Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-01-23 / 6. szám
2 6-ik szám. JtYiBmmR. 1916 január 23. rakamazi legények a kasszírnő nevet megmagyarositották, a sört, bort, égetett és mindenféle keverékü szeszt, vulgó pálinkát szolgáltató kocsma s végzi azelőtt nem tapasztalt romboló munkáját és növeli a közbotrányt, melyet a korsmát elhagyó kótyagos emberek viselkedésükkel okoznak. Akárhogy és akármint is áll különben a szóbahozott két törvényhozási alkotás és annak eredménye az az egy bizonyos, hogy az állami korcsmáitatásnak gyakorolt módja már szintén tűrhetetlen állapotokat hozott létre erkölcsben, jogbiztonságban s a midőn már a háború előtt sok ország törvényhozása a szesz árulást is eltiltotta, vagy rendkívüli módon korlátozta, a midőn ennek a nagy háborúnak a tapasztalata is a pálinka fogyasztásnak el nem nézhető káros hatását mutatta ki, a midőn a müveit idegen előtt az állam által gyakorolt korcsmáitatásnak érintett módja és terjesztése bennünket szinte kulturálatlan állapotban levőnek mutat be s a midőn remélnünk lehet, hogy az alkoholellenes országos ligának e sorok elején ismertetett lépése habár egyelőre csak az ujrafelépitett kárpáti falvakat illetőleg sikerrel kecsegtethet, elérkezett az ideje, hogy mindannyian, közönség, hatóság együttesen foglaljunk állást ismételten a mellett, hogy „ne legyen korcsma". K. I Az iilhsnmeradtak gyámolltása. Szabolcsvármegye főispánja a bevonultak gyámolnélküli családtagjai segélyezése tárgyában a következő rendeletet bocsátotta ki: A mozgósítás esetén bevonultak gyámol nélküli családjainak segélyezése tárgyában kiadott 1914, évi 100.000 számú pénzügyminiszteri utasítás 23. §-ának c. pontja szerint segélyben részesíthetők az olyan családtagok is, akiket addig nem a bevonult tartott el, ha időközben olyan helyzetbe jutnak, hogy a bevonult eltartására szorulnak. A 1882. XI. t. c. alapelveihez igazodó utasítások nem adnak azonban módot arra, hogy a segélyben részesittethessék a hadbavonultnak családtagja akkor is, ha bevonult egyén tényleges állományú katona, vagyis egy, két, három vagy. négy. évi tényleges szolgálati kötelezettségének teljesítése végett vétetett állományba, habár az előbbi esethez hasonlóan a bevonulás előtt nem a bevonult tartotta is el s csak a bevonulás óta jutott olyan helyzetbe, hogy a bevonult egyén eredetileg nem volt családfenntartó és csakis a család körülményeiben a bevonulás után beállott kedvezőtlen változások következtében válik szükségessé, hogy a család vagy családtag fenntartásáról a bevonult gondoskodjék. Az eseteknek ezen teljesen egybevágó voltánál fogva igen gyakori a panasz az utóbbi kategóriába tartozók részéről, hogy. szemben azzal a ténynyel, hogy a gyámolitásra szoruló család időközben beállott ínséges helyzete szempontjából semmi különbséget nem tesz az, vájjon a családfenntartói szerepre hivatott egyén mint tényleges, vagy. mint nem tényleges állományú katona vonatik-e el a háború által családfenntartói hivatásának teljesítésétől a gyámolitásra szoruló és nélkülözésnek kitett családok segélyezése tekintetében ezen törvényes distinctió, illetőleg a bevonult egyén katonai szolgálatának jellege szerint mégis külömbség tétetik. Tekintettel ezen törvényes rendelkezések hézagaiból eredő panaszok méltánylandó voltára, az Országos Hadsegélyző Bizottság elhatározta, hogy a saját anyagi eszközeinek felhasználásával módot teremt az ily, alapon támadó jogosult igények kielégítésére. Minthogy ez a segélyakció az ország egész területén csakis akkor hajtható végre a kellő gyorsasággal, ha az decentralizálva lesz az Országos Hadsegélyző Bizottság az egyes törvényhatóságok területére az illetékes főispánokat hatalmazta fel arra, hogy azon kivételes esetekben, amelyeknél beigazolást nyer hogy a tényleges szolgálatát teljesítő katonának családtagja, a tényleges katona bevonulása óta beállott betegség, elnyomorodás, vagy az előbbi családfenntartónak ugyanezen idő óta bekövetkezett halála, avagy más csapás következtében jutott abba a helyzetbe, hogy a bevonult családtag anyagi támogatására feltétlenül reá van szorulva: az illető családtag vagy családtagok részére a nem tényleges állományú katonák családtagjait megillető államsegéllyel egyenlő mérvű hadisegélyt állapítsanak meg. Gazdáink figyelmébe. A hadseregigazgatásnak felajánlott szénáért és szalmáért hajlandó a katonai parancsnokság hadbiztossága mm-ként a fekhely (csűr, kazal) szénáért 11 koronáig, szalmáért 6 koronáig terjedő alapárt fizetni, sarjuért 1 korona 50 fillérrel kevesebbet, takarmányszalmáért, azaz zab vagy, árpa szalmáért és hadart szalmáért (kézi cséplés) 2 koronával többet. A hadseregigazgatás csak préselt szalmát vagy szénát szállíthat a hedrakelt sereghez és ezért első sorban préselt áru vételik figyelembe. A préselésért a katonai parancsnokság mm-ként 2 korona megtérítést ád, a préselés helyéről a vasulhoz való szállításért és a rakodásért mm-ként és km-ként 15 fillért. Amennyiben préselt szénának és szalmának a beszerzése prések stb. hiányában nem volna lehetséges, ugy a katonai parancsnokság hadbiztossága munkáskülönilményeket küldhetne a préseléshez és a szénát s szalmát laza állapotban venné át. Kifizetésre azonban csak a hivatalos vasúti suly szerinti mennyiségben elszállított, préselt széna és szalma kerülne. A hadseregigazgatás a szállítóknak a préselés megkezdésekor körülbelül a vételár feléig terjedő előleget fizetne. A saját kezelésben való átvételről és préselésről természetesen csak nagyobb mennyiségeknél lehet szó, mivel kisebb mennyiségeknél személyzethiány miatt — préselőkülönitményeket kiküldeni nem volna érdemes. Amennyire a katonaság présekkel rendelkezik, azon termelők, akik maguk eszközölhetnék a préselést, szénapréseket kölcsön kaphatnának. Az elszállításhoz szükséges vaggonok és vaggonponyvák kirendeléséről szintén a katonaság gondoskodna Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 408*. Debrecen-felé reggel 5iJ, este 9°!. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8«. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Nyíradony-felé este 712. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 3. Csap-felől reggel 6 5 3, este 837. Mátészalia-felől reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3o. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíraűony-felői reggel 6 5 1. *) Gyorsvonata csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre. A háború. (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, január 21. — Hivatalos. — Orosz hadszíntér: AToporucnál és Bojannál 19-én nagy veszteségek hatása az ellenséget a harc szüneteltetésére kényszeritette. Itt tehát, miként az északkeleti harcvonal valamennyi többi részén is, eltekintve az időközönként előfordult ágyuharcoktól, aránylagos nyugalom volt. Egy orosz repülőraj áthaladt a Brzezani-tól délkeletre fekvő területen és bombákat dobott le, amelyek azonban semmiféle kárt sem okoztak. Olasz hadszíntér: Tegnap délután a Col-di-Lana csúcsán és Lejtőjén levő állásaink két órán át pergőtüz alatt állottak. San Pocsest (Peutelstentól északra) szintén hevesen lőtték. A harcvonal többi részén a tüzérségi tevékenység nem haladta meg a rendes mértéket. Délkeleti hadszíntér: Nevezetesebb esemény nem történt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Nyugati hadszíntér: Különös esemény nem történt. Keleti hadszíntér: Az arcvonalon — Pinszk és Cartoriszk között gyenge orosz osztagok előretörését könnyen visszavertük. Balkáni hadszíntér: Semmi újság. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. A gazdasági háború. Báró Ghillányi Imre földmivelésiigyi miniszter Mikecz Dezső alispánhoz leiratot intézett, amelyben hazafias lelkesedésre hivatkozva, felhívja figyelmét a legközelebb meginduló tavaszi gazdasági hadjárat sikerének a biztosítására. Báró Ghillányi Imre földmivelésügyi miniszter leirata a következőképen szól: Nagyjelentőségű erőpróba elé fogják állítani a magyar mezőgazdákat a tavaszi gazdasági munkálatok. Jól tudom azokat a nehézségeket, amelyekkel a mezőgazdáknak meg kell küzdeni, azért még sem szabad kishitünek lenni, hanem erős akarattal kell a feladat megoldásához hozzálátni. A mult évi körrendeletemben felemiitettem azokat a módokat és eszközöket, amelyek a gazdasági munkák folytonosságához és a nemzeti termés csorbitatlanságához szükségesek. — Amidőn erre utalok annak a meggyőződésnek adok kifejezést, hogy az alispán ur, a törvényhatóság és a község minden tisztviselője mindent elkövet arra nézve, hogy a tavaszi munka rendben történjék és az őszi vetések pótoltassanak. Felhívom ezért az alispán ur figyelmét az előzőleg életrekeltett járási és községi intéző bizottságokra, ezeknek a feladata, hogy a gazdasági munka tervét falvankint megállapítsák. — Ez a bizottság már a téli napokban gyűjtsön össze mindenkit, számot kell vetni azzal, hogy mi hiányzik még. Van-e elegendő munkaerő, van-e vetőmag. Meg kell állapítani, mit kell vetni és ültetni, elvégzi-e mindenki a maga dolgát. Ahol hiányzik az igáserő a község lakosainál, ott egymást kell segíteni a lakosoknak. Akik elvitt lovaikért pénzt kaptak, azoknak állatot kell beszerezni. Ha a szántatlan földek megmunkálása másképpen nem lehetséges, felhatalmazást adok az alispán urnák a személyes szolgálat és szolgáltatás elrendelésére. Bemélem, hogy minden férfi, nő és gyermek kiveszi a részét a nem-
