború első esztendejében 4.50 K volt, ma 12, 14, 20 koronái mernek követelni. A felső ruha, árát, melyet 50—80 K-ért árusítottak föl­srófolták 160—200 koronára, sőt ennél is többre. Tanúi vagyunk az ilyen felsrófolási műveletnek. Tudjuk, hogy egy és ugyan­azon árudarab, mily szédületes gyorsa­sággal emelkedik árban az elérhetetlen magasság fölé, minden olyan ember ke­servére, aki ruhaszükségletét ilyen üzle­tekbben szokta beszerezni. Miért az árak e magas tulhajtása!? Nem száz, hanem két-háromszáz szá­zalékkal emelték egyes ruházati cikkek árát! És ami a legfölháboritóbb, nem friss áruért, hanem a régi, visszamaradt porté­káért követelnek horibilis árakat. Azzal az indokolással, hogy az sokkal jobb, mint a háborúban készült, silány és komisz portéka, — ami különben igaz lehet, csak az nem igazság, hogy az olcsón beszerzett árudarabok beszerzési árának hatszoros, sőt hétszeres összegét fizetteti meg az el­adó a vevővel! Ezek az állapotok tűrhetetlenek! És kell, hogy a rendteremtés során, mielőbb rákerüljön a sor a ruházati cikkek árainak — nagyon sokak által óhajtott — maxi­málására. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre ... 3K Félévre .... KK 4Egész évre ... 121 &

Next

/
Oldalképek
Tartalom