Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-05-28 / 42. szám
Nyíregyháza, 1916. május 21. Vasárnap - XXXVII. évfolyam, 42. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesölet Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQIÍE 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hírdetéé 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyllttér soronként 80 fr Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Perselyek. A legszebb érzelmek virága a könyörületesség, a legnagyobb erények gyümölcse a jótékonyság. Ha volt valaha idő, amely könyörületre indította és jótékonyságra kényszeritette az embert, bizonyára a mai történelmi kor az, amikor egymásután lépnek fei az okok s egymásután jelentkeznek az igények a kisebb, nagyobb és legnagyobb célok támogatására. Hatásos és eredményes azonban csak akkor lehet a jótékonyság, ha okosan meg szervezett formában és helyesen megvont Határok közt végzi áldásos munkáját. Mennél kevesebb azoknak száma, akikre nézve igazi lelkiszükséglet a mindennapi jótett, annál több gondot kell fordítanunk a felhasználható erők egyesítésére s a közös teherviselés gondolatának elmélyítésére. Másfelől azonban mennél nagyobb lár mával, sőt kíméletlen zaklatással áll elénk a segítő akció, annál kevésbbé találja meg az utat a szivünkhöz és ezen keresztül a zsebünkhöz. Amilyen okos dolog tehát az, hogy a különféle jótékonysági egyesületek megadóztatják tagjaikat, s amilyen helyes dolog az, hogy hivalkodás és feltűnés nélkül felelnek meg hivatásuknak: annyira visz szatetszó s kevés sikerrel biztató eljárás az utcára kivitt perselyrendszer, amely váratlan támadásával zavarba hozza s követel ésszerű fogásaival elkedvetleníti az embert. Hiányoznék a persely a templomban, ahoi a buzgóságnak természetes kiegészítése az alamizsna; hiányoznék az üzletekben, ahol néhány, fillér könnyen eshetik a vásárlás számlájára; hiányoznék a játékasztalról, ahol meg nem érezhető a nagyobb hozzájárulás sem. Jókedvű adakozók és jólelkű adományok — ha már kilépünk otthonunk köréből, — ilyen helyeken találhatók és szerezhetők. Az a módszer se lenne elitélhető, ha éppen minálunk sűrűbben keresnék föl a városon kivül lakó polgártársainkat, akiknek nincs mindennapi alkalmuk a jótékonyság gyakorlására. Ha a fővárosban nagy eredményeket tudtak elérni a gyűjtő kocsikkal, a mi tanyáinkon is beszedhetők lennének az áldozat fillérei. Ez csak látszólag ellenkezik alapvető állításunkkal, mert tapasztalatunk szerint úgyszólván elvárt (gyakorlati eljárás lenne. Azt azonban, hogy a város belső területén bármilyen célra napról-napra gyűjtsenek s ugyanazt a közönséget kényszerítsék önkéntelen adakozásra, amely a szervezett jótékonyságnak szívesen vállalt terheit készséggel viseli: szerencsés gondolatnak, helyeselhető eljárásnak s állandósítandó megoldásnak semmiképen nem tarthatjuk. Valamelyest megérthető és menthető akkor lenne a dolog, ha kizárólag olyan célokra szolgálna a gyűjtés, amelyeknek megvalósítása elsősorban társadalmi feladat. —: Adjon, aki teheti, szerezzen érdemeket, aki szükségét érzi. De mikor azt látjuk, hogy a kitűzött cél az államot akarja kötelességében helyettesíteni, mikor azt érezzük, hogy a jótékonysági adó aránytalan és igazsátalan: nem fojthatjuk el annak a meggyőződédésünknek kifejezését, hogy a helyén és idején kivül gyakorolt jótékonyság nem igazi jótékonyság. Pont. Gr. Apponyi Albert előadása. .Nagy kár volna, ha a nemes gróf nyíregyházi előadásának a külső körülményei, a fény, a főnemesség, és papság részvétele, az óriási, a megyeháza nagytermét szorongásig megtöltő közönség látványossága, az őszinte lelkesedés és meleg ünneplés képe hagynának nyomot emlékünkben, anélkül, hogy magának az előadásnak tartalmából a ragyogó gondolatok és eszmék ne maradnának lelkünkben. Meg kell tehát kísérelnünk, hogy a szónoki művészet legelőkelőbb képviselőjének előadását nyomon követve, annak az előadásnak lényegét ismertessük. Annak megállapítása után, hogy a szunnyadó turánismust a háború eleméntáris erővel lobbantotta életre, azt a kérdést veti fel, hogy a háború mi hatással volt Hazánkra és minő hatást várhatunk tőle a háború után ? Megállapítja, hogy. a védelmünkre ránk kényszeritett háború oly fényes bizonyítékát szolgáltatta a nemzeti erőnek, az együttérzésnek, és mindazon tulajdonságok öszszességének, melyek a magyarság államalkotó képességének feltételei és annyira fé nyesen igazolta a háború, hogy a magyar állameszmében és annak szolgálalatában a haza minden lakosa, tehát nem csak a tíz milliónyi magyarság, de a husz milliónyi nemzet egybe — találkozik : hogy mig egyrészről a háborút követnie keli oly politikai és földrajzi helyzetnek, mely a mostanihoz hasonló támadás lehetőségét kizárja, de másrészről követnie keli államiságunk, szilárdságunk elismertetesének is. Erre való igénybejelentésünk irányítja jövő tevékenységünket. Kétségtelennek látja, annak szükségét, hogy a jövő béke tartós biztosítása céljából a nagy német nemzettel való szerződéses szövetségünk szorosabb kapcsolat által erősíttessék, de kiemeli, hogy e szövetkezésnek Németországra nézve csak akkor van meg értéke, ha Magyarország államisaga abban a hatásában, melyet a háború tárt fel, kifejlesztetik és megerősíttetik. De a jövőnek békés és támadásoktól mentes fejlődése szükségesé teszi bolgár és török testvéreinkkel való szorosabb kapcsolatot is. Es ez a vágy a nemzetek lelkéből fakad és ellenállhatlan. Nemcsak a gazdasági érdek az, mely a sokáig elválasztott, de most újra találkozó testvéreket egymáshoz fűzi, hanem a közös veszély felismerése is. A turáni testvérek a nagy és hatalmas nemzetekkel való szorosabb kapcsolat gondolatával nagyobb nyugalommal, nagyobb biztonság érzetével barátkozhatnak meg, mert évszázados szenvedéseink utján nyert tapasztalatok alapján meg lehet állapítani, hogy a nagyobb biztonság céljából létesült ily szövetkezések nem képesek az államiságot, az önállóságot, és a saját kultura szerint való tovább fejlődést gátolni. A nn példánk nyújt e tekintetben megnyugtatást, a mi államiságunkat, államalkotó jellegünket semmi szövetség sem volt képes gyöngíteni. Es a midőn hivatkozott magas korával és számos csalódásával járó természetes hajlamára a pessimismus telé és arra, hogy ennek dacára a legnagyobb bizalommal néz a magyar nemzet jövő boldogulása elé: kétszeresen teszi kötelességévé a fiatalabb generatiónak a jcívő iránt való bizalmat és ennek a bizalom nak megfelelő szorgalmas és kitartó mun kát. — Le nem irható lelkesedés kisérte az előadást. Mi azonban elgondolkozunk az elmondottakon és ugy látjuk, hogy a nemes gról is szívesen ioglalkozik Középeurópa problémájával és szemben Ágoston Péterrel, nem aggódik és nem látja a magyarság vezető szerepét veszélyeztetve. — Nem is lehet máskép. — Ha annyi baj, oly nagy elnyomás és vérzivatar, elszegényedés, széthúzás nem tudta a magyarságot megsemmisíteni, ugy a szorosabb gazdasági és politikai kapcsolat nyomán kifejlődő nagyobb vagyonosodási lolyamat, az egyesek nagyobb anyagi függetlensége és fokozódó kulturigénye még jobban meg fogja erősíteni a magyar elemet. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este 9 1 6.** Debrecen-felé reggel 5ii, 7 2 0, este 92!. Csap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. f-felé este 8 5 0. •felé este 622Nylradony-felé este VI. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 832.**** Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8*2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E Mátészalka-felöl reggel 6 0 5. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3?. Nylradony-felől reggel 6 3 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csatlakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor. ** Budapestre induló személyvonathoz van csatlakozása ; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor. *** Budapestről jövő személyvonathoz van csatlakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor. **** Budapestről jövö gyorsvonathoz van csatlakozás; Budapestről indul d. u. 2 órakor.
