Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-06-18 / 48. szám

1916. junius 18. JÍYÍRVIDÉK. 48-ik szám 3 A háború. (A « Nyirvidék » eredeti távirata.) Budaiéit, junius 16. Olasz hadszintér: A doberdói fensik déli részén a harcok az ellenség támadásának visszaverésével végződ­tek. Hasonlóképp meghiúsultak az olaszok ujabb előretörései egyes, a Dolomitokban levő had­állások ellen. Az asiagói íensikon élénk tüzérségi harcok folynak Az Ortler vidékén csapataink birtokba vették a Tukett- és a hátsó Madáts-csucsot. Délkeleti hadszintér: Nincs nevezetesebb esemény. Orosz hadszíntér: A Dnyesztertől délre csapataink az ellen­ség lovasságát visszaverték. Egyébként ezen a területen csak csatározás folyik. Viszniovciktól nyugatra az orosz hadosz­lopoknak állásaink elleni rohamai szakadatla­nul tartanak. A védők 2 orosz tisztet és 400 főnyi légénységet fogtak el. Tarnopolnál nincs nevezetesebb esemény. Volhiniában az egész harcvonalon uj har­cok fejlődtek. A Stochod—Sztir-szakaszon újra több átkelési kísérletet vertünk vissza és ez alkalommal az ellenség — mint mindig — sú­lyos veszteségeket szenvedett. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Keleti harctér: Bothmer gróf tábornok hadseregének harc­vonala ellen Przevlokától északra az oroszok tegnap is folytatták erőlködéseiket. A támadás elhárítása alkalmával több mint 400 fogoly maradt a védők kezén. Balkán hadszintér: A helyzet változatlan. Berlin, jun. 16. Nyugati harctér: A Maas baloldalán a franciák nagy erők­kel megtámadták a Mort Homme déli lejtőjét. Miután átmenetileg sikerült tért nyernyiök, rö­vid ellentámadással ismét visszavetettük őket. Ez alkalommal 8 tisztet és 238 főnyi legény­séget elfogtunk és több gepfegyvert zsákmá­nyoltunk. Az ellenségnek késő este megismételt tá­madása és a két oldalról csatlakozó német vo­nalak ellen irányuló vállalkozásai teljesen ered­ménytelenek voltak. Az ellenség súlyos, véres veszteségeket szenvedett. A Maas jobb oldalán — eltekintve a Thiau­mont szakadékban ránk nézve kedvezően le­folyt gyalogsági harcoktól — a harci tevékeny­ség lényegében a két tüzérség erőteljes tüze­lésre szorítkozott. A legfőbb hadvezetőség. Budapest, junius 16. Események a tengeren: Tengeri repülőjármüveink egy raja a 15-éről 16-ára virradó éjjel a portó gruarói és latísa­nai pályaudvari telepeket, valamint a porto gruaro—latisanai vasúti vonalat, egy másik raj a motta di livenzai pályaudvart és az ottani katonai telepeket, egy harmadik az ellenségnek Monfalconénál, San Canziannál, Pierisnél, Best­rigánál levő hadállásait eredményesen bom­bázta. A pályaudvarokon és a hadállásokban több telitalálatot és nagy égéseket figyeltünk meg. Az összes repülőjármüvek az ellenség he­ves tüzelése dacára sértetlenül vonultak be. A hajóhad parancsnoksága. (Miniszter-elnökség sajtó osztálya.) A hadsereg aranykönyvéből. Hősi halü a rohamban. Két főhadnagyot, egy tényleges és egy tarta­lékos tisztet, a 8. cs. kir. Landwehrgyalogezred két századparancmokát tüntették ki a hadi­ékitményes 111. oszt. katonai érdemkereszttel, kik kelten az egymásra következő két napon estek el s hősi halálukkal örök bizonyságot szol­gáltattak tisztikarunk katonai erényeire nézve. Mindakettő : Kuthan József és Kudrna Zdenkó örömmel áldozta fel életét a haza szent ügyéért. Kudrna főhadnagy 1915. julius 20 án Niedvzvicza Mala mellett vezette támadásra szá­zadját az ellenséges állás ellen. S mint a hajló­vadászatnál szokás hosszú csatárláncban rajzot­tak előre az egyes rohamvonalak. Az ellenség szórótü<e előtt ugy fedezi magát az ember, ahogy épen tudja, leveti s beássa magát, tüzel, előreugrik s ismét lebukik. Most egyesével fut a legenység, mnjl újból egész raj a többiek örjöngő tüzü támogatasa mellett. És Kudrna főhadnagy vasnyugalommal vezeti az egész támadást. Messziről olyan ínég az orosz drót­sövény, mint a pókháló. Az a végső cél, odi kell betörni, mert ugy szól a parancs. Utánanéz a többieknek, az órakat összeigazitják. Minden rendben !... Szervusz !... És most rákell rohanni az ellenségre, melynek állásait saját gyalogsá­gunk fölött döngeti a tüzérségünk. S bár a munkája remek, odaát mégse maradnak adósul a felelettel. Gépfegyverek telefonálnak egymás­nak — laktak... taktaktaktaktak — srapnel süvölt, gránát szakgatja a főidnek testét s embe­rek jajgatnak. A főhadnagy összeszorítja a száját... Az óra a karján, a következő pillanat­ban talán már ezer darabba repítve... Midjárt megindul a roham... még öt perc, s talan az élet is csak öt perc... Még négy... Az idő rettenlő gyorsan repül... Meg három. Valahol égett hus szagát érezni... Már csak két perc... „Gyorstüzet f.uk !"... E^y parc... Isten segíts! ,Tüzet szüntess!" A jelszó átrohan a rajok cik­cakkos vonalán, a vezetőjük leskelődve ugrásra­kész... „Szuronyt szegezz 1 Fői!" Minden ember fölpattan, egyetlen ordítás a levegő... valahol rohamjelet fuj a kürtös... a szemek előtt tüz villan meg, mint a vér, föllobog s megint hallani a kürtszót. Most a szétlőtt drótsövényeken s a szélforgácsolt karókon keresztül már elérték a sáncot! Szuronnyal és puskatussal kezdenek dolgozDÍ. Amikor aztán hirtelen csend lesz, a mieink az elfoglalt árkokban keresni kezdik a parancsnokukat, aki többé semminemű paran­csot nem osztogat... A parancsnok ott fekszik az elfoglalt sánc előtt holtan... Ugyanezen a napon történt, hogy Kuthan József tartalékos hadnagy bevonult a szabad­ságáról. Mjjus elején ugyanis a Kárpátokban megviyolt hősi harcokban súlyos sebet kapott, amelyből igazán csak alig hogy kigyógyult. Mert kötelességének érzete fontosabb volt előtte, mint sajat baja vagy jóléte s igy érthető, hogy teljesen önként jelentkezett a harctérre, a század­jához, mely a hosszas harcokban az ő számára család, haza és baráti kör lett. Századját éppen kemény munkában találta. Megérkezése napján nyomban az élére á'l s a legnehezebb viszonyok között, az orosz ágyuk tüzesőjében, a rettentő tüskedrótok erdej?n at lelkes lendülettel ragadja magával az ellenséges állások legközepébe. S hősi eleste elítt megadatott még neki a gyönyö­rűség, hogy láthatta övéinek győzelmét. Orosz holttestek alatt. A hősök sorában, kiket a 97. gyalogezred története örökké fog emlegetni, az elsők között lesz Gabrijelcic Egon főhadnagy neve is. Az 1915. febrár 3 áról 4 ére virradó éjszakán ugyanis a Gabrijelcic vezetése alatt levő század azt a paranc:Ot kaptp, hogy foglalj x el a Kis­kunnátói keletre 660 as migaslalot. A magas­laton levő állás nem volt ugyan kiépítve, de igen nagy jelentőséget tulajdonitoltak neki azért, mert alapjában kulcsa volt a mi hadállásunk­nak. Az elfoglalandó pontra való tekintettel az arra megindult erőt is harmadfélszázadra emel­ték föl. Elekkel a szakaszokkal indult el aztán Gabrijelcic főhadnagy a magaslat ellen a leg­pusztítóbb ellenséges tüzérségi tűzben. A fő­hadnagy ügyességének és körültekintésének azon­ban oly nagyszerűen sikerült embereit elhelyezni a terepen, hogy a vesztesége valóban nagyon csekély volt 8-án délután az ellenség túlnyomó erővel támadta a magaslatot, de visszaveretett, erre ujabb csapatokat vont össze s az éjszakai órákban rendkívül hevesen megismételte a táma­dást. Az oroszok mintegy két zászlóaljnyi gyalog­sággal mentek rohamra a 660 as magaslat ellen. A főhadnagy századja mellett harcoló szakasz zászlósa megsebesült s harcképtelen lett s igy Gabrijelcic főhadnagy volt most már az egyet­len tiszt az anyira fenyegetett s oly rendkívül fontos állásban. A magaslatot körültomboló vad gyalogsági és tüzérségi tűzzel nem törődve, a lövészárkon végigrohant a derék tiszt s a legény­ségét mindenütt kitar:ásra lelkesítette. Végre is aztán elérkezett a megváltó pillanat, hogy az oroszok támadóereje megtörött és a rohamozó oszlopok vissza menekültek. Csak egyetlen szá­zadnak sikerült, hogy a mieink állása előtt mintegy száz lépésre beássa magát. Gebrijelcic főhadnagy nyomban elrendelte az ellenrohamot. Pompás lendülettel ragadta embereit magávál előre, betört az orosz sáncba s fellépésének az lett az eredménye, hogy az oroszok kudarcot vallott támadásuknak ezt az egyetlen kis részlet­sikerét is kénytelenek voltak föladni. A sikeren való örömet azonban nagyon magzavarta az a hír, hogy a bátor és szeretett vezető nem tért vissza többet a csatából. Járőröket küldtek ki érte, de azok nem tudtak nyomára se akadni. Csak később bukkantak rá a derék tiszt holt­testére s akkor lett először érthető, miért nem tudták előbb fölfedezni halott testét. A főhad­nagy teteme ugyanis valóságos hegye alatt hevert az crosz hulláknak. A halott vitézt, ki előzően már megkapta a Signum Laudist, ezút­tal nagy érdemeiért a hadiékitményes 111. osz­tályú vaskoronarenddel tüntették ki. WMMMlMMlAI IIWMMtMWNWIMManMWIM^MMMIMMMM Gazdasági egyesületi közlemények. Ad. 528—1916. A. A kisbéri és bábolnai m. kir. állami ménes­ből kiselejtezett, — de tenyésztésre még alkal­mas, — összesen 47 drb. kanca 1916. junius hó 25-én fog árverés utján Kisbéren eladatni. Kezdete d. e. 8 órakor. Árverési feltételek: Az árveresre kerülő kancák csakis mező­gazdasággal foglalkozóknak adatnak el, kik a vármegyei mezőgazdasági egyesület által kiállí­tandó igazolvánnyal kötelesek tenyésztő voltukat igazolni, annak a községnek vagy pusztának névszerinti megnevezésével, melyben gazdaság­gal, azaz lóneveléssel foglalkoznak. A vevőnek nyilatkozatot kell aláírni, amely­ben kötelezi magát, hogy a megvett kancát tenyésztésre fogja használni Az ilyen feltétellel megvett kanca 1917. évi julius hó l-ig a vevő korlátolt tulajdonában marad, mely időpontig a kancát a földmivelésügyi magyar királyi minisz­térium a lefizetett vételár, bélyeg és kötőfék­pénz visszatérítése mellett visszakövetelheti és ezen időtartama alatt az illetékes méntelep­parancsnokság ellenőrzését tűrni tartozik, jelzett időponton tul vevő a lóval szabadon rendel­kezik, azonban azt csak lakhelye területére nézve illetékes méntelepparancsnokság engedé­lyével adhatja át, illetve el, de csakis hasonlóan igazolt tenyésztőnek, illetve gazdának, vagy pedig mikor már tenyésztésre tovább nem hasz­nálhatja, kitartandó, esetleg lóvágóhidon érté­kesítendő és arról az illetékes méntelepparancs­nokság érlékesitendő. A kikiáltási áron alul egy ló sem fog el­adatni. A kínálatok 10 - 10 koronánként történnek Minden megvett ló után a vételárnak meg­felelő törvényszerű bélyegen kivül (III. fokozat) kötőfékpénz fejében az első 200 korona után 4 korona, azon felül minden megkezdett 200 korona után 2—2 korona fog beszedetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom