Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-02-06 / 10. szám
11 a teendők? A háborús gazdasági helyzet fokozott tevékenységet ró a mezőgazdasággal foglalkozó polgárokra. A gazdaközönség el is követ minden telhetőt, hogy nagy feladatának eleget tegyen, azonban reá szorul az irányításra és nemcsak a kormány, de az egész társadalom támogatására. Elsősorban ismernünk kell a gazdasági helyzetet, hogy a mulasztások pótolhatók legyenek s a tevékenység olyan irányba tereitessék, amely a célnak legjobban megfelel. Az időjárás mostohasága, az iga- és munkaerő megfogyatkozása folytán nem végezhettük el az őszi vetéseket, s így a kenyérmagvakban nagy. hiány lesz. A talaj nincs előkészítve a tavaszi vetés alá', s igy a tavaszi kalászosok sikere is problematicus. A kenyérmagvak pótlására mentől több pótló-anyagra lesz szükség, minők az: árpa, kukorica, burgonya és miután megkésünk a munkával, sok föld a viztől későn szabadul meg, a köles is figyelembe jöhet. A termelésnél az legyen a főelv, hogy mindent idejében vessünk s ne erőltessük az időn túli vetést. Amig az időpont alkalmas, csak addig vessük a tavaszi kalászosokat, ne pocsékoljuk el a drága vetőmagot kockázatos siker reményében, hanem ahelyett fektessünk nagy súlyt a nagy tömeg emberi és állati táplálékot nyújtó burgonya és kukoricára. Miután a burgonya érzékeny fajtái elrothadtak, idejében történjék gondoskodás elegendő bőtermést adó és ellenálló fajtákról. A kukoricák éretlenül kerültek be, gon doskodni kell jó csiraképességü, bőtermést nyújtó féleségekről, amely féleségek nálunk már acclimatizáltak. A rekvirálást sok helyen olyan kíméletlenül hajtották végre, hogy még vetőmag is alig maradt. Tekintettel arra, hogy a szántatlan terület igen nagy, a talaj a sok esőtől és gátolástól nagyon le van sujkolva, az állatállomány kevés és a fokozott munka folytán legyöngült, oda kell hatni, hogy a gazdáknak az erőtakarmányok beszerzése megkönnyittessék s a gazdák figyelmét felhívják arra a körülményre, hogy a tavaszi munka előtt állataikat intensiven takarmányozzák, s minden kéznél levő erőtakarmány erre az időpontra concentráltassék, mert munkavégeztével legelő, lucerna, lóhere stb. úgyis rendelkezésre áll, s most/ a legégetőbb az állatok lábraállitása. Akiknek szántó ekéjük van, a hozzávaló benzint, olajat, poroszszenet és a mi fő alkalmas munkást kell szabadságolás árán is, de haladéktalanul a lehető leggyorsabb uton jutassák az illetékes helyre, mert ha ezek megkésnek, hiába rendelkezünk a gépekkel. Amennyiben nincs elég motorvezető személyzet, ideiglenesen Németországtól kérjünk szakértő vezetőket, mert Németországnak is létkérdés, hogy élelem nélkül ne maradjunk' s látjuk, hogy Németország ügyes szervezéssel az összes meghódított területet, sőt részben szövetségesei területét is munkába vette. Felhívom a figyelmet arra, hogy a tárcsás boronákkal igen gyorsan és nagy sikerrel lehet a csutka, burgonya és répa földeket szántani, s vetés alá előkészíteni, azért is ezen tényt minél szélesebb körben ismertetni kell, s minden a kereskedésben levő kész gépet azonnal forgalomba kell hozni, ha kell államköltségen beszerezni és költsön kiosztani. (Úgyis megveszi mindenki, aki egyszer használta.) Hasonlóképpen minden fogatos és kapáló gépet megvásárolni és kiosztani kell. Az orosz foglyokat mesterségük szerint osszák be s azokat ugy adják ki a gazdákhoz, hogy. akinek mester ember, kerti munkás, gépész vagy. más egyéb kell, azt a legrövidebb úton azonnal megkapja. A megyei és járási, községi mezőgazdasági bizottságok most már szívvel-lélekkel végezzék kötelességüket s ne csak gyűlésezzenek, de a legnagyobb odaadással segítsenek a vetőmagvak, gépek, erőtakarmányok összeírásánál és szétosztásánál. Kéressék fel a kormány, hogy törölje azt a rendeletet, hogy apró tételekben piacrakerülő korpakészleteket a gazdák állataiknak ne vásárolhassanak. Ez a rendelet egyenesen a korpa központ kedvéért hozatott s ezt az apró tételeket úgy sem szállítják be, de aki különben nélkülözhetné, elpocsékolja s az arra rászoruló minden erőtakarmányától megfosztott gazda hozzá sem juthat. Eddig az volt a baj, hogy mindennel elkéstünk. Szomjas Gusztáv. Vasúti menetrend. Ny ír egy há zár ó 1 in dul : Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 40S* Debrecen-felé reggel 5ü, este 922. CSap-felé reggel d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 3. Yásárosnaméay-felé este 8 5 0, Polgár-felé este 622Nylradony-felé este VI. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E Mátészalia-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3?. Nyíraűony-felől reggel 6 5 1. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre. Mogyar-bolgér-torök barátkozás. Dr. Pröhle Vilmos. Sokan vannak, akik kevés bizalommal vagy kicsinylő megjegyzésekkel kisérik a mag3 Tar-török bolgár barátkozást, különösen mikor az a «turánizmus» nevével kapcsolatban történik. Sokan muló, divatszerü lelkesedést látnak benne csupáiS s a turáni elnevezés ellen is hallatszik imitt-amott kifogás. Már pedig itt sokkal többről van szó, mint némelyek, nevezetesen csak felületesen érdeklődők gondolják. Igy. legutóbb Debrecenben Márk Endre polgármester páratlan ügybuzgalma egy a vöröskereszt és a vörösfélhold javára rendezett nagyszabású művészest alkalmából meghívta a budapesti bolgár, török és német főkonzuli. Ahmed Hikmet bej török császári főkonzul, a leglelkesebb turánisták egyike, betegsége miatt nem jelenhetett meg, de képviseletével megbízta: Dzsevád Oszmán bej követségi főtitkárt, aki nemcsak kiváló szeretetreméltósággal, hanem fényes magyar nyelvtudással is tolmácsolta főnökének meleg üdvözletét s a magyar-török-bolgár testvériségért való rajongását. A német császári főkonzul is titkárával képviseltette magát, aki ugy magánbeszélgetés alkalmával, mint a színházi előadást követő lakomán választékos magyarsággal, lelkes szárnyalású beszédben magasztalta Németország vitéz szövetségeseit a magyar, bolgár és török nemzetet. A bolgár főkonzul, Pancse Dorev, óriási elfoglaltsága dacára személyesen jelent meg Debrecenben s ugyancsak mindenkit meglepő magyar nyelvbeli készséggel s rajongó lelkesedéssel beszélt a turáni népek leendő nagy hivatásáról, különösen a magyar-bolgár testvériségről. A bolgár főkonzul a balkáni háború előtt, mint képviselő tagja volt a török parlamentnek. Miként maga hangsúlyozta: bolgár születésű, török nevelésű; mi meg hozzá tehetjük, hogy előkelő európai műveltségű férfiú. Minden szava, amit mond, amilyen meggondolt, oly, talpraesett; modora pedig egyenesen lebilincselő. Hogy amit a magyarságra nézve hízelgőt mond, az nem puszta udvariasság, hanem tapasztalatokon alapuló meggyőződés és meleg szívbeli rokonszenv megnyilvánulása, az minden szavából kitűnik. Lelkesedése nem szalmatüz, a jövőre vonatkozó felfogása nem ábrándszerü, hanem miként a józan, okos, megfontolt és tetterős bolgár nemzet fiához illik, egészen gyakorlatias irányú. Az a testvéri és szövetségi hűség, amelyet a fenkölt lelkű bolgár király és a vitéz bolgár nemzet a magyarság iránt érez, az ő felfogása szerint nem fog szavakban, szép szólamokban kimerülni. A béke hely,reállltával a bolgár ifjúságnak évenként százai fogják felkeresni a különböző magyar iskolákat. Ami jót csak lehet tanulni nálunk és tőlünk, azt el akarják sajátítani s a gyakorlatban megvalósítani. Viszont Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak fólár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQÜE 2955*. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb h!rd«té» 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyllttér soronkánt 60 f" Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. —, A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Nyíregyháza, 1916. február 6. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 10. szám.
