Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-01-27 / 7. szám

7-ik szám. JS(yÍR¥lDÉK. 1916. január 27 5 ÚJDONSÁGOK. — A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni kiadóhivatalunkkal. Telefon 139. Hulló levél — Fehér galamb ... Béke ! Ez most az egyetlen gondolat, amely milliók óhaját fejezi ki; ez az egyetlen lehetőség, melytől mindannyian várjuk a szebb jövőt, a virulást, az uj tavasznak első napsugarát! A béke lesz a legnagyobb győzelem ! suttogja száz és száz ajak. A béke lesz a legszebb diadal! Joggal mondhatjuk ezt, mi különösen most, Montenegró kapitulációja után, mikor a béke után vágyakozó szubjectiv lélek száz és száz megnyilatkozása látott napvilágot. Számtalan vezércikk és elmélkedés futott most világgá, büszkén hirdetve, hogy .megjelent az első fecske" és az ántánt lombkoronájáról lehullott az első levél. Számtalan elnyomott sóhaj, mely eddig ott bujdosott valahol a szív rejtekén, most örvendezve tört magának utat az emberek szívéhez és lelkesen kiáltja a csüggedőknek : ne féljetek! Már virrad ! S a láthatatlan éjben már megjelent az első hajnalsugár ! . . . És most hasztalan minden. Hasztalan a háborús frázisok féktelen dobálása kedves franciám! A nép — és ez minden — megtanulta, hogy mit jelent a háború és érzi, hogy mit jelent a béke. A béke — minden. Kulturális haladás, anyagi jólét, csendes otthon és minden ami közelebb hozva bennünket egymáshoz, megérteti velünk, hogy tulaj donképen emberek vagyunk. Montenegró kapitulált! Ez a két szó korántsem jelenti azt, hogy most már vége lesz a féktelen vérengzésnek, az embertelen pusztításnak. Nem, Ez nem jelenti, hogy most már mindenki lerakja a fegyvert, akit csak ellenfélnek nevezünk. Mást jelent. Azt hirdetik e parányi, de mégis — éljünk egy világos paradoxonnal — fontos, az ententera nagyon is fontos szavak, hogy van egy uralkodó, aki kiábrándult az orgyilkosok és bérencek lehetetlen Ígéreteiből . . . Sajnos, a népek ezt csak nagy sokára értették meg; miután elveszett államok küldik a halál torkából napvilágra elnyomott sóhajaikat. Belgium és Szerbia szomorú sorsa késztette e lépésre Montenegrót és Nikita, kit különben kitűnő politikai kapacitásnak tartanak, ugy hisszük, a jobbik végén fogta meg a gyeplüt. Ezen esemény nemcsak a békének és szebb jövőnek első fecskéjét jelenti, hanem jelenti a higgadtságnak, megfontoltságnak és józan észnek óriási fölényét a tökéletlen és korlátolt elméjű, a mindenáron harcolni akarok fölött, kik könnyelmű módon vitték vágóhidra ártatlan népeiket . . . Nikitát sokáig a megfontoltság józaneszü apostolának fogják nevezni s ha nem csalódom, rövid időn belül találkozni fogunk emberekkel, kik közmondássá teszik e megfontoltságot. Bárhogy is van és bárhogy is legyen, a szubjectiv fejtegetések hosszú sorozatából, melyek különféle rugókat keresnek a háttérben s amelyek már magukban véve is igazolják a béke utáni vágyakozást, egy föltétlenül igaz marad: hogy a Dubostok, Greyek és Dannuziók háborús szónoklatai már nem fogják sokáig untatni a világot . . . Virrad . . . Lassanként valami szürke derengés kezdi csiklandozni a szemünket, mintha látnók már a lehér galambot, amint feltűnik a láthatáron ! . . . (n. b) — Földrengés volt észlelhető e hó 26-án szerdán délelőtt 10 perccel 9 óra előtt Nyíregyházán. Akik észrevették, mondják, hogy a villanycsillárok, főleg emeletes házak lakásaiban kissé meglódultak. Ugyanebben az időben nyomdánk papirraktárában egy magasra rakott irópapir-oszlop eldőlt. — Egymillió métermázsa gabona a Vasi>apnn At. A román buza szállítása Magyarországba vizén és vasúton egyaránt folyik és miután az időjárás kedvez, előreláthatóan simán fog a transzport lebonyolitódni. Eddig a Vaskapun több mint egy millió métermázsa külömböző gabona haladt át. — Szerbiában nagy építkezések kezdődnek. Szerbiában igen nagy érdeklődés mutatkozik fa iránt, miután nagymérvű építkezések kezdődtek meg. A fatermelők már berendezkedtek erre az uj üzleti területre és tetemes készleteket szándékoznak exportálni, mihelyt a közlekedési viszonyok megengedik. Érdekes megemlíteni, hogy a szerbiai faszükségletet majdnem kizárólag Erdélyből fogják ellátni. — Drágul a dohány. Az a hir, amely már hetek óta kering a dohányárak emeléséről, sajnos, igazolódott. A dohányjövedéki igazgatóság kidolgozta az erre vonatkozó előterjesztést, ugy, hogy. már csak a pénzügyminiszter döntése van hátra, a mi a közeljövőben már meg fog történni. Az uj árak valószínűleg már február elsején életbe lépnek. Az áremelést a termelés és a munkabérek megdrágításával indokolják, éppúgy, mint az előző alkalommal. — A szerbiai vámtarifa. Hosszabb idő óta kívánják a magyar exportőrök, úgyszintén mindazok a kereskedők és iparosok, akik összeköttetésben állanak az export-tényezőkkel, hogy léptessék életbe a végleges vámtarifát Szerbiára vonatkozólag, annál is inkább, mert a mai ideiglenes rendszabályok nem kielégítők és sok zavart okoznak. Értesülésünk szerint illetékes helyen is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, amely azonban sokkal bonyolultabb, semhogy rövidesen megoldható volna. Remélhetőleg e megoldás ki fogja elégíteni nemcsak az osztrák, hanem a magyar szempontokat is. — Jön a balkán gyapjú. Néhány hét óta a Balkánról nagyobb gyapjuszállitmányok érkeznek, amelyeket a fonódák és szövődék már munkába is vettek. Az eddigi transzport 150.000 vaggon, ami ugyan nem fedezi az egész szükségletet, de mégis jelentékeny könyebbség. Egyidejűleg tovább folynak a kísérletezések a csalánból készült fehérnemüekben és habár a vélemények erről meglehetősen eltérők, mégis kilátás van arra, hogy könnyebbséget fog előidézni. — Petróleumforrások Temesvár mellel? A közelmúltban több német mérnök járt Temesvár környékén és ott petróleum után kutatott. Ezen a vidéken ugyanis oly, jelenségek mutatkoztak, amelyekből arra hetett következtetni, hogy petróleum, esetleg földgáz-források vannak Temesvártól keletre. Azok a vizsgálódások, a melyeket a mérnökök folytattak, nem vezettek végleges eredményre, de a kutatásokat a közeljövőben folytatni fogják. — Elemi népiskolák és tanulók száma. A legujabbi népszámlálás szerint 2906 állami, 1339 községi, 11,995 felekezeti és 290 egyéb népiskola volt hazánkban, öszszesen 16,530. Az 1910—11-ik tanévben állami iskolákban 428,476, községiben 212181 felekezetiben 1,281.418 és egyéb iskolában 20,363 volt a tanulók száma. A háború előtt 32 ezer tanító tanított. Megjegyzendő, hogy 1868-ban nem volt egy állami iskola sem) s 13,313 volt a felekezeti iskolák száma. — Köszönetnyilvánítás. Gyermekkony. hánk fenntartásához következő adománvokat kaptuk: Bleuer Sámuelné és R. B. 20—20 K, Czucker Bertalanná 10 K. Kun Árminné egy zsák lisztet küldött. — Szives pártfogásukat hálásan köszöni dr. Flegmann Jenőné, izr. nőegyleti elnök. — Időjóslás. Vannak, kik különös adománynak tekintik a jóslást, holott mi sem könnyebb ennél; mert, ha nehéz lenne, akkor a nép egyszerű gyermeke nem értene oly mesésen hozzá. A nép nem tanul a néma mesterektől, a könyvekből, ő ugy, ahogy tud, a természet nagy, igaz könyvéből betűzget. Az időjóslás is egyszerű megfigyeléseken alapszik. Például, ha az estipir észak felé húzódik, akkor hideg; ha délfelé, meleg lesz. Ha a varjak alacsonyan repülnek, akkor rossz idő várható. Ha a villanylámpák este nem égnek: sötét lesz. Ha az öreg ember sokat ásítozik: vagy megváltozik az időjárás, vagy — ugy marad, amint volt. Probatum est. — Fa eladás. Nyíregyháza város a Cementáruipar r. t telepén (Vasúti ut 19. sz.) megkezdi a faelárusitást. tAz árak a következők : I oszt. bükkfa ölenként 80 korona; bükk galyfa ölenként 70 K; vágott bükk galyfd mmázsánként 5 korona. A vásárolt ía kívánatra méterenként 1 K 80 fillér árért felvágattatik. Beszállítás 1 méter 1 K ; 1 öl 3 K. A vágott fa beszállítása 1 méter 1 K 20 f, 1 öl 3 K 60. A lautalványok a városi jövedékkezelési hivatalban — a városháza udvarán — válthatók. — A tej kérdés kezd aktuálisságából veszteni, mert itt van február amikor a tehenek ellése általánossá válik. A tejes asszonyok még ugyan megpróbálják a maximált árak túllépését, de ma már a kapuk alján sem mernek 80 fillért kérni hanem beérik az 50 filléres árakkal. Természetesen ezt sem kapják már meg s így kezdődő konkurencia maholnap rendessé teszi a helyzetet. — Eladó tehenek. A város 8 drb fejős, borjas tehenet f. év január hó 29-én azaz szombaton tartandó hetivásáron önkéntes nyilvános árverésen elad a legtöbbet ígérőnek. — Egy rossz szokásról. Kétségtelenül sok rossz szokás kapott lábra városunkban, de ezúttal csak azzal kívánunk foglalkozni, hogy a kútra járók, kupáikból kicsorgatják a vizet, mely megfagy és különösen a kora reggeli órákban veszélyeztet a közbiztonságot. Még a vasúti ut aszfaltjáróin is gyakran látni ilyen foltokat, különösen a Széchenyi-kert közelében. — A sör kiszolgálása nehézkessé vált városunkban is, amely előreveti árnyékát a már Budapesten fellépett sörhiánynak. A kormány 2000 vaggon árpát vont el a sörkészitéstől s igy előreláthatólag megakad a sörszállitás. A nyíri szőlőtulajdonosok természetesen nem bánják azt, mert még mindig tekintélyes borkészlettel rendelkeznek. — Razziák. Á nyíregyházi rendőrség kezdi rendszeresíteni a razziák tartását. Alig van hét, hogy egy két általános vagy részleges razziát ne tartartana. Az eredmény pedig kezd nagyon silányá lenni. Az első transport több száz emberből és helynélküli cselédből állt s ma az előállítottak száma sokszor a tizet sem éri el. — Déltiroli sült nemes gesztenye illata nem

1 terjeng ez évben korzónk levegőjében. A káposzta gyalulok és cukorkákat árulók csoportjával együtt védi bérces hazáját Déltirol gesztenyét árul ó^iépe is. A háborús megpróbáltatások között nem a legnagyobb a gesztenye hiánya, melyet Budapesten már a kofák által árusított alföldi sült nemes burgonyával helyettesitik is. — Csemegeszőllő termelés Németország részére. Már az elmúlt évben is igen jelentékeny csemegeszőlő kivitelünk volt Berlinbe, ahol az magas áron értékesült. A kivitel most évről-évre fokozódni fog, mert kétségtelen, hogy az olasz szőlő örökre elvesztette a német piacot és semmi sem természetesebb, minthogy a magyar szőlő hódítsa azt meg. Hogy. azonban e tekintetben teljes célt érjünk, csak különös gonddal termelt, kiváló minőségű szőlőket küldjünk oda, amely, más országok csemegeszőlőjével nemcsak kiállja a versenyt, de azt iz és minőség tekintetében felül is múlja. S magyarország tényleg rendelkezik olyan szőlőfajtákkal, — Mathiász János, Pestmegye, katonatelepi szőlőjében, amelyek az utóbbi évtizedek összes világkiál-