Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-08-20 / 66. szám

66-ik szára JÍYÍRVIDÉK. 1916. augusztus 20.5 hogy a központban a gyakorlati életet nem is­merő ember tervezte .azokat. Akik vásárlási igazolványokat nyertek, azok is megvannak akadva, mert a szerdai hetivásáron sok volt a kereslet és kevés a kinálat, aminek az oka, hogy kevés élet van még kicsépelve s ezenkívül a haditermény nagy tételeket tevő lekötése és J koronás ügynöki dija is zavarja az eladá­sokat. Hisszük azonban, hogy a kemecsei és a tiszalöki járásokhoz tartozó közel 100 község terményének bebocsátása által mindenki hozzá­jut a búzára 42 koronában, a rozsra 33 koro­nában, az árpára pedig 32 koronában megálla­pított áron évi szükségletéhez. A megpróbál­tatásuknak ezzel még nincs vége, mert hátra van az őrés. A magunk részéről azt Knácsoljuk mindenkinek, hogy odahaza a terményét ros­tálja ki, mert nézeteltérések vannak a malmok rostahuíladékának mennyiségére nézve. Két­három hónapra szükséges lisztnél senkise ké­szíttessen többet, mert az uj termény még nem elég száraz és a liszt soká nem áll el. A kö­zönség nagyon helyesen teszi, ha felhagy „nekem szép lisztet csináljon" kívánságukkal, mert ez először tilos, másodszor pedig az őrető ez esetben nem kaphatja ki az 1 mm. búzából 7072, rozsból pedig 72 kiló lisztjét és ínyenc­ségéért éhezni kellene. Az ilyen kívánságok tekintetbe vételével, a malmosoknak természe­tesen védekezni nem lehet, amit az is bizonyít, hogy több kihágási eljárás van most is folya­matban. Máskülönben is vontatottan megy az őrés, mert régebben 10 koronát is fizettek mázsánként a figyelmes őrésért, ma pedig búzából 4 K 20 f árut, rozsból pedig 3 korona 30 fillér árut szabad csak lefogni. Ezért szó sincs már a különórázásról. Ha valaki őretni akar, helyesen teszi, ha pár kilóval többet visz a malomba és a mázsálásnál mutatkozó felesleget hazaviszi. A molnárok ugyanis nem vehetnek át sem többet, sem kevesebbet a megállapított mennyiségnél. — Mindenesetre könnyebb a terményfelesleg hazavitele, mint az őrlési igazolványnak a városházán való kiigazit­tatása. A kormány elrendelte azt is, hogy a búzát ezután 80% helyett 84-re. a rozsot pedig 82 helyett 85-re kell kiőrölni s ezzel megszűnik az a helyzet, hogy a boltokból vá­sárlók naponta 24 deka lisztet kapnak, az őrletőknek pedig eddig csak 23 és féldeka jutott. A terményt csakis vámért lehet meg­éretni, amit a miniszter azzal indokolt meg, hogy pénzért való őretésnél 27 deka lisztet kapna a fogyasztó az előirányzott 24 deka helyett. Taligásoknak 2 métermázsa súlyig (épugy mint a vasútra való szállításnál) 1 kor. 20 fillér jár. Nagyobb terhelésnél métermá­zsánként 46 fillért kell fizetni. A malomból való hazahozatal külön fuvarnak számit. A bolti lisztet használok nagyon helyesen teszik, ha odamennek azt venni, ahol fűszeráruikat eddig is beszerezték, mert alig van fűszer­kereskedés, ahol azt ne árusítanák. Csakis igy lehet a kereskedőkre és fogyasztókra egyaránt kellemetlen tolongást és az abból eredő káro­sodásokat elkerülni. Egyes malmok gyakorlatba kezdték venni, hogy őrletni valót csak a hét első két napján vettek át. Ez nem szabad, hanem az odavitel után lehető azonnal, de mindenesetre pár órán belül le kell azokat mázsálni, sorszámot adni és az érkezés sor­rendjében foganatosítani az őrést. Gazdasági egyesületi közlemények. 126977/XII. 2. 1916. szám. Valamennyi Gazdasági Egyesületnek! Tekintettel arra, hogy az őszi búzavetőmag csávázására rézgálic csak igen korlátolt meny­nyiségben áll rendelkezésre, felkérem az egye­sületet, ajánlja a gazdáknak legszélesebb kör­ben figyelmébe azt, hogy a rézgálic helyett a vetőmagot formaldehiddel is teljes eredmény­nyel csávázhatják. A formaldehid 40% os higitásban forma ­lin néven kerül kereskedésbe. E formalin viz­zel megfelelően higitva kitűnő csávázószer, amely a magon tapadó üszökspórát tökéletesen meg­öli. Használata a következő: A kereskedésben kapható 40%-os forma­iinból 300 liter vizhez öntünk I (egy) kilog­ramm mennyiséget, összekeverjük és kész a csávázó folyadék. Ebben a folyadékban épp ugy kell mosni a búzát mint a rézgálic oldatban. Az oldat elkészítése semmiféle nehézségbe sem ütközik, mindössze annyiból áll, hogy a pontosan lemért 300 liter vizbe beleöntjük, a pontosan lemért 1 (egy) kilogramm formaiint 40%-os formaldehid és a folyadékot megke­verjük. A keverés ezen arányára különös gon­dot kell fordítani, mert a fentemlitettnél erő­sebb oldat a vetőmag csirázóképességét csök­kenti, sőt teljesen meg is ölheti a magot. Ez a csávázási mód minden más csávázási módnál olcsóbb, sőt annyira olcsó, hogy annak költségei alig számbavehetők. 1 (egy) kilogramm formalin ára a Magyar Mezőgazdák Szövétkezeténél (valószínűleg üzle­tekben is) 1 korona 85 fillér, vagyis 3 hekto­liter csávázó oldat mindössze 185 fillérbe ke­rül. Ez a folyadék körülbelül 10 hl. buza csá­vázásához elegendő, vagyis 1 hl. buza csává­zása 187a fillér áru formaiint igényel. A rézgálic nagy hiánya és drágasága da­cára azonban gondoskodtam arról, hogy habár korlátolt mennyiségben, de rézgálic is álljon a gazdák rendelkezésére és annak forgalomba hozatalával a Magyar Mezőgazdák Szövetkeze­tét (Budapest, V. Alkotmány-utca 29.) biztam meg. Ezen rézgálic kizárólag a vetőmag csává­zására használható és az említett szövetkezet­nél kilogrammonként 3 korona 80 fillér áron rendelhető meg. Budapest, 1916. augusztus 11. Ghillány. 68752/XII. 2. 1916. szám. Valamennyi Gazdasági Egyesületnek és Gazdakörnek. CsalánJcótó gyűjtés polgári lakosság által. A t. Gazdasági Egyesület és gazdakörök felkéretnek, hogy a csalánkóró alábbiak értel­mében való gyűjtését tőlük telhetőleg előmoz­dítani sziveskedjenek. A jelentékeny fonóanyag hiányra való te­kintettel a m. kir. földmivelésügyi minister a cs. és kir. hadügyminister felkérésére intézke­dett a fonóipari célokra alkalmas rostot adó csalánnak polgári lakosság által való gyűjtése iránt. A csalánkóró gyűjtésére és átvételére vonatkozó hirdetmények és rendelkezések a Néplap ezidei 2. rendkivüli számában jelennek meg, amely a közeli napokban fog szétküldetni. A vadon található csalánkórót fonóipari célokra akkor kell levágni, amikor az már teljesen vi­rágjában van, de még nem kötött magot, ez az időpont nálunk julius, augusztus hónapokra esik. A csalánkórót a földszinénél kell levágni, kellően megszárítani és a száraz kórót, amely­nek levele ekkor már nem csíp, leveleitől meg­fosztva vagy levelestől kis kévékbe kötözni és elszállításig megőrizni. A községi lakosok által gyűjtött kisebb mennyiségeket a községenként kijelölt bizalmi férfiú veszi át és gondoskodik a katonai parancsnokságok által való elszállí­tásáról. Egész vasúti kocsi rakományt a gyűj­tők (nagyobb gazdaságok) a megfelelően kezelt kórót a bizalmi férfiú közreműködése nélkül, közvetlenül a kijelölt kikészítő gyárakba küld­hetik, a katonai állomásparancsnokságoktól kér­hető katonai fuvarlevéllel. A csalánkóró és le­vél átvételére kijelölt gyárak: A lenkikészitő­gyár Kinorán (Nyitra vm.), Perbenyik (Zemp­lén vm.), kenderkikészitőgyárak: Kornádi (Bihar vm.), Újszeged (Csongrád vm.) és Drávasza­bolcs (Baranya vm.). A kellően száraz csalán­kóróért (amelyet dróttal átkötni nem szabad) — a kicsinyben gyűjtők 100 kg-ként 6 koronát, a bizalmi férfi 2 koronát kap, ugyanennyit va­gyis összesen 8 koronát kapnak a nagyban gyűjtők, akik nem veszik igénybe a bizalmi férfiú közreműködését. A csalánkóró gyűjtés ügyében felmerülő minden kérdésben felvilágosítást ad: a katonai csalángyüjtő kirendeltsége vagy a m. kir. Ken­der és Lenlermelési szakintézet (mindkettő Budapesten, I. Fehérváry-ut 30. II. emelet). Budapest, 1916. évi julius hó 20-án. A minister rendeletéből: Szomjas ministeri tanácsos. i> iw> wuiiumhhwumh •••mi Városi közlemények. K. 20282—1916. Hirdetmény a széna- és szalma bejelentésére. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 67500. számú rendeletével a hadvezetőség széna- és szalma szükségletét elsősorban ön­kéntes felajánlás utján akarja biztositoni. A rekvirálást ezen terményekre nézve csak az esetben rendelné el, ha az önként felajánlott mennyiség a hadvezetőség szükségletét nem fedezné. Tekintettel arra, hogy rekvirálás esetén alacsonyabb térítési árak fizettetnek, felhívom a város területén lakó összes termelőket, hogy a tulajdonukban levő és a saját házi és gaz­dasági szükségletüket meghaladó mennyiségű szénát és szalmát a hadvezetőség részére ajánlják fel. Az önkéntes felajánláshoz szükséges be­jelentő lapokat a városban lakók a katonai ügyosztályban, — a tanyákon lakók a tanya­biráknál kapják. Kelt Nyíregyházán, 1916. évi augusztus hó 9-én. Balla Jenő, 456-3-1 polgármester. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. NYILT-TÉR.* ILeány- és fiu fehérnemüek teljes intézeti felszerelések, elő­irás szerint, llSLFisiiyáll, keztyük, zsebken­dők, paplanok nagy vá­lasztékban, legjutányosabban sze­rezhetők be IJngár Lipót diVat- és kelengye áruházában, Nyíregyházán, Telefon 63. 430—9—1 Mindenféle speciális uj talajmivelőgépek, Melichár és másféle sorvetőgépek, arató- és fükaszállógépek, stb. gazdasági gépek, raktáron kaphatók; — valamint csere utján vett használt motorok, lokomobilok, cséplőgépek és elevátorok előnyösen beszerezhetők: 192-?-1 Lichtmann (Lukács) Vilmos gépkereskedésóben Nyíregyházán, Széchenyi-tér 3. Telefonszám 201.

Next

/
Oldalképek
Tartalom