Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-11-30 / 95. szám

8 95-ik szám. gTi^ Xíanifc ni—aiin m> rwifii i.th^i. AAUI JNROKfilDEK 1916. november 30. kalonai kórházak, fogolytáborok stb. területére kiadott dohánykisárusitási engedélyek továbbra is gyakorolhatók. Olyan fűszeresek, szatócsok, vagy vegyeskereskedők, akik nem kizárólag dohányárusitássai foglalkoznak, a dohányhiány ideje alatt nem kaphatnak dohánygyártmányokat elárusitás végett. E tekinntetben irányadó a pénzügyigazgatóságokra nézve, hogy olyan városókban "is községekben, ahol elegendő kis trafik van, ne adassanak ki dohánygyártmányok darusításra nem kizárólag dohányárusitással foglalkozó kereskedőknek. A pénzügyigazgatóság 14 napon belül a miniszternek jelenteni tartozik, hogy a korlátlan dohánykisárusoknak a dohánygyártmányok kiadását hol szüntette meg. A pénzügyigazgatóság uj korlátolt kizárólagos jellegű dohánykisárusitási engedélyt további rendelkezésig ki nem adhat. Az időközben megüresedő kisárudák közül pedig csak azokat töltheti be, amelyek a szomszédos kistrafiktól legalább 250 méter távolságra, ha pedig a szomszédos kistrafik más üzlettel kapcsolatos, ugy attól legalább 150 méter távolságra van. — Elmennek a menekültek. A Nyíregyházán elhelyezett menekültek közzül mintegy ezer személy csüt. reggel 8 órakor külön vonattal indul el Nyíregyházáról. Apiint halljuk nagyon sokan lesznek kint városunk iakossága közzül, a menekülő vonat indulásánál, hogy a szegény menekülteket útravalóval ellássák. — Kilopott cukor. A város által hozalolt cukor egyrészét a vidékre hordták ki, ahol élelmes emberek 4—5 koronáért is árusítottak kilónként. Tegnap a detektiveknek feltűnt Gruics Lojubomir ujfehértói internált szerb, aki 30 kiló cukrot vásárolt Gyorgyevics Lyubomir helyebli szerbtől 3 koronájával, bizonyára nem azért, hogy maximális áron adjon túl rajta. Szerencsétlenség. Oláh Miklós clerecskei vasúti őrt áthelyezték Szabolcsba. Utazása közben egy 8 hónapos gyermekének mindkét kezefejét leharapta. A sertés közös vaggonba volt elhelyezve családjával együtt. — Félre a barátsággal. Gyakran halljuk, hogy köleskásáért kilónkint 5 koronát, kukoricának engedély mellett való vásárlásánál métermázsánként 50 koronát is elkérnek egyes termelők, akik csakis rokonaikat és jóbarátaikat szerencséilelik abban, hogy pénzüket megkétszerezve adhassák ki. Teszik ezt azért, mert ismeretségük révén remélik, hogy fel nem jelentik őket. Az ilyen rokonok és jóbarátok pedig nem érdemelnék kiméletet, s éppen ezért a vevőknek hazafias kötelességük az áruuzsorásokat feljelenteni már csak azért is, mert ha a rendőrség meg tudja a maximális ár túllépését a vevőt is megbünteti, hacsak ő nemtelentette fel az eladót. — Két kis orosz ló szekérrel együtt bérbeadó Bocskai-utca 34. szám alatt. — A eukorrépalermelés szabályozása. Kormányrendelet jelent meg a hivatalos lapban, mely szerint az 1917. évben cukorrépát csak cukorgyártás céljára szabad termelni. A rendélet kivételeket állapit meg azokra nézve, akiknek szeszfőzőjük van, egyébként a szabály ellenére lermelt cukorrépát rekviráltnak jelenti ki. Az olyan termelő, akinek valamelyik cukorgyárral az 19Í7. évre szerződése van, áron felül még 3 korona 50 fillért kap, mint többletet. A rendelet kihirdetésének napján, f. hó 18-án, lépett életbe. Postautalványok láhori postaállomásokhoz Németországba. December 1-től kezdve a német császári tábori postaállomásokhoz postautalványok is küldhetők. Erre a forgalomra magyar-német utalványforgalomban állalában megállapított feltételek és tarifák mértékadók. A hivalalos postautalványok összege az ezer koronát (körülbelől 680 márka), a magánpostautalványoké pedig a száz koronát meg nem haladhalja. Távirati, expresszés poste restante-utalványok nem küldhetők. A postautalványok nemzetközi utalványürlapon márkaértékre állitandók ki. — Deák Ferenc husvíti cikke és a kiegyezést védő, 1867 március 28-án elmondott beszéde a magyar politikai történetnek oly határt jelző okiratai, a melyeket bizonyára ismerni kiván minden magyar ember. A Magyar Könyvtár, Radó Antal rendkívüli népszerűségre jutott vállalata tehát közszükségletnek felel meg, mikor egyik legujabb füzetében mindenki számára hozzáférhetővé teszi a haza bölcsének e két nevezetes művét: ujabbkori történetünk e fontos két kútfőjét, az eredeti szövegek alapján. Értékes tájékoztató bevezetést ugy a húsvéti cikk, mind a beszéd előzményeiről s hatásáról dr. Fayer Gyula irt. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki; ára 30 fillér. l&Sll Dr. Berend Miklós hadiönkéntes honvédtörzsorvos Harctéri naplója Adatok a magyar honvédség, főkép az 5. honv. huszárezred történetéből. Sennyei József honv. tüzérfőhadn. rajzaival. Ára 6 K Kapható lapunk kiadóhivatalában. Városi közlemények. K. 31574—1916. Jegryezzünk az V-ik hadikölesönre! Az ország a hosszan tartó háború költségeinek fedezhetése céljából ismét a nemzethez fordul. Diadalmas hadseregünk hü szövetségeseinkkel: a németekkel, bolgárokkal és törökökkel egyetértve és egyesülve viszik győzelemről-győzelemre hadilobogóinkat. Ellenségeink az álnok románokkal megszaporodtak. Ezek felhasználva Erdély védetlen voltát, orvul megtámadták és az ottani derék székely lakosságot menekülésre kényszerítve, pusztítva szállottak meg néhány vármegyét. Ámde mihamar ott termett a védősereg. Megfordult a kocka és a förtelmes ellenség futva menekült vissza hazájába. Seregeink ott sem hagyták őket. Napról-napra ujabb dicsőséges győzelmek hire érkezik. Szinte csak hetek kérdése és Románia is a Szerbia sorsára jut. Fegyverrel kell kikényszeritenünk az áldásos békét. A háborúhoz azonban pénz kell. A háború céljaira kér ismét kölcsön tőlünk a nemzet. Az ország immár négy izben mutatta meg az ámuló világnak, hogy a magyar nem csak vérrel, de pénzzel is áldozni kész, ha kell, hazájáért. Megmutatta áldozatkészségét Nyiregyháza város hazafias közönsége is. Mutassa meg hát most is Hiszen nem is áldozatról van szó, hanem hasznos befektetésről, pénzének gyümölcsöző elhelyezéséről. Soha nem volt annyi pénze népünlyiek, mint most. Soha nem adhatott volna annyi kölcsönt az országnak mint most. Föl tehát Nyíregyháza város lakosságai" Jegyezzen az uj hadikölcsönre kiki minél többet. íme, akik az eddigi kölcsönökre jegyeztek, azok már látják és tudják, hogy miként kamatoz a hadikölcsönrg adott pénze minden fáradság és költség nélkül többet, mint bármi más módon. A saját jól felfogott érdekeit szolgálja, amellett, hogy hazafias dolgot müvei, aki a. hadikölcsönre mennél többet jegyez. Nyíregyáza, 1916. november 28-án. 564—2—1 Balla Jenő, polgármester. K. 31300-1916. Hirdelmény. A m. kir. minisztériumnak 3689 — 1916. számú rendelete értelmében a szappant előállító vállalatok által előállított szappannak friss állapotban legalább 30% és legfeljebb 36% elszappanositott szirsavat, a mosópornak pedig, ha zsák áruként kerül forgalomba, legalább 3% és legfeljebb 5, ha pedig dobozban, vagy csomagolásban kerül forgalomba, legalább 8% és legfeljebb 11% elszappanositott zsírsavat kell tartalmaznia. Az ekként előállított szappant eladás céljaira 1/

2, 1U és V

8 kg-os darabokra kell felosztani és minden egyes darabját „hadi szappan" felírással kell ellátni. A hadiszappanért követelhető legmagasabb ár kilogrammonként: a gyár részéről történő eladásnál 3 K 80 f. részleteladásnál 1/

8 kg. darabokban 2 K 08 f. v"

4 kg darabokban 1 K 04 f. V

8 kg. darabokban — K 52 f. A mosóporért követelhető legmagasabb árak kilogrammonként: a) zsákárunál a gyár részére történő eladásnál 1 K 80 f. részleteladásnál ^ 1 K — f. b) az előállító vállalat eredeti, vagy papircsomagolásában: a gyár részéről történő eladásnál 1 K 50 £ részleteladásnál 2 K -— L. A szappant előállító vállalatok kötelesek a birtokukban levő hadiszappan mennyiséget december 1-től kezdődőleg legkésőbb minden hó 8-ik napjáig az olaj és zsiradékügyi bizottságnál bejelenteni. Szappan és mosópor november 17-től kezdve csakis az Olaj és Zsiripari központ utján beszerzendő szállítási igazolvány mellett szállítható. Nyíregyháza, 1916. november 27. (i05—1—1 Balla Jenő, polgármester. <1*1 HIRDETMENY. A m. kir. ministerium 2546—1916. M. E. számú rendelete intézkedik, hogy az olajütők,, valamint azok, akik napraforgó és tökmagolaj fölösleggel rendelkeznek, ezen készletüket 1916. évi augusztus hó 20-ig a Magyar Olaj és Zsiripari Központ r. t.-nál bejelenteni tartoztak volna. Az augusztus 20. után sajtolt olajokat pedig minden hónap 8-ig kellett volna bejelenteni. Tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségüknek a készlettulajdonosok csak részben tettek eleget, ezúttal hívjuk fel az érdekelteket, hogy a fölöslegeket Szabolcsvármegye területén főbizományosainknak Baruch Arnold és Landau Izsó araknak 15 napon belül annál is inkább jelentsék be, mert ezen kitűzött határidő után talált készleteket a közszükséglet céljaira kénytelenek leszünk teljes szigorral el/coboztutni. Nevezett főbizományosainkat utasítottuk, hogy az átvételre kerülő olajokat a rendes előirt minőségben 570 koronájával vegyék át.. Nyíregyháza, 1916. november 28. Magyar Olaj és Zsiripari Központ r. t.