Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-01-27 / 7. szám
7-ik szám. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza rendezett tanácsú város képviselőtestülete f. 1916. évi január hó 28-ik napján délutáni 3 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést lart a következő tárgysorozattal: 1. Belügyminiszteri leirat a városi rendőrség fejlesztésére a város részére az 1915. évre utalványozott 30,000 korona államsegély felosztását elrendelő képviselőtestületi intézkedés jóváhagyásáról. 2. Belügyminiszteri leirat a város tulajdonát képező állatvásártéren az italmérési jog kigyakorlásához szükséges terület bérbeadása ügyében. 3. Belügyminiszter ikörrendelet a városi közigazgatási alkalmazottak háborús segélyének megállapítása tárgyában. 4. Szabolcsvármegye közönségének véghatározala a városi alkalmazottak részére az 1915. évre megszavazott és folyósított háborussegély megállapítására vonatkozó képviselőtestületi véghatározat jóváhagyásáról. 5. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának véghatározata a róm. kath. egyház által fentartott királytelki I-ső számú népiskola fentartási költségeire a képviselőtestület által megszavazott 1000 K évi hozzájárulás jóváhagyásáról. 6. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának véghatározata a néhai Nádasy Lajos által tett alapítványról kiadott alapító levél jóváhagyásáról. 7. Szabó lesvárm egye közönségének véghatározata a néhai Brésel Paulina alapitványáról kiállított alapító levélnek jóváhagyásáról. 8. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának véghatározata a Klár Vera féle ösztöndíj alapítvány 1914, évi zárószámadásának jóváhagyásáról. 9. Szabolcsvármegye alispánjának véghatározata a választás alá nem eső s legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításáról. 10. Besztercebánya sz. kir. város képviselőtestületének átirata az élelmiszerek mesterséges drágításának megakadályozásának érdekében a m. kir. kormányhoz intézendő kérelem elkészítése és fölterjesztése iránt. 11. Tanácsi jelentés a községi adóhátralék behajtása tárgyában tett intézkedések eredményéről. 12. Polgármesteri jelentés az 1915. évi közigazgatási állapotokról. 13. Tanácsi javaslat a házipénztár 1915 évi hiányának megvizsgálásáról. 14. A Leffler Sámuel elhalálozásával megüresedett központi választmányi tagsági hely betöltése. 15. A jogügyi szakosztályban megüresedett 1, a pénzügyi szakosztályban megüresedett 2, az egészségügjd és szinügyi bizottságokban megüresedett 1—1 és az árvaszéki kültagok sorában megüresedett 1 tagsági hely betöltése. 16. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a szegénysorsu iskolás gyermekek segélyezése érdekében. 17. A MÁV. debreceni üzletvezetőségének ajánlata a földfeltöltési anyag kitermelése céljaira bérbevett városi földek 10 évi bérösszegének megváltása tárgyában. 18. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a mozgófénykép előadások céljaira bérbe adatni rendelt színház épületben készítendő vetítő kamara építési költségeinek megállapítása tárgyában. 19. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a községi polgári leányiskolában két segédtanitónői állásnak rendes tanítónői állássá való átszervezése érdekében. 20. A nyíregyházi feministák egyesületének kérelme anyavédelmi célokra segély megállapítása iránt. 21. Tanácsi javaslat a községi bírói tennivalók további ellátására nézve. JfnmnmK-, 22. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a helybeli m. kir. csendőrszázados lakásbérleti ügyében intézett átírása. 23. Szakosztályi vélemény és tanácsi javaslat a város által szervezett szalmafonó népfoglalkoztató műhely üzembentartási költségeihez való hozzájárulás tárgyában. 24. Tanácsi javaslat a Kun Ármin bérletében levő László-tanyán létesítendő kut építésére vonatkozólag . 25. Tanácsi javaslat a piaci árubódék bérbeadása ügyében. 26. Szesztay Zoltán és társai kérelme a Körte-utcán elrendelt kövezési és csatornázási munkálatok végrehajtása érdekében. 27. Tisztifőügyészi jelentés a város által idős Káliay András ellen indított sommás per eredményéről. 28. Tisztifőügyészi jelentés dr. Elek Imrének a város ellen indított sommás perében. 29. Kertész Bertalan rendőrkapitány, Kovács Jenő v. adótiszt, Prékopa Dániel városi adótiszt és Barzó György városi kertgazda kérvénye szabadságidő engedélyezése iránt . 30. Kiss László volt városi kisegítő adóvégrehajtó kérvénye segélyezése érdekében. 31. Ivanálos Mihály, Horváth Károly és társai, Molnár Béla és Jesztrebszky Mária illetőségi ügye. Esetleges más tárgyak. A divat bolondjai Hiúság: asszony a neved. Nem hiába találódott ki ez a közmondás, mert van abban valami, hogy az asszonyi hiúság az oka sok mindennek ezen a világon így a divatnak is. Merthogy a divat okát a fényűzésben kell keresnünk, ami pedig, ha mértékkel űzetik, gazdasági szempontból igen helyes és hasznos tünet levezetője lévén a vagyon túlságosan egyoldalú felhalmozódásának. Azonban ott a hiba, hogy a divat a fényűzést kiterjeszti azokra a társadalmi osztályokra is, amelyek a takarékosság erényére lennének hivatva miután anyagi helyzetük olyan, hogy csak a leggazdaságosabb beosztás, a fukarsággal határos gondos körültekintés mellett tarthatják egyensúlyban számadásuk mérlegét. Azonban a józan takarékosság elve menten fel lesz rúgva, miheht egy új kalapról vagy boáról van szó, mely dolgok mindennél fotosabbak. Nem lehet rajta csodálkoznunk, ha a szerény fizetésű hivatalnok még kopaszodó fejjel is nehezen szánja magát házasságra. Nem az ő gazdasági helyzetébe illik bele a divatnak, a fényűzésnek az a mértéke, amelyet manapság a középosztály női is szerénynek, sőt igénytelenek tartanak. Nézzük végig a divat különböző alakulatain. A leglehetetlenebb, a legellentétesebb elvek hullámszerűen követik egymást, valósággal kétségbeejtve a nemzetgazdasággal foglalkozó tudóst, s a legközvetlenebbül érintett divatalanyt: a férjet és apát. Ugyanis a divat épen ellentétes irányokban mozog a gazdasági helyzettel, mindig arra veti magát, amiből kevés készlet áll rendelkezésre, hogy ily módon még ingerlőbbé, még kívánatosabbá tegye magát. Például a háború előtt, amikor olyan olcsó volt a bőr, hogy jóformán utánunk dobták az utcán, még télen is kecses, félcipőbe jártak a hölgyek, most pedig, amikor valósággal méregdrága lett a cipőanyag, mondhatni a térdigérő lábbeli divatjának hóbortja lett általánossá, ugyanígy vagyunk a prémmel is, katonáink dideregnek a lövészárokban, a hadvezetőségnek egyik legfőbb gondja volt a prémanyag beszerzése, hölgyeinket egyszerre meglepte a prémláz, s ha végigmegyünk az utcán, valóságos szőrmevásárt láthatunk. Ugyan mi lehet ennek az oka? Mitől van az, hogy szövetinség idején pont a ráncos szoknyának kellett divatba jönnie, ami pedig tudvalevőleg két-háromszor annyi szövetet emészt 1916, január 27. 3 föl. Ezt egyszerű férfiésszel felfogni nem lehet. Talán szolgálhatnának nekünk egy kis magyarázattal, mert olyan bajos ebben a zür-zavaros világban ép ésszel eligazodni. Diogenes. A háború. (A « Nyirvidélc» eredeti távirata.) Budapest, január 25. — Hivatalos. — Délkeleti hadszíntér: A montenegrói hadsereg lefegyverezése csak ugy, mint eddig, simán folyik. Mindenütt, ahol csapataink megjelennek, a montenegrói zászlóaljaik tisztjeik vezetése alatt vonakodás nélkül beszolgáltatják fegyvereiket. Számos csapatrész olyan vidékekről, amelyeket még nem szállottunk meg, előőrseinknél bejelentette, hogy kész a fegyvert letenni. Szkutariban 12 ágyút, 500 puskát és 2 géppuskát zsákmányoltunk. Az ellenséges táborból származó mind azok a hirek, amelyek montenegrói uj harcokról szólnak, tisztára koholtak. Az, hogy a király országát és hadseregét otthagyta, valónak bizonyult. Hogy a tényleges kormányzati hatalom kinek a kezében van, ez idő szerint még határozottan nem állapitható meg, de ennek a montenegrói hadjárat katonai eredménye szempontjából nincs semmi jelentősége. Orosz hadszíntér: Északkeleti harcvonalunk különböző részei tegnap ismét orosz tüzérségi tüz alatt állottak. Sok helyen az ellenség földerítő tevékenysége igen élénk volt. Olasz hadszíntér: A tiroli harcvonalon az ellenséges tüzérség a Judicariákban Crato, és a Sugana-völgyben Caldonazzo helységeket bombázta. A görzi hídfőnél Oszlavia közelében ismét harcok folytak. Tegnap este a tengermelléki harcvonalon az olasz tüzérség tevékenysége láthatóan élénkebb volt. Höíer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Konstantinápoly, január 25. A főhadiszállás jelenti: Irak-front: Kut el Amaránál a pozíció harcok tovább tartanak. Angol erők, melyek Imam Gharbi irányából jöttek, január 21-én monitorok védelme alatt Kut el Amarától 35 kilométerre, keletre, Manlahienél lévő állásainkat a Tigris mindkét partján megtámadták. A csata hat óra hosszat tartott. Az ellenség valamennyi támadását ellentámadásunkkal visszavertük. Az ellenség kénytelen volt néhány kilométernyire kelet felé visszavonulni. Mintegy 3000 angol holttestet számláltunk meg, egy századost és néhány angol közkatonát elfogtunk. Veszteségeink aránylag csekélyek. Hilemer angol tábornok halottai eltemetésére egynapos fegyverszünetet kért, melyet erre a célra megadtunk. A foglyok vallomásai szerint az angolok a fentemiitett veszteségeken kivül a Cheik Said körül vivott harcokban 3000 halottat, illetve sebsiiltet vesztettek. Támadásunkkal egy másik angol hadoszlopot, amely Ivornától nyugatra Muntefik irányából előretörni igyekezett, visszavonulásra kényszeritettünk. Az angolok száz halottat hagytak a csatatéren. Nagyszámú tevét és körülbelül 100 sátrat zsákmányoltunk. Más újság nincs. Berlin, január 25. A Naggyfőhadiszállás közli: Nyugati hadszíntér: Flandriában tüzérségünk erős tüzelést kezdett az ellenséges állások ellen. Azok a járőrök, amelyek az ellenség erősen szétlőtt árkainak egyes részeibe behatoltak, megállapították, hogy az ellenség nagy veszteségeket szenvedett. Néhány embert elfogtak és négy aknavetőt zsákmányoltak.