Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-05-21 / 40. szám

40-ik szám Balkán hadszíntér: Egy repülőraj megtámadta a kukusi, causica—mihalovai és szalonikii ellensé­ges táborokat. A legfőbb hadvezetőség. ^Miniszter-elnökség sajtó osztálya.) Védekezés a szőlő peronoszpora betegsége ellen. A peronospöra ellen ujabb időben a rézgálicon kivül egyes kereskedők külön­féle egyéb szereket ajánlanak és hoznak forgalomba, sőt némelyikről azt is állítják, hogy jobb, mint a rézgálic. A földmivelés­ügyi minisztérium figyelmezteti a szőlős­gazdákat, hogy az ismeretlen szerek hasz­latától óvakodjék, mert azok legnagyobb része hatástalan, sőt esetleg ártalmas is. Senki se dobja- tehát ki könnyelműen a pénzét az ilyen többnyire értelmetlen cif­ra nevű szerekért, hanem mindenekelőtt iparkodjék rézgálicot beszerzni, melynél a peronospora ellen jobb védekezőszert mindeddig nem találtak fel. Igaz, hogy a rézgálic ma még korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, az azonban nem áll, — hogy egyáltalában nem volna rézgálic kap ható. Ezt leginkább azok állítják, kik töb­bé kevésbbé értéktelen áruikat magas á­ron szeretnek a szőllősgazdáknak eladni. A földmivelésügyi minisztérium máris je­lentékeny. mennyiségű rézgálicot küldött az egyes törvényhatóságoknak s folyó évi május, junius és julius hónapokra ujabb rézgálicot helyezett nekik kilátásba. Aki­nek tehát rézgálicra van szüksége, min­denekelőtt forduljon ezért a községi elöl­járósághoz, főszolgabíróhoz, polgármes­terhez, vagy az alispánhoz. Aki pedig e­lég rézgálicot nem kaphat, az mielőtt a peronospora elleni védekezésre nagy han gon hirdetett más szerekből vásárolna e­lőbb hozzáértő szakemberek lehetőleg a szőlészeti kerületi felügyelőknek, a vin­cellériskoláknak vagy Szőlészeti Kísérleti Állomásnak Budapest, 11. Debrői-u. 11. — véleményét kérje ki és ha lehet küldjön be mintát is az illető szerből az emltiett kísérleti állomáshoz megvizsgálás végett. A rézgálic pótlására többé-kevésbbé al kalmas és az előző években forgalomban volt védekező szerek, az idén nem kapha­tók, mert ezek is rézgálicból készültek, amit az illető gyárosok most nem tudtak beszerezni, ugy hogy most a peronospora elleni védekezésnél — a rézgálic mellett — a jelenleg forgalomban levő szerek kö­zül tulajdonképpen csak a pcrocid jöhet figyelembe. Különbséget kell azonban ten ni a «tiszta perocid» és a «nyers pero­cid» között. A főkülönbség abban van, a tiszta perocid körülbelül 45 százalék ha­tóanyagot, úgynevezett cerföldet —, a nyers perocid pedig körülbelül csak 30 —35 százalékot tartalmaz. A tiszta pero­cid tehát sokkal jobb. A földmivelésügyi minisztérium 5000 métermázsa liszta pero­cidott szerzett be külföldről s ennek lor­galombahozatalát az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és a «Hangya» szö­vetkezetnek engedte át azzal a teltétellel, hogy a tiszta perocidot mindkét szövetke­zet kilogrammonként legfeljebb 1 korona 10 fillérért árusíthatja. A «nyers perocid* — az eddigi tapasztalatok szerint — meg­felelően adagolva, szintén sikerrel hasz­nálható a peronospora ellen, csakhogy eb­ből ugyanazon hatás elérése körülbelül 50 százalékkal több szükséges, mint a tisz­ta perocidból, vagyis 1 kg. tiszta perocid­nak 1 és fél kgr. nyers perocid felel meg. A nyers perocid értéke tehát egyharmad résszel kisebb, mint a tiszta perocid ér­téke. Tiszta pericoci azon a mennyiségen felül, amelyet a minisztérium megbízásá­ból az említett két szövetkezet árusít és amely már legnagyobbrészt eladatott, alig van ezidőszerint az országban forgalom­ban. Az a perocid, amelyet egyes cégek hirdetnek és árusítanak, legnagyobbrészt nyersperocid. Ez az, aki ért hozzá, a nyers perocid szürke színéről is felismerheti, de legbiztosabb, ha az, aki perocidot akar vermi, abból előbb mintát küld be meg­vizsgálás végett a Szőlészeti Kísérleti Ál­lomáshoz. A perocia használatára vonat­kozó nyomatott «Utmutatás»-t mindenki ingyen kaphat a szőlészeti felügyelőktől, vincellériskoláktól és a Szőlészeti Kísér­leti Állomástól. Színház, A hét szenzációját képezi az Őnagy­sága ruhája c. darabnak csütörtökön és pénteken, mondjuk meg mindjárt, az u­tolsó helyig zsúfolt ház előtt történt elő­adása. A haun hírneves szerzője azt tár­ja elő e müvében, hogy egy fényűzési ru­hadarab elkészültéig az egyes anyagok lét­rehozása körül mennyi sok ember sorsa, apró története sőt tragédiája játszódik le, amikről a ruha gőgös viselője mit se tud és amikre nem gondol akkor, mikor ben­ne pompázik. A gondolat kivitelében a szerző nem jár ismeretlen csapáson, hi­szen geniálisabban és talán először hasz­nálta ezt a módszert Madáchiink. Egyéb­iránt ez a forma alkalmat ad a szerzőnek, hogy. fantáziáját az apró történetkék el­beszélésével csilogtassa, de még inkább nyújt alkalmat a szereplőknek, hogy egyet len estén valósággal hregoliként a legkii­lömbözőbb alakításban mutatkozhassanak be. Ezúttal Szigethynek és Porgácsnak ju­tott ez az alkalom, akik művészetük, am­bitiójuk és törekvésük legjavát tárták e­lénk. Porgácstól megszoktuk, hogy alakí­tásai gondosak és áttanulmányozottak le­gyenek és csak örömmel konstatáljuk, hogy inost sem csalódtunk benne. Szigethy Irén ellenben, kit oly szívesen látunk a vidám operettek táncos szerepeiben, va­lósggal meglepett komoly törekvésével, itt­ott igazán meleg és érzelemteljes előadá­sával. Különösen a vénülő virágkészitő le­ány szerepében mutatott annyi érzelmes­séget, hogy valósággal meghatott. Az utol­só felvonásbeli telefon jelenete pedig a tökéletességgel volt határos. rl alán a szi­bériai jelenetben nem volt eléggé parla­gias, de ne keressünk ,kákán görcsöt akkor, amikor készséggel kell megállapítanunk, hogy kiváló és sikerdus estéje volt. Még csak annyit, hogy az epizód szerepek is fokozták a hatást és hogy a rendezés kis színpadunk szűk keretei között a lehe­tőségig jó volt. * Színházi hírek. A Tatárjárás operette reprizét mindig szívesen veszi a közönség, mert az utolsó évtizednek sem szövegben sem zenében nincsen alkotása. Hétfőn és kedden mutatják be Molnár Perenc leg­újabb darabját, a Eehér Pelhő mirákulu­mot, mely a Nemzeti Színházban eddig ötven zsúfolt házatt vonzott és melynek összes szerzői jövedelmét a szerző a hu­szárok özvegyeinek és árváinak juttatja. Ennek a költői szépségével elragadó da­rabnak is szerepe volt Molnár Perenc teg­napelőtti legfelsőbb kitüntetésében. Hét­Hétfőn a hejeedlem, kedden a Bembrandt Bródy egyfelvonásosok előzik meg a Ieg­írissebb Molnár szenzációt. Szerdán Bé­nyis Kis gróf cimü nagy operettjét adják az idényben először, mely fővárosi sikere óta az összes német színpadokat is be­járta Susi címen. Csütörtökön az Őnagy­sága ruhája cimü látványos újdonságnak lesz harmadik előadása, mert a két elsőn még a zenekar is ki volt adva. Pénteken a Zsuzsi kisasszony operett előadást is­1916. május 21. 3 Irénnel. Szombaton és vasárnap a Piros métlik, a címszerepben ezúttal Szigeth; ruhás hölgy vigopera premierje a pápa által jóváhagyott eredeti szicíliai Jurlá­na táncbetéttel egészíti ki a rendkívül vál­tozatos heti műsort. Műsor: j Hétfő: itt először Pehér felhő, Mol­nár Perenc legújabb darabja, előtte a Pe­jedelem, Bródy Sándor egyfelvonásosa. Kedd: itt másodszor Pehér felhő, Mol­nár Perenc legújabb darabja, előtte Bem­brandt, Bródy Sándor egyfelvonásosa. Szerda: Kiss grót nagy operette. Csütörtök: közkívánatra itt harmad­szor Őnagysága ruhája, látványos újdon­ság. " | Péntek: Zsuzsi kisasszonv nagy ope­rette- t M 3 Szombat: itt először A piros ruhás hölgy, vigopera újdonság. Vasárnap: délután fél b órakor fél­helyárakkal A korzó szépe, operett új­donság. Délután 5 órakor félhelyárakkal Eva nagy operette. Este : itt másodszor : A piros ruhás hölgy vigopera újdonság. ÚJDONSÁGOK. — A lap kihordására vonatkozó pana­szokat kérjük azonnal közölni kiadóhiva­talunkkal. Telefon 1341. Főispánunk kitüntetése. Szabolcsvármegye eddigi főispánjai közül a legnépszerűbbet: dr. L'jfalussy De­zsőt, szép kitüntetés érte. Őfelsége a ki­rály személye körüli minisztere előterjesz­tésére, a háború alatt szerzett érdemei elismeréséül — mint a Hivatalos Eap köz­li — a Eipót-rend lovagkeresztjével tün­tette ki. Az érdem méltó jutalmát vette el a főispán kitüntetésével, mert az a fárad­hatatlan, eredményes munkásság, amelyet ő már harmadik éve, mint a vármegye «el­ső polgára» kifejt, — nem maradhatott el­ismerés nélkül. Ujfalussy Dezsőnek ez a legfelső ki­tüntetése általános, jól eső érzéssel, öröm­mel tölti el nemcsak Nyriegyháza város, de az egész vármegye közönségét. A mit ő vármegyéjéért dolgozott, amit önzetle­nül nemcsak a köz, de még az egyesek jogos és méltánylást érdemlő ügyeiben is kifejtett, — amit mint kormánybiztos vég­zett, — amit a sebesültek ápolása, gon­dozása, a járványok elfojtása és megszün­tetése éredkében oly lelkiismeretesen és eredménnyel fáradozott — ha kellett éjt nappallá téve — az mind köztudomásu. Ennek a munkának az elismerése nem csak külső diszként csillog a Eőispán mel­lén! Ennek a munkának az elismerése a polgárok szivébe — lelkébe vésődött be­le és ritka főispán mondhatja el magáról, amit Ujfalussy Dezső, hogy szereti, tisz­teli, becsüli, vármegyéjének apraja-nagyja. Ujfalussy Dezső a munka főispánja. Kitüntetése a munka jutálma. A 'nii főispánunk megtette kötelességét. Örül a lelkünk, hogy ezt nemcsak mi, tudjuk és nemcsak mi láttuk meg! — Kinevezés. Őfelsége a király kine­vezte dr. Dienes Mór ezredorvos, domb­rádi körorvost, ki jelenleg Budapesten a grót Szapáry laktanyai kórház vezetője ; törzsorvossá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom