Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-04-20 / 31. szám

2 31-ik szám. HYÍR¥IBÉE. 1916. április 20 Anya- és csecsemovédelemrol. Irta. é? a nyíregyházi Feministák Egyesületében április 6-án felolvasta Dr. Spányí Géza kórházi főorvos. IV. A termékenységi szám, vagyis az a szám, amely azt mutatja, hogy egy nő átlag hány gyermeknek aü életet — Magyarországon magas — 10b —»; e tekintetben csupán Szerbia és Oroszország múlják fölül; de egyetlen egy országban sem csökkent oly gyorsan a születések száma, mint épen nálunk, számszerint 10 ezrelékkel. — Ausztriában csupán 4 ezrelékkel, Németországban 12 ezrelékkel,, Norvégiában 8 ezrelékkel stb. — Magyarország törvénytelen termékenysége a legnagyobb egész Európa ban; Szerbiában pl. ötszörte kisebb, mint nálunk. Ez a törvénytelen termékenység egyik legfőbb oka csecsemőhalálozásunk óriási nagyságának. — 1891-ben elhalt az egész országban 268,063 oly gyermek, aki még ötödik életévét sem érte el. — Érdekes adat az is, hogy Magyarországon a 7 éven alul elhalt gyermekek közül 1903-ban 44 százalék 1904-ben 43.8 százalék 1905-ben 42.3 százalék nem is állott orvosi kezelés alatt, vagyis néhány százezer gyermek pusztult el igy. Aránylag a legtöbb gyermek pusztul el Szabadka városában; a legkevesebb Marosvásárhelyen. Szabolcsvármegye a legrosszabbak között (van a megyék között. Hogy a gazdasági viszonyoknak igen nagy befolyásuk van a születések számra, arra is hozhatok fel példát; 1905-ben született Magyarországon 61b,17b gyermek — gazdaságilag jó termésű és lévén a következő évben felszökött a születések száma 637,03b-ra, amiből az következik, hogy rossz termésű évben az anya- és csecsemővédelemnek a szokottnál is intensivebbnek kell lennie. Most aztán, mikor óriási súlyával reánk zuhant a világháború, leverve a kultura alig sarjadó kihajtásait — mit tapasztalunk? Azt, hogy a már amúgy is nagy gyermekhalandóság ijesztően megnövekedett; pl. Szabolcsban: 1912-ben minden — 1000 élve született után elhalt 304 gyermek. 1913-ban már 329 1914-ben már 353 és a mult év elsó felében az összes elhaltak 51.30 százaléka, 7 éven alóli gyermek! 'tapasztaltuk, hogy megnövekedett a tüdőgümőkorosok, a görvélyesek, a vérbajosok, az idegbetegek száma. Szóval megszaporodtak az ellenségeink. A háború vsizontagságai sok katonában, aki valaminő lappangó, enyhébb formában magában hordta a tuberkulózis — magvát, — lángra lobbantották a tomboló betegséget, ugy, hogy ezerszámra kell elhelyezni őket a csekély számú, már régen túlzsúfolt hadi tüdőbeteg szanatóriumokban. A vérbajt már régen behurcolták a szabadságolt katonák az addig nyugodt és tiszta családi körbe — mig a kormány kinevezte a védelemre hivatott kormánybiztost. Ha semmi egyébbel, csupán az emiitett betegségek okozta óriási és ma még kiszámithatlan nemzeti kárral lenne dolgunk és nem lebegne vészfelhőként felettünk a nagyon is problematikus kérdés, hogy a többi járványos fertőző bajjal meg fogunk-e tudni eredményesen birkózni — akkor is mindannyiunknak legfontosabb kötelessége lenne minden tudásunkat, — munkánkat és anyagi áldozatkészségünket a maximumig feszítve ez ujabb háború szolgálatában állítani, természetes, hogy elsősorban az államra hárul a szervezés lés ennek anyagi biztosítása, de másrészt nekünk már készen kell állnunk és ha senki — aki teheti — ki nem vonja magát komoly a hitem, hogy ahogy vitéz katonáink a fronton leverték a külső ellenséget, — mi is csak elkészülünk idehaza a belsővel. Igaz, hogy valamennyien nem vagyunk képesek ebben a nagy küzdelemben, ennek minden frontján^ részt venni, de az egyesre váró speciális feladat feltétlenül elő fog állani. Mindenféle állásban és foglalkozásban nyilik tér a küzdelemre, hiszen ehhez nem is kell európai kulturembernek lenni, mert ha csak egy futó pillantást vetünk az úgynevezett vad törzsekre — 'mit látunk? azt, hogy pl. az az afrikai Somáli néger viselős asszonyát nem engedi dolgozni és vele végtelenül gyengéden bánik; a maláyi szigeteken a viselős asszony férjét sem engedik messzire dologba menni, hogy feleségét jobban ápolhassa. Mikor Speke, a 19. század egyik nevesebb Afrika kutatója az Unjoro törzstől bucsut vett, — ennek főnöke csak egyet kért a hatalmas fehérbőrű embertől: egy orvosságot, hogy az asszonyok oly gyermekeket szüljenek, akik nem halnak meg, mielőtt járni tudnának. Ez a kérés a legsötétebb Afrikából hangzott el és nálunk 47 százaléka az elhalt gyermekeknek nem látott orvost.! Tisztelt hölgyeim és Uraim! Most, hogy a nagy beteget, hazánk anya- és csecsemővédelmét láttuk, engedjék meg, hogy befejezésül az orvoslás mód járói is röviden megemlékezzem és pontokba foglalva kíséreljem meg más, nálamnál sokkal hivatottabb úttörők nyomán azoknak az intézkedéseknek, reformoknak, elveknek felsorolását, melyek a sok bajt gyógyítani hivatva lesznek. 1. A törvénytelen gyermekeket veszélyeztetetteknek kell nyilvánítani. 2. Az országos csecsemővédelmi akcióba hazánk összes orvosait és tanítóit, bábáit be kell vonni. 3. A védelmet megyénként kell szervezni és az összes veszélyeztetett csecsemő ket állami felügyelet alá helyezni. 4. Az anyaság védelme főkép állami érdek lévén, az állam feladata arról gondoskodni, hogy 5. ne legyen viselős nő, aki magzatára nézve veszélyes ipari mérgezésnek van kitéve. 6. Aki tanult bábát, ha kell orvosi segélyt és szülőintézetet ne kapja meg, ugyszinte a modern hygiene segédeszközeit és legalább hat heti pihenést, melyet kizárólag újszülöttje táplálására fordíthat, — viszont 7. ne legyen csecsemő, aki nem részesül anyja tejének áldásában, ha ebben részesülilet. 8. A kötelező anyasági biztosítás, a nagyobb számú, magasabb intelligenciájú, — jobban fizetett bába, nagyobb számú orvos kórház és főkép szülőintézet, a meglevők kibővítése. 9. A legkérlelhetlenebb küzdelem a tudatlanság és babona ellen. 10. A leányok rendkívül gondos és szigorú testi nevelése — kötelező orvosi vizsgálata a házasulandóknak. Ezek tulnyomólag állami feladatok — A társadalmi segítség alapja, ha a hölgyeknek minél nagyobb száma vonatnék be a nyilvántartott anyák felügyeletére és a csecsemők gondozása. A nyíregyházi feministák egyesülete annyi áldásos jelét adta már életrevalóságának és életképességének, hogy nekünk igazán csak támogatnunk kell, de nemcsak érzelmekkel, hanem a legkiadóbban anyagilag is, kiki módja szerint, és akkor remélem, hogy nemsokára megfog alakulni a megye első anyavédelmi otthona, ami igazi kultúrpalotánk egy meleg kis fészek, amelyben a sors által megtépett anyák szerető gondozásra, emberi meleg gondozásra, emberi meleg szivekre találnak. Adjuk vissza az anyaság hátrány adó glóriájának csak egy kicsinyke fénysugarát, saját anyáink iránti szeretetünk és hálánk jeléül, mentsük meg szegény kivérzett hazánknak csupán néhány veszendőnek induló gyermekét — akkor igazán — megtesszük kötelességünket. Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Az idő lejárt. Azt a kis parazsat, amit Ígértem, bizalommal teszem le Önök elébe. Ne engedjék, hogy a közöny hamuja lepje el és embertársaik háláján kivül a jó Isten áldása is munkájukon lesz. A mételykór. Kérelem a szabolcsi gazdákhoz! Óriási azon veszedelem, mely az ország gazdáit, különösen pedig a szabolcsiakat a «mételykór» nagy mérvű elterjedésével éri, ami a vizes legelőkkel előre láthatólag még ezután fokozódni fog. — A háborús viszonyok a rendkívüli magas állat árak eléggé indokolttá teszik azt, — liogy minden lehetőt elkövessen a gazda közönség, hogy ezen veszedelem elől állatait mentesítse. Miért is felhívom figyelmét gazdatársaimnak nem csak a «Köztelek» több számaiban, Marék József dr. a m. kir. állatorvosi főiskola professzorának megjelent közleményeire, de főképen a következőket hozom tudomásukra: A legközelebbi napokban személyesen kerestem fel a tudós professzort, hogy informáltassam magamat a mételykórnak gyógykezeléséről. Ezt a tanár — mint fenn tebb is emlitém — a «JKöztelek» hasábjain már bővebben kifejtette, ludatta velem továbbá, hogy most legfőbb feladatát képezi, hogy ezen veszedelem orvoslását behatóan tanulmányozza és a szarvasmarha gyógykezeléséhez ne csak azokra a sok esetben káros drastikus szert, a «kamalát» használja, ami csak mint kelet India és Ausztráliában tenyésző fának terméke, de a háború befejezéséig különben sem hozható be, vagy. csak nagy nehézséggel. Hogy tehát folytathassa kísérleteit, sígy a hazánkban bőven, vadon tenyésző növény kivonatával, a mi az eddigi tapasztalatai szerint is simább és hatékonyabb szernek bizonyult a «kamalánál», arra kéri általam gazdatársaimat, hogy a lesoványodott, rossz, métely gyanús szarvasmarhák ürülékeiből, az ürülék több részéből vegyenek egy kis mintát, azt számokkal megjelölve, hogy melyik állatból származott, csomagolják azt annyi gyufa, vagy ehez hasonló dobozokba, ahány marhától azt vették, es küldjék azt fel a m. kir. állatorvosi belklinika osztályára címezve Budapestre — Rottenbiller-utca — górcsövi vizsgálatra. Ott lesz megállapítva, hogy melyik szenved egész biztosan mételykórban. Az észlelt orvosi leletet tudatni fogja a beküldővel a professzor. ' Ha most már biztosan megállapittatott a betegség, ugy ezen egyedekből küldenénk fel egy vaggonnal 8—15 darabot tanulmányozás céljából. Az állatok ha rosszak is, de mindenesetre oly állapotban kell lennie, hogy a szállítás fáradalmait kibírja. Minden beküldő állatát, vagy állatait otthon leméri jrctod|jg

a gojgi sző

rmg&ruh^f jutányos áron elvállal gondozásra: BUÚS JÓZSEF szűcs Nyíregyháza, Bethlen-utca 1. sz. 218—1—24