Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-07-16 / 56. szám

Nyíregyháza, 1916. julius 16. Vasárnap XXXVII. évfolyam, 56. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton esre. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyed­évre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szarkasrtőscs és Kiadóhivatal; SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM TELEFON SZAM !S3. POSTAJHEQUS 28S5S. { Kéziratokat nem aatiak viasza. i Hiríeíeeíi srasabái nntat ssámittaik - is. LeíOlcíói>i> hirú»t4f 1 K. Hívaísíoí &:rái>i4iek «ora 60 f. A ayilítér ic>raaké»i SS f Apró hirdstéssS: 10 »3Óig 1 8. minden rovsöfcl szó 5 fillér. Veftig biiüvel ízeűeit jréisrereiva szimií. Adós, fizess! Falra hányt borsó lenne elhitetni próbálni a magyar emberrel, hogy az adó kedves fogalom, az adófizetés kellemes fog lalkozás. Porció Pál és Forspont Péter amily régi, épp oly ellenszenves alakok a nép­lélek előtt. Nem csoda; hiszen évszáza­dokon át mindig súlyos, gyakran igazság­talan, nem egyszer elviselhetetlen teher­ként nehezedtek a különben is robot a­latt görnyedő magyar vállakra. Amig az adó úgyszólván minden el­lenérték nélkül lerótt szolgálmány, van ér­telme a nem adózunk!» kényelmes elvé­nek. A kötelesség teljesítése csak addig nevezhető méltányosnak, amig együtt jár a jog élvezetével. A szervezett társadalom alapja a jog­rend, ennek megteremtése és fenntartása arányos teherrészesedést követel. A köz­szabadság, közbiztonság, közegészség és számtalan más közérdek folyton növekedő igényt támaszt, ezért növekedik egyre az adó is. Mindezt könnyű megérthetővé, de ne­héz elfogadhatóvá tenni; nehéz különö­sen akkor, ha például igazságtalan az adó kivetés. Az adókérdésnek egyetlen helyes módja az, hogy a teher mindenütt és mind végig progresszív legyen. Ujabb törvényeink e tekintetben any­nyira előnyös haladást mutatnak, hogy bizalommal nézhetünk a nagy elvnek mi előbb bekövetkezendő diadala elé. A he­lyén kivül alkalmazott kímélet és kedve­zés csak arra alkalmas, hogy gyűlöletet ébresszen: az aránytalan elosztás és ke­zet-lábat megkötő kíméletlenség csak ar­ra vezet, hogy az elkeseredést növelje. Mindenenesetre elsőrendű polgári hi­vatásunk, hogy az fállami. községi, egy­házi és ejgyéb közterhekhez* való hozzá­járulásunkkal lehetővé tenni igyekezzünk c közintézményeinknek zavartalan műkö­dését. Annyit várunk, sőt követelünk tő­lük, hogy lehetetlenség megmaradniok, ha nem sietünk segítségükre, mikor szüksé­gük van reánk. Hiszen mi magunk va­gyunk az állam, a község, az egyház! Igaz, hogy nehéz időket élünk, s ta­lán a szánktól kell elvonnunk a falat ke­nyeret, hogy adót is fizethessünk. — De velünk együtt az idők forgatagába, mond­hatnám fergetegébe jutott a magyar ál­lam is, és jaj nekünk, ha éppen ezekben a válságos időkben nem tud megfelelni feladatának csupán csak azért, mert vo­nakodunk vagy késedelmeskedünk rendel­kezésére bocsátani a szükséges eszközöket. Gondoljuk el, mit jelent az a hivatalos nyilatkozat, hogy háborúnknak minden hó napja hatszáz millióba kerül. Vegyük eh­hez hozzá a mindennapi állandó szükség­letet, amely szintén inkább emelkedik, mint csökken. Fiaink hazafias áldozatot hoznak, mi­kor életükkel és vérükkel szolgálnak a harcok mezején. Számunkra annak a te­hernek elviselése, hogy adónkat pontosan és becsületesen fizessük, egyenesen haza­fias kötelesség. *** I Katona-Otthonért. Nyíregyháza város társadalma ritkán moz­dult meg valamely közcél érdekében oly töké­letes egyértelműséggel, mint a minő lelkesen és egyetértően karolta és karolja fel a mához egy hétre a Sóstón a Katona-Otthon javára rendezendő népünnepély eszméjét. Polgári és katonai, vármegyei és városi hatóságaink, a különböző vallásfelekezetek vezető egyéniségei és a minden nemes ügy szolgálatában fáradal­mat nem ismerő módon buzgólkodó hölgyek valóságos táborkarrá szervezkedtek, hogy a jó­tékony cél érdekében biztosítsák az ünnepély sikerét. És a cél, a Katona-Otthon további fenn­állásának biztosítása, sőt az int^mé»ynek na­gyobb arányokban leendő fejlesztése valóban a legnagyobb mértékben méltó a nemes szivek résztvevő jóindulatára. A Katona-Otthonok intézménye nem mai keletű és nem hazai földön keletkezett. Nem is a háború vetette felszinre. A külföldön, a hol a keresztyénség szeretetmunkája a társa­dalomnak sokkal szélesebb mezején lép fel al­kotó erővel, mint hazánkban, már réges-régen, a béke áldott korszakában létesültek az első Katona-Otthonok. Amerika és Anglia adta a példát, a hol a virágzó keresztyén ifjúsági egyesületek szövetsége létesítette azokat, Né­metország követte azt, ugyancsak a béke ide­jén, mig Ausztria és Magyarország felkarolta — ugyancsak a keresztyén ifjúsági egyletek or­szágos szövetségének a kezdeményezésére — és sok helyen virágzásra is juttatta az intéz­ményt a háború folyamán Büszkesége lehet e város társadalmának, hogy hazánk területén, Budapestet kivéve a legelső ilynemű intéz­mény épen Nyíregyházán létesült, majd ezt kö­vetőleg Debrecenben, Eperjesen, Brassóbari, Pozsonyban, Zágrábban és az országnak most már számos más pontján. Az intézmény célja béke idején a katonai szolgálatot teljesítő ifjúság komoly szellemi és erkölcsi tartalmú szórakozással való ellátása. A cél lényegileg a háborúban is ez, de ki­bővül azzal, hogy a polgári társadalom nemes érdeklődésének, jótékony áldozatkészségének levezető csatornája legyen a könnyebben se­besült, üdülő vagy ideiglenesen az illető helyen átvonuló vagy ott kiképzést nyerő katonaság­sággal szemben A legénység csekély 12—24 filléres zsold­jából nem telik sem a szellemi élvezetek, sem a nemesebb szórakozások eszközeinek a be­szerzésére. Eljönnek a harctérről — vagy ké­szülnek oda; amazok tengernyi szenvedés és nélkülözés után vágynak egy melegebb helyre, a hol nem a rideg fegyelem és kaszárnyai nyerseség, de mintegy az ottnon családias ben­sősége és biztató ragaszkodása fogadja őket; emezek még nem régen hagyták oda otthonu­kat, a hol az anya és atya szeretete és a test­véri érdeklődés bensősége mellett jutott egy­egy óra a lélek nemesebb szórakozására, üdü­lésére is, — a mire most mind nincs se mód, se alkalom. Mindezt pótolja a maga bensőséges szelle­mével, melegségével, jóindulatával és jótékony­ságával a Katona-Otthon. Ott vár reájuk a leg­különfélébb nyelveken megjelenő hírlapok egész tömege, százféle egyszerű, szórakoztató társas­játék, ingyen levélpapír, levelezőlap, cigaretta, néha-néha egy-egy kis zene, előadás, vetített képek, szerény uzsonna, baráti kör, érdeklődő közönség, ismerősök : mind-mind oly tényező, amely a harctérről érkező hálanyilvánitó sorok bizonysága szerint lelkükre a legjótékonyabb hatással van és a polgári társadalom meleg érdeklődésének kellemes emlékét idézi fel bennük. Nem csoda, hogy kezdve a hadügyminisz­tériumtól az egyes hadtestek és állomások pa­rancsnokságáig minden katonai hatóság a leg­élénkebb érdeklődéssel és őszinte elismeréssel kiséri az Otthonok működését, aminek bizony­sága az is, hogy amidőn a mi katonai Ottho­nunk, amely másféléven át az ev. központi népiskola emeleti dísztermében állott fenn, a megfigyelőtelep katonai kórházzá átalakulása miatt kénytelen volt helyiseget változtatni és célszerűen csupán e kórház telepén volt elhe­lyezhető, a kassai hadtestparancsnokság e sorok Írójának kérésére a legnagyobb készséggel emel­tetett ott az Otthon számára uj, tágas, minden­kép célszerű helyiséget, amelyben egyszerre mintegy 300 üdülő katona talál elhelyezést. A nemes intézmény tehát sokkal tágabb keretek között fogja hivatását teljesíteni ezután, mint tette és tehette eddig. Hisszük, hogy vá­rosunk társadalma, amelynek mindig volt érzéke az igazán nemes törekvések támogatá cára s ennek a háború folyamán oly meglepő áldozat­készség alakjában számos izben adta tanú­bizonyságát : buzgóságával és áldozatkészségé­vel innentul tokozott mértékben fordul az uj Otthon felé, amelyben mi idegen vidékek had­viselt fiait époly szeretetteljes érdeklődéssel karoljuk fel, mint a hogy mások a hazánk és szövetségeseink máshol fekvő katonai otthonai­ban felkarolják a mi édes véreinket. Hisszük, hogy a város és a vidék társadalma már e leg­első alkalmat, az e hó 23-iki népünnepély al­kalmát megragadja nemes áldozatkészsége le­rovására. S azért mondjuk a viszontlátásra! a Katona-Otthonért: (í. II. kisvasúti menetrend. Bessenyei-térről indul: Délelőtt 630*, 734, 807, 900. iooo, noo. Délután 12'."*, lió, 230, 300, 410, 510. Este 600*, 700, 720, 815, 930 Sóstógyógyfürdőről indul: Délelőtt 602, 7*4*, 809, 930, 1130. Délután 1250*, 1250, 208, 330, 410, 430, 530. Este 632*, 720, 751, 8'W 1000. A vastagabb betűkkel nyomatott idő adatok távolsági vonatokra vonatkoznak, a csillaggal jelölt vonatok a Szőlötelep-hegyközségig, illetve onnan közlekednek. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Negyedévre . Félévre . . Egész évre i K (i K 12 K

Next

/
Oldalképek
Tartalom