Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-16 / 56. szám

Nyíregyháza, 1916. julius 16. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 56. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton esre. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szarkasrtőscs és Kiadóhivatal; SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM TELEFON SZAM !S3. POSTAJHEQUS 28S5S. { Kéziratokat nem aatiak viasza. i Hiríeíeeíi srasabái nntat ssámittaik - is. LeíOlcíói>i> hirú»t4f 1 K. Hívaísíoí &:rái>i4iek «ora 60 f. A ayilítér ic>raaké»i SS f Apró hirdstéssS: 10 »3Óig 1 8. minden rovsöfcl szó 5 fillér. Veftig biiüvel ízeűeit jréisrereiva szimií. Adós, fizess! Falra hányt borsó lenne elhitetni próbálni a magyar emberrel, hogy az adó kedves fogalom, az adófizetés kellemes fog lalkozás. Porció Pál és Forspont Péter amily régi, épp oly ellenszenves alakok a néplélek előtt. Nem csoda; hiszen évszázadokon át mindig súlyos, gyakran igazságtalan, nem egyszer elviselhetetlen teherként nehezedtek a különben is robot alatt görnyedő magyar vállakra. Amig az adó úgyszólván minden ellenérték nélkül lerótt szolgálmány, van értelme a nem adózunk!» kényelmes elvének. A kötelesség teljesítése csak addig nevezhető méltányosnak, amig együtt jár a jog élvezetével. A szervezett társadalom alapja a jogrend, ennek megteremtése és fenntartása arányos teherrészesedést követel. A közszabadság, közbiztonság, közegészség és számtalan más közérdek folyton növekedő igényt támaszt, ezért növekedik egyre az adó is. Mindezt könnyű megérthetővé, de nehéz elfogadhatóvá tenni; nehéz különösen akkor, ha például igazságtalan az adó kivetés. Az adókérdésnek egyetlen helyes módja az, hogy a teher mindenütt és mind végig progresszív legyen. Ujabb törvényeink e tekintetben anynyira előnyös haladást mutatnak, hogy bizalommal nézhetünk a nagy elvnek mi előbb bekövetkezendő diadala elé. A helyén kivül alkalmazott kímélet és kedvezés csak arra alkalmas, hogy gyűlöletet ébresszen: az aránytalan elosztás és kezet-lábat megkötő kíméletlenség csak arra vezet, hogy az elkeseredést növelje. Mindenenesetre elsőrendű polgári hivatásunk, hogy az fállami. községi, egyházi és ejgyéb közterhekhez* való hozzájárulásunkkal lehetővé tenni igyekezzünk c közintézményeinknek zavartalan működését. Annyit várunk, sőt követelünk tőlük, hogy lehetetlenség megmaradniok, ha nem sietünk segítségükre, mikor szükségük van reánk. Hiszen mi magunk vagyunk az állam, a község, az egyház! Igaz, hogy nehéz időket élünk, s talán a szánktól kell elvonnunk a falat kenyeret, hogy adót is fizethessünk. — De velünk együtt az idők forgatagába, mondhatnám fergetegébe jutott a magyar állam is, és jaj nekünk, ha éppen ezekben a válságos időkben nem tud megfelelni feladatának csupán csak azért, mert vonakodunk vagy késedelmeskedünk rendelkezésére bocsátani a szükséges eszközöket. Gondoljuk el, mit jelent az a hivatalos nyilatkozat, hogy háborúnknak minden hó napja hatszáz millióba kerül. Vegyük ehhez hozzá a mindennapi állandó szükségletet, amely szintén inkább emelkedik, mint csökken. Fiaink hazafias áldozatot hoznak, mikor életükkel és vérükkel szolgálnak a harcok mezején. Számunkra annak a tehernek elviselése, hogy adónkat pontosan és becsületesen fizessük, egyenesen hazafias kötelesség. *** I Katona-Otthonért. Nyíregyháza város társadalma ritkán mozdult meg valamely közcél érdekében oly tökéletes egyértelműséggel, mint a minő lelkesen és egyetértően karolta és karolja fel a mához egy hétre a Sóstón a Katona-Otthon javára rendezendő népünnepély eszméjét. Polgári és katonai, vármegyei és városi hatóságaink, a különböző vallásfelekezetek vezető egyéniségei és a minden nemes ügy szolgálatában fáradalmat nem ismerő módon buzgólkodó hölgyek valóságos táborkarrá szervezkedtek, hogy a jótékony cél érdekében biztosítsák az ünnepély sikerét. És a cél, a Katona-Otthon további fennállásának biztosítása, sőt az int^mé»ynek nagyobb arányokban leendő fejlesztése valóban a legnagyobb mértékben méltó a nemes szivek résztvevő jóindulatára. A Katona-Otthonok intézménye nem mai keletű és nem hazai földön keletkezett. Nem is a háború vetette felszinre. A külföldön, a hol a keresztyénség szeretetmunkája a társadalomnak sokkal szélesebb mezején lép fel alkotó erővel, mint hazánkban, már réges-régen, a béke áldott korszakában létesültek az első Katona-Otthonok. Amerika és Anglia adta a példát, a hol a virágzó keresztyén ifjúsági egyesületek szövetsége létesítette azokat, Németország követte azt, ugyancsak a béke idején, mig Ausztria és Magyarország felkarolta — ugyancsak a keresztyén ifjúsági egyletek országos szövetségének a kezdeményezésére — és sok helyen virágzásra is juttatta az intézményt a háború folyamán Büszkesége lehet e város társadalmának, hogy hazánk területén, Budapestet kivéve a legelső ilynemű intézmény épen Nyíregyházán létesült, majd ezt követőleg Debrecenben, Eperjesen, Brassóbari, Pozsonyban, Zágrábban és az országnak most már számos más pontján. Az intézmény célja béke idején a katonai szolgálatot teljesítő ifjúság komoly szellemi és erkölcsi tartalmú szórakozással való ellátása. A cél lényegileg a háborúban is ez, de kibővül azzal, hogy a polgári társadalom nemes érdeklődésének, jótékony áldozatkészségének levezető csatornája legyen a könnyebben sebesült, üdülő vagy ideiglenesen az illető helyen átvonuló vagy ott kiképzést nyerő katonaságsággal szemben A legénység csekély 12—24 filléres zsoldjából nem telik sem a szellemi élvezetek, sem a nemesebb szórakozások eszközeinek a beszerzésére. Eljönnek a harctérről — vagy készülnek oda; amazok tengernyi szenvedés és nélkülözés után vágynak egy melegebb helyre, a hol nem a rideg fegyelem és kaszárnyai nyerseség, de mintegy az ottnon családias bensősége és biztató ragaszkodása fogadja őket; emezek még nem régen hagyták oda otthonukat, a hol az anya és atya szeretete és a testvéri érdeklődés bensősége mellett jutott egyegy óra a lélek nemesebb szórakozására, üdülésére is, — a mire most mind nincs se mód, se alkalom. Mindezt pótolja a maga bensőséges szellemével, melegségével, jóindulatával és jótékonyságával a Katona-Otthon. Ott vár reájuk a legkülönfélébb nyelveken megjelenő hírlapok egész tömege, százféle egyszerű, szórakoztató társasjáték, ingyen levélpapír, levelezőlap, cigaretta, néha-néha egy-egy kis zene, előadás, vetített képek, szerény uzsonna, baráti kör, érdeklődő közönség, ismerősök : mind-mind oly tényező, amely a harctérről érkező hálanyilvánitó sorok bizonysága szerint lelkükre a legjótékonyabb hatással van és a polgári társadalom meleg érdeklődésének kellemes emlékét idézi fel bennük. Nem csoda, hogy kezdve a hadügyminisztériumtól az egyes hadtestek és állomások parancsnokságáig minden katonai hatóság a legélénkebb érdeklődéssel és őszinte elismeréssel kiséri az Otthonok működését, aminek bizonysága az is, hogy amidőn a mi katonai Otthonunk, amely másféléven át az ev. központi népiskola emeleti dísztermében állott fenn, a megfigyelőtelep katonai kórházzá átalakulása miatt kénytelen volt helyiseget változtatni és célszerűen csupán e kórház telepén volt elhelyezhető, a kassai hadtestparancsnokság e sorok Írójának kérésére a legnagyobb készséggel emeltetett ott az Otthon számára uj, tágas, mindenkép célszerű helyiséget, amelyben egyszerre mintegy 300 üdülő katona talál elhelyezést. A nemes intézmény tehát sokkal tágabb keretek között fogja hivatását teljesíteni ezután, mint tette és tehette eddig. Hisszük, hogy városunk társadalma, amelynek mindig volt érzéke az igazán nemes törekvések támogatá

cára s ennek a háború folyamán oly meglepő áldozatkészség alakjában számos izben adta tanúbizonyságát : buzgóságával és áldozatkészségével innentul tokozott mértékben fordul az uj Otthon felé, amelyben mi idegen vidékek hadviselt fiait époly szeretetteljes érdeklődéssel karoljuk fel, mint a hogy mások a hazánk és szövetségeseink máshol fekvő katonai otthonaiban felkarolják a mi édes véreinket. Hisszük, hogy a város és a vidék társadalma már e legelső alkalmat, az e hó 23-iki népünnepély alkalmát megragadja nemes áldozatkészsége lerovására. S azért mondjuk a viszontlátásra! a Katona-Otthonért: (í. II. kisvasúti menetrend. Bessenyei-térről indul: Délelőtt 630*, 734, 807, 900. iooo, noo. Délután 12'."*, lió, 230, 300, 410, 510. Este 600*, 700, 720, 815, 930 Sóstógyógyfürdőről indul: Délelőtt 602, 7*4*, 809, 930, 1130. Délután 1250*, 1250, 208, 330, 410, 430, 530. Este 632*, 720, 751, 8'W 1000. A vastagabb betűkkel nyomatott idő adatok távolsági vonatokra vonatkoznak, a csillaggal jelölt vonatok a Szőlötelep-hegyközségig, illetve onnan közlekednek. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre . Félévre . . Egész évre i K (i K 12 K