Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-11-26 / 94. szám

2 94-ik szám. vesztette. Bámulatunkat költötte föl s tartotta ébren élte utolsó lehelletéig kötelességtudása s uralkodói gondossága. Imádkozzunk lelkéért s kívánjunk boldog nyugalmat Nékie, aki a királyi fény és pompa dicsőségében soha meg nem nyugodott, aki milliók megelégedését munkálva saját maga oly sokat szenvedett. Kérjük egyben a minden javak adomá­nyozóját, tekintsen megszomorodott, hű magyar népére: vértezze föl az elköltözöttnek minden erényével uj választottját, akit isteni elhatáro­zása földi sorsunk intézésére kirendelt. A nagy uralkodó elvesztése fölötti gyászunk külső megnyilvánulása tekintetéből a követke­zőkre hivom föl Nagyontisztelendőségteket: 1. Amennyiben saját kezdeményezésökből e körlevelem vételéig még a harangozást el nem rendelték volna, azt azonnal rendeljék el s naponta három izben három napon át az összes harangokkal folytattassák. 2. Jelen kegyeletes megemlékezésemet a leg­közelebbi vasárnapon, az evangéliumi szakasz elmondása után híveiknek olvassák föl, hogy az Istenben elhunyt királyunk lelki üdvéért tar­tandó gyászmisén lehetőleg valamennyien jelen­jenek meg. 3. A most emiitett engesztelő szentmisét a legünnepélyesebb módon, a reánk következő hétfőn, november 27-én, vagy — ha körlevele­met később vennék kézhez — december 4-ikén tartsák meg. Eme istentiszteletre városhelyeken a külön­böző hatóságok és hivatalok képviselői is meg­hívandók. Püspöki áldásomat adom mindnyájokra és vagyok Nyíregyházán, 1916. október 22-én. * Legutóbbi körlevelemben közöltem, hogy szeretett királyunk, I. Ferenc József 0 csász. s apóst. kir. Felsége folyó hó 21-én elhunyt. Rá­mutattam a nagy uralkodó történelmi neveze­tességű, kimagasló jellemére, érdemeire s mély gyászunk méltó kifejezése iránt intézkedtem. Most a tanuló ifjúság kegyeletének nyil­vánítására hivom fel Nagyontisztelendőségtek figyelmét. A dicső emlékű király bölcsessége, melegen érző szive, páratlan kötelességérzete s egész fenkölt élete a legragyogóbb iskolai példa arra, hogy mily nagy odaadással, szeretettel, becsü­lettel s hűséggel kell betölteni mindenkinek azt a munkakört, amelyet az isteni Gondviselés megállapított. Hogy ez a nemes példa az ifjúság lelkébe vésődjék, elrendelem a következőket: 1. A temetés napján a tanítás egyházme­gyénk összes iskoláiban szüneteljen. • 2. E napon a lelkész urak, illetve a hit­oktatók d. e. 8 órakor gyászmisét végezzenek s azon a tanulók tanitóik vezetése alatt vegye­nck részt. 3. Az istentisztelet után mindenegyes isko­lában gyászünnepély tartandó, amelyen a tanitó, illetve a tanitók egyike az elhunyt nagy király emlékezetét kegyeletes beszéddel örökítse meg. 4. Ott, ahol középiskola is van, ennek nö­vendékei az ünnepélyes gyászmisén szintén jelen lenni tartoznak. Ez utóbbiak egyébként igazgatóik intézkedéséhez alkalmazkodjanak. Püspöki áldásomat adom mindnyájokra és vagyok Nyíregyházán, 1916. október 24-én. Krisztusban szerető atyjok István, püspök. * Bold. I. Ferenc József magyar király Ö Felsége halála alkalmával a nyíregyházi ev. templomban tartandó gyász­istentisztelet sorrendje. 1. Gyülekezeti ének. (Dallam: készítsd magád kedves lélek.) Halva fekszik jó királyunk, Összeomlott erős várunk, Fényes napunk im elborult, JSÍYIR¥IDÉK Ékességünk a porba hullt; Gyászban áll ma Magyarország, Sírva esdünk, Uram, hozzád, Bús szemeink könnyben égve Néznek fel a magas égre. .Lásd meg, Uram, hazánk gyászát, Halld meg néped hő fohászát: Áldd meg a te fölkentedet, Ki a halálnak foglya lett! Fáradt testét édes álom Nyugtassa a siri ágyon, Lelke pedig fenn a mennyben Veled éljen örök üdvben. Mindenható örök jóság, Hadd nyíljék meg a mennyország E hü földi szolgád előtt, Fel magadhoz, óh vedd fel őt! Új koronát tégy fejére, Melynek porba nem hull fénye, S adjon neki nagy irgalmad A halálon diadalmat. Isten veled jó királyunk! Porba omlott erős várunk! Mi áldunk téged ide lent Istenünk áldjon oda fent! Néped érted most is áldoz, Érted esd az ég urához, Te is, áldó kezet tárva Nézz örökké a hazára! II. Oltári szolgálat. 1. Antifona. Lelkész: Boldogok, kik az Úrban élnek és az Úrban meghalnak; Gyülekezet: Mert megnyugosznak fáradalmaik­tól s cselekedeteik jutalma követi őket. Lelkész: Bocsásd el, Uram, szolgádat békes­séggel a te beszéded szerint; Gyülekezet: Mert látták szemei a te üdvössé­gedet. Lelkész: Én vagyok a feltámadás és az élet, mondja az Úr; Gyülekezet: A ki én bennem hiszen, ha meghal is él. 2. Szentlecke: Róm. 14, 7—9. III. ének (Dallam: Én dolgom bíztam Istenre.) Áldott magyar hazánk felett Tombol, pusztit a fergeteg, Egymásután sorba hívja Ki a síkra Fiainkat s dönti sírba. A jajszó s a könny nem szűnik, A boldogság napja tűnik. Mint a szomorú fűz ága, Sok kis árva Borúi apja sírhalmára. Egyre több lesz, aki gyászol, Sűrűbben leng a gyászfátyol, Sok hitves esengve várja De hiába, Sohasem tér vissza párja. Most új csapást mértél reánk Gondviselő édes Atyánk. Kidőlt népünknek királya, Hogy találna Nálad örök boldogságra. Kérünk, vedd őt kegyelmedbe Öleld atyai kebledre. Találjon ott békességet, Szebb életet, Mit itt hiába keresett. Gondviselő édes Atyánk! Szánj meg minket, tekints le ránk, Gyógyítsd égő sebeinket S lelkeinket Nyugtasd meg s vigasztalj minket. 1916. november 26. IV. Gyászbeszéd: tartja Geduly Henrik ev. püspök. Imát mond: Paulik János e. igazgató-lelkész. Áldás. V. Gyülekezeti ének. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel; Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors a kit régen tép, Hozz reá víg esztendőt! Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt. Szánd meg, Isten, a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt! Megbűnhődte már e nép, A multat s jövendőt. A statusquo izr. hitközség elöljárósága f. hó 22-én tartott ülésében Őfelsége halála felett érzett fájdalmas gyászát jegyzőkönyvileg megörökítette és elhatározta, hogy a temetés napján gyászistentiszteletet tart, amelyre a hatóságokat meghívja. Eddigi megállapodás sze­rint a gyászistentisztelet csütörtökön f. hó 30-án délelőtt 11 órakor lesz. A gyászbeszédet dr. Bemstein Béla főrabbi tartja. * Minden bízottsági tagnak! Magyarországnak koronás királya: I. Ferenc József Ö csász. és Apostoli Királyi Felsége folyó hó 22-ikén elköl­tözött az élők sorából! Magyarország alkotmányos élettör­ténetének félszázadon át volt irányitója száll sirba a nagy fejedelemmel, ki hosszú, áldásos életének minden percét a nemzet boldogulását, előhaladását célzó munkának szentelte. A nemzet testének lüktető erei, a törvényhatóságok fájdalmas kötelességet teljesítenek akkor, midőn a Hazát ért súlyos veszteség felett érzett mély meg­illetödésüknek és fájdalmuknak kifejezést adnak és kegyeletes érzésük megnyilvá­nulása felett tanácskoznak. E végből és általában a megren­dítő gyászeset alkalmából szükséges in­tézkedések megtétele végett Szabolcsvár­megye törvényhatósága a folyó évi november hó 27-ikén délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyei székház nagytermében közgyűlést tart, melynek keretében GEDULY HENRIK bizottsági tog, ág. ev. püspök úr emlékbeszédet fog mondani. Ezen rendkivüli közgyűlésre a tör­vényhatósági bizottság tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Nyiregyháza, 1916. november 24. Mikecz Dezső, alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom