Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-11-30 / 95. szám
95-ik szám. kénytelen az ember mosdatlan tollát piszokba mártani. Az árdrágítókkal szemben, akik azoknak megélhetését csaknem lehetetlenné teszik, akik a háború előtti akkor is csekély fix jövedelemből több tagú családjukkal csak tengődve jöhettek ki, most pedig már csaknem az éhenhalásnak küszöbén állanak, nem legyezgető fenyegetéssel, hanem statarialiter kellene eljárni. Ha rajtam állana, a nélkülözhetetlen életszükségleteknek árát nem akkor és anynyira maximálnám, amikor és amennyire azt az uzsorások már felhajtották. Mit ér az, ha az elsőfokú hatóság valakit 10ÜÜ korona bírságra ítél és a fellebbvaló fórum hetek múlva ezt 2000 koronára emeli fel, ha ezen időközben — 100,000 korona jancsibankót vághatott — zsebre. Fiatalabb koromban sokai operáltam, tehát sok vért is ontottam. Most már ebből a mesterségből kivénültem, de szívesen beállanék Bali Mihálynak, hogy megfojthassam azokat, akik segítenek éhenhalásra hajlani azon százezreket, talán milliókat, akik előtt a termelés ki van zárva. Nagyapám beszélte apámnak, hogy, a XVlII-ik században a hannoveri király sokallotta az évi költségelőirányzatnak azon részéi, mely az országutaknak fenntartására vonatkozott, és azt határozta, hogy az utakat gyümölcsfákkal kell szegélyezni és ezeknek terméséből kell az utakat jókarban tartani. A miniszterek ezt kivihetetlen intézkedésnek mondották, mert hiszen a fákat megrongálják, a gyümölcsöt pedig ellopják, amit pedig" minálunk még Besenyődön sem lennének meg. A király ferre azt mondotta, hogy mindenkinek szabad lesz a lehullott gyümölcsből jóllakni, de halálbüntetés terhe alatt abból valamit elvinni, a fát megrázni, vagy csak egy galyat is letörni nem szabad. Erre a kegyetlen határozatra az udvaronezok elszörnyüködtek, a király pedig azt mondotta, hogy kisebb érdekek miatt is viseltek már háborút. Három-négy legénykedőt felakasztatott és azóta az utat szegélyző gyümölcsfáknak jövedelméből tartják fel a legpompásabb utakat, melyeken magam is jártam. Nem kell reám haragudni, mert hiszen csak csörgő sipka alól beszélek most; nem sokára csontjaim fognak csörögni. Csörögjünk hát tovább. A háború által felidézett szűkölködés üdvös tanulságot is hozott, ami az orvosi tudományt, vagy mondjuk diktaruját is érinti. Ugyan én Istenem! hogy élhetne meg Karlsbadban kétszáznál is több orvos, ha fontoskodva, ünnepélyesen pislogva, mély gondolkozásra valló vontatott szótagolással meg nem szabná azt, hogy mit, mikor és "mennyit szabad, sőt kell enni; hány pálinkás pohár kell nyakalni a Mühlbrun, Sparrdel meg Isten tud ja melyik forrásból, a melyekniek vegyi összetétele azonban teljesen egy és ugyanaz, csupán igen csekély hőmérsékküíönbözet van közöttük. A jól ledugaszolt karlsbadi viz Nyíregyházán is az marad. Ha ottan inkább gyógyulunk, az csak azért van, mert itthon hagytuk azt az ösmeretlen okol, mely gyógyulni nem engedett: Csak a napokban olvastam, bog}- egy londoni angol most hunyta le örökre szemeit, aki hashajtó labdacsait évenkint sok millió font sterlinggel oly sikeresen tudta kürtölni, hogy az ekként szerzett óriási vagyonával Londonnak tetemes részét volt képes össze vásárolni. Mindenki azt hiszi, hogv neki van igaza, tehát ,én is azok közzé tartozom. JNÍYÍRYíDBR. A fürdőkről és a diétáról vannak olyan nézeteim, amelyek a mai kaptafára nem illenek; tehát erről a themáról most nem fecsegek, csak azt emlitem meg, hogy ezen borzalmas háború alkalmas a diétára vonatkozó eddig vallott nézeteket tetemesen módosítani. Eddig azt hittük, hogy pecsenye nélkül felfordulunk. Nézzünk csak széjjel. Az európai étlapokban főképen aliiuféle ételek szerepelnek. A budhista japánok, akik csak mintegy 50 év előtt adoptálták az európai úgynevezett, (barbarizmusnak vedlett) czivilizációt, húsfélét nem esznek, tehenet is alig tartanak, hanem szója babból készüli szurrogátumot használnak tej helyett; tehát csupán növényi táplálékkal élnek, rövid idő alatt a henczegő európaiakat már csaknem minden tekintetben túlszárnyalták. Tudvalevő dolog, hogy Kelet Indiának mintegy kétszáz millió lakosa állatot nem öl. Állati tápláléka csupán tejre és tojásra szorítkozik; pedig a műveltség innen származott át Assyriába, Egyiptomba, közvetve Görögországba és Rómába jis. Az eszkimók, lappok, szamojedek csak állati táplálékkal élnek, de azért szellemi tekintetben nem magaslanak ki. Németországban jártamban bámulva észleltem, hogy különösen Karlsruhéban több a vegetáriánus vendéglő, mint akár nálunk is. Már pedig ott sem állanak a műveltségnek alacsonyabb fokán, mint nálunk; sől ugyancsak élelmesek, mert például az idén tavasszal virágmagokkal együtt különleges hagymamagot is rendeldellcm Leipczigból. A virágmagokat megkaptam; hagymamagot azonban nem, mert az kiviteli tilalom alatt áll, mi pedig özönével küldjük nekik az élelmi szereket. Ez nem recziproczitás, csak aféle pricziproczi. Nem folytatom tovább, meri elkeseredésemben nem tintába, hanem piszokba mártanám tollamat. Dühös vagyok, ha [nekem valaki jó étvágyat kiván, kívánjon inkább jó ebédet, ha ugyan az árdrágítók ezt megengednék. Persze majd ha fagy! Nyíregyháza, 1916. nov. 9. Dr. Jósa András. i iii ri rijK m-ii—r~ Ti Tm-n—"" y-——r- — A háború. (A «Nyírvidék» eredeti távirata.) Budapest, nov. 28. (Hivatalos.) Keleti harctér: József főherceg vezérezredes harcvonala: Tegnap átkeltünk az Olt-lolyón. Az Argesuvölgyben elfoglaltuk Curtea de Argest. Az Erdélyrészi keleti arcvonalon tábori őrseink erős orosz földerítő osztagokat visszavertek. Lipót bajor herceg harcvonala: Lényeges esemény nem történt. Olasz és délkeleti harctér: A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.) Berlin, nov. 28. — A nagyföhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Nagyobb harci esemény nem volt. Keleti harctér: Lipót bajor herceg harcvonala : Dünaburgtól délnyugatra időnként megerősödött az orosz tüzérség tüzelése. Egyébként a tenger és a Dnjeszter között lényeges esemény nem történt. József főherceg arcvonala: Az erdélyrészi 1916. november 30. 5 keleti harcvonalon helyenként élénkebb tüzelés. Orosz földerítő osztagokat több izben visszavertünk, Az Olt-folyót átléptük. A további hadmüveleteket megindítottuk és azok ránk nézve kedvező harci eredménnyel kezdődtek meg. Curtea de Arges birtokunkban van. Balkán hadszíntér: Mackensen harcvonala: A Dobrudzsában csekély volt a harci tevékenység. A dunai hadsereg tért nyert Giurgiut tegnap elfoglaltuk. A macedóniai arcvonalon: A Presba-tó és a Cserna közt tegnap heves tüzelés vezette be azokat az erős támadásokat, melyek Trnova (Monasztirtól északnyugatra) és Makovo közt (a Cserna könyökben), valamint Granistenél oroszok, olaszok, franciák és szerbek intéztek a német-bolgár vonalak ellen. Az ántánt csapatok nagy közös támadása teljesen meghiúsult. Az ellenség tüzérségi és gyalogsági tüzünk megsemmisítő hatása alatt, súlyos, véres veszteséget szenvedett, anélkül, hogy a legcsekélyebb eredményt érte volna el. Ludendorf, első főszállásmester. (Miniszterelnökség sajtó osztálya.) A második fecske! Tagadhatatlanul a második, a nyár közeledtének reménye Léhát növekedhetik. Az elsőt: «lakbér rendelet»-nek hívják; ennek a másodiknak «szappan» a vezeték-, «rendelet» a keresztneve. Hivatva' van: erélyes kézzel megszüntetni azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek a szappanárusitás terén szépen kifejlődtek. E hivatását remélhetőleg, be is töltheti, a kijátszásnak energikus korlátot állítván. Valóságos mese az kérem, ahogyan a szappanüzlet» fejlődött. Ma már nyolctízszeresének mondják az árát annak, aminővel a békében bírt. Már csak elég jó üzlet volt ez is'?! Ezután azonban már nem érdemes ebben utazni. Nagyon lemegy az "ár! Pedig, — tudja Isten, — elég nagy a kereslet,... és mégis, mégis. — Kérem szépen: 4 azaz négy korona és 16 azaz tizenhat fillér, összesen tehát 4 korona és 16 fillér lesz az ára, hát mit lehet ezen keresni? És ez nem dekánkénti ár, hanem kilónkénti; és nem nagyban, — en gross, — hanem kicsiben, — detail-ban van megszabva. A mosópor is letört. És be kell jelenteni. És ha áruhalmozásra akarna valaki játszani, azt feljelenthetik és akkor az eldugott portéka ötödrésze a feljelentőnek jut ingyen! Az eldugott portékát pedig elkobozzák, a feljelentőnek ajándékozott és a költségek levonása után felmaradt részt pedig a rokkant katonák segélyalapja javára fordítják. Ez már igazán nem üzlet! Másban kell! utazni! Igazán örülnie kell a fogyasztó közönségnek, hogy végre már lemennek az árak. Hadiszappan felírást nyernek ezután a szappan darabok. Ez annyit jelent, hogy, legalább 30 és legfeljebb 36 százalék elszappanositott zsírsavat tartalmazó szappant kapunk, fél, negyed, vagy nyolcad kilogrammos darabokban és 2.08 K, 1.04 K vagy —.54 K árakon. Eddig, ki tudja, hogy milyen százalékos szappanos homokot kaptunk? Mégis bukott mindenki egy kis szappan után. Akinek 60 százalékos és ennél nagyobb zsirsavtartalommal biró szappana van eladásra, annak sietni kell az eladással, mert ezt csak ez végéig szabad árusítania és addig is, kilónkénti 7 korona áron. Még igazságtalanság (sincs az egész dologban. Arról van csak szó, hogy ami eddig felment, az most lemegy. Ha felment mondjuk 12-őt, most meg lemegy 10-etj