Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-05-18 / 39. szám
Nyíregyháza, 1916. május 21. Vasárnap - XXXVII. évfolyam, 18. szám. A Szaboícsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEQJJE 2955Í. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hivatalos hirdetések sora 60 f. A nyllttér soronként 80 f Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 3 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit £ kis emberek. Ne mondja senki, hogy nincsenek csodák a mai korban is, akár az ősrégi világ legnagyobb csodáinak boldog idejében. Ilyen világraszóló csoda többek között az, hogy mimódon vagyunk képesek megállani helyünket a legsúlyosabb veszedelmek közepette is, amikor a megpróbáltatások egész légiója nehezedik ránk. De talán még ennél is nagyobb csoda, hogy mimódon tucl megélni a pusztán fizetésére utalt kis ember ma, amikor a mindennapi kenyérre valót is alig képes megszerezni. Nagy áldozatokat követel a harctér; az elesettek pótlása, a rokkanták támogatása számokkal ki sem fejezhető erőfeszítéssel jár. Amazok helyébe mégis ujak lépnek, emezek mégis talpra állanak; szenvedni azonban ezek a kis emberek szenvednek a legtöbbet, megérezni mégis csak ezek fogják a legnagyobb mértékben a háborút, ha idejekorán nem siet segítségükre a munkaadó. « • • •!.-•-.. > A háború konjunktúrái ugy hozták ma gukkal, hogy minden keresetág és minden foglalkozás megtalálja a maga kiegyenlítő számítását az áremelkedések áthárításában, sőt egyes társadalmi osztályok soha nem remélt kedvező életviszonyok közé is jutnak. Egyedül a készpénzfizetésre utált embertársaink azok, akiket a teljes tönkrejutás mélységének szélére juttat, ha ugyan egészen el nem tipor a háború a maga napról-napra megujuló, vigasztalan reménytelen kálváriájával. A legnagyobb munkaadók egyike, az állam is belátta ezt az igazságot, aminek jeléül hadisegélyt nyújt a maga alkalmazót tainak. Ezt részint megelőzőleg, részint követőleg a hatósági és magántisztviselők is megkapták, vagy. meg lógják kapni a maguk busz százalékos rendkívüli segélyét. De hányan maradnak még mindég anélkül, hogy, bárki is törődnék velö vk, vagy segiteni igyekeznék rajtok! Es ha a hadisegély mértékét nézzük, nem jogosan vethető-e föl az a kérdés, hogy a támogatás arányban van-e a megváltozott viszonyokkal ? Es ha fölmerült a kérdés, felelhetünk rá őszinte lelkiismerettel másként, mint hogy igazán nincs egyenes arányban?! 'talán az egy lakás kivételével van-e olyan életszükségletünk, amely csak husz százalékkal emelkedett? A nélkülözhetetlen táplálkozás és ruházkodás terén van-e olyan cikk, amelyet ne kétszeres, háromszoros, sőt többszörös áron lehet ma meg szereznünk? Gondoljuk most már el, hogy milyen az a lélek, amellyei a mindenkép meggyötört ember a munkáját teljesiti, és hogy mi lyen az a munka, amelyet ily. lélekkel végez^az ember... Bizony-bizony elernyed a lélek s nincs áldás a munkán. Amily, fölemelő tehát az a tapasztalat, hogy a türelemnek, a szenvedésnek e csép peuként elvérző mártírjai teljes megadással viselik sorsukat, s hogy úgyszólván teljes életerejüket áldozzák a haza oltárára: annyira ideje immár, hogy kötelességszerűig megmozduljon minden hivatott tényező a kétségtelenül megállapítható baj orvoslására s a belőle származható nagyobb veszedelmek megelőzésére. Akárhogy forduljon az eldobott kocka, annyit bízvást megállapíthatunk, hogy ked vezőbb helyzet rövid időn belül nem remélhető s kimeríthetetlennek még a legnagyobb erkölcsi erő sem tekinthető. Még bizonyosabb, liogj' a jövő óriási feladatok elé állit bennünket, amelyek megoldása nagyon kétséges, ha a teljes munkaképtelenségig meggyöngült, vagy a polgári munkától elszokott, vagy a munkához hozzá sem szokott nemzedéknek kell elvégeznie a munkát. A nemzetvédelem szép sikerrel kecseg tető eredményeinek vajmi kevés hasznát vesszük, ha a nemzetfenntartás biztosítékairól idejekorán nem gondoskodunk. A jelen romjainak eltakarítása, a jövő szilárd megalapozása, egyszóval a minden A.n?ATFF SBZo>iujuoq!>{ sBUijepmp u^q^ireai szében azon fordul meg, hogy meglátjuk-e a befelé sírt könnyeket, meghalljuk-e a néma panaszt, megmentjük-e, ami menthető. Ma még talán nem késő, holnap — ugy lehet — c éltalan, holnapután bizonyára lehetetlen a talpraállitás sikere. Pont. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0,* este 9 1 6.** Debrecen-felé reggel 7 2 0, este 922. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. 1-felé este 8 4 3. -felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé este VI. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6 4 7,*** este 832.**** Debrecen-felöl reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5, este 8i2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E 1-felől reggel 6 0 3. -felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíradony-felői reggel 6 5 1. * Budapestre induló gyorsvonathoz van csat lakozása; Budapestre érkezik délután 1 óra 05 pkor ** Budapestre induló személyvonathoz van csat lakozása; Budapestre érkezik reggel 6 óra 50 pkor **» Budapestről jövő személyvonathoz van csat lakozása; Budapestről indul éjjel 10 óra 05 perckor **** Budapestről jövő gyorsvonathoz van csatlakozás ; Budapestről indul d. u. 2 órakor. A naptáréjpités. A magyarországi magyar és rutén anyanyelvű egyházmegyék évek óta vajúdó kér dése nyer a jövő hónapban végleges megoldást, amennyiben ezeknek az egyházmegyéknek hívei áttérnek a Gregorián időszámításra és elhagyják a Julián naptárt, amely szerint ünnepeiket 13 napi különbözettel ülték meg. Hosszas tárgyalások előzték meg a naptár egyesítést, mig végre legutóbb Nyíregyházán megtartott közös püspöki tanácskozáson meghozták a határozatot a Julián naptár eltörlésére vonatkozóan. Papp Antal munkácsi és dr. Nóvák István eperjesi görög szertartású katholikus püspökök Nyíregyházán Miklóssy István haj dudorogi görög szertartású magyar katholikus megyéspüspökkel közös és egyértelmű megállapodást létesítettek a naptáregyesités kérdésében. A megállapodás szerint a három püspök a görög naptár szerint való Sz.Györgynapi kelettel közös tartalmú pásztorlevelet bocsátott ki és abban tudomására ad ják a híveknek, hogy a munkácsi, az eperjesi és a hajdudorogi egyházmegyékben a Julián-naptár használatáról áttérnek a Gergely naptár szerinti időszámításra, amely ugy szólván az egész világon használatos. Az uj időszámítás életbelépte után a görög egyház ünnepei azonosak lesznek a római egyház ünnepeivel s igy az ünnepek megülése is egy napon lesz. Az uj időszámítás a pünkösd után való első egyházi ünnepen lép életbe, ez pedig Keresztelő Szent-János születésének ünnepe, vagyis junius 24-ike, melyet már mindkét egy ház együttesen tog megünnepelni. Hogy ez megtörténhessék, a görögök a maguk naptárában 13 napot átugranak, mint annak idején tette az egész világ, amikor XIII. Gergely pápa naptárrevizióját elfogadta és amikor mikor október 4-ike után 1582-ben október 4-ike után 1582-ben október 15-ike következett. Ezúttal az átmenet akként tog megtörténni, hogy a magyarországi rutén görög katholikusok junius 10-ike után következő napként junius 24-ikét fognak írni, amely nap összeesik a Gergely naptár megtelelő napjával. Így tehát a görög katholikusok ezidén julius 7-ike helyett junius 24-ikén ülik meg a római katholikus hívekkel együtt Keresztelő Szent-János ünnepét. A megállapodást mind a három püspök aláirta és a közös körlevelet már széjjel is küldték.
