Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-03-30 / 25. szám
25-ik szárú. Rendőri feladató!!. Mióta fennáll a világ, mindig olcsó élcelődés tárgya volt a rendőrség. Minden bajért őt okoljuk, minden jót tőle várunk; arra azonban kevésbbé gondolunk, munkájának sikeréhez magunk is hozzájáruljunk. A közerkölcsiség, köztisztaság, közbiztonság nagy érdekei múlhatatlanul megki.vánják, hogy e legfontosabb hatóságaink egyikének készséggel rendelkezésére bocsássuk mindazon eszközöket, amelyekre szüksége van s amelyek nélkül a legjobb akarat is vajmi keveset ér. Különösen kívánatos ez minálunk, ahol nemcsak a hiányok megszüntetéséről, hanem magáról az újjászervezésről is lehet és kell beszélnünk. 'Azt, hogy eddig nagyobb bajok nélkül őrizhettük meg közbiztonsági viszonyainkat, inkább szerencsés helyzetünknek, — mint előrelátó gondolkodásunknak tulajdonithatjuk. Városunk fejlődése azonban egyenesen megköveteli, hogy ez az intézményünk is lépést tartson a haladó kor követelményeivel. Kendőrségünk mai összetételében sem számszerűleg, sem minőség dolgában, nem áll azon a fokon, amelyen állania kellene. [Nem áll pedig azért, mert rendszerint a merev tagadás kényelmes megoldását választottuk, valahányszor üdvös, de persze költséges fejlesztési vagy újítási törekvésekről volt szó. Ezután mindenesetre máskép kell eljárnunk, ha csak tűrhető állapotokat is akarunk megteremteni. Ez azonban csak egyik oldala a kérdésnek, bár tagadhatatlanul lényeges része. A másik oldalon az a kívánalom merül fel, hogy a rendőrség feje átérezve hivatását s egyaránt akarjon és tudjon is megfelelni a várakozásnak. Kötelességeit a törvények és rendeletek szabályozzák, de félig és nehezen fogja teljesíthetni azokat, ha személyében a hivatalfőnök mellett nem találjuk meg a városunk társadalmával egybeforrni akaró embert is. Tisztviselői társai részéről annál nagyobb mértékben számithat munkájának megértő méltatására, mennél inkább a meg értés lelkét hozza magával. Polgártársait meg kell ismernie, sőt meg is szeretnie, ha bele akar látni az emberek lelkébe s érdemük szerint akar elbánni a felekkel. Mindenütt jelen lenni, mindent meglátni és nyomban intézkedni: ebben látjuk a rendőrkapitány szép hivatását. Munkája tehát nem rekedhet meg az iroda négy fala között, nem szoritkozhatik az akták elintézésére, nem merülhet ki az iktató-számok halmozásában: ki kell azt vinnie az életbe, hogj' életet vihessen bele. Hogy többet ne említsünk: a lebujipar föllendülése lehet természetes függvénye a háború bajainak, de szégyennel jár mindenütt, ahol kellőleg nem szabályozzák. A piac keserűségei mérsékelhetők lennének, ha idejekorán érkező s a köz érdeknek megfelelő közbelépés nem maradna el. De ezenkívül is mindenütt meg kellene látszania az erélyes kéz nyomának. Talán sok is, amit kívánunk, de még mindig nem annyi, amennyire szükségünk van, s amennyit még a mai viszonyok között is meg lehet valósítani. De ismételten hangsúlyozzuk, hogy a személyes garanciát a dologi föltételek biztosításának kell kiegészítenie. Pont, — Szeretetadományokat a frontra szállít a Hadsegélyző Hivatal Átvételi különitnilménye, IV., Váczi-utca 38. sz. Oarend Miklós dr. harctéri naplója. A napokban hagyta el a sajtót Berend Miklós könyve, mely naplószerü jegyzetekben tárja elénk az 5-ik honvéd huszárezred harctéri élményeit. A könyv különös érdekessége abban rejlik, hogy szerzője, aki civilben orvostanár, ezredével együtt küzdötte végig az észak és déli harctereket, impressziói tehát nem a front mögött biztos állásból szemlélő haditudósító szemüvegén szűrődnek keresztül, hanem a véres harcokat közvetlenül végig élő, átszenvedő katona tollából kerülnek papírra. Ebből a szempontból egyedülálló a Berend Miklós könyve és épen ezért érdekes. De nemcsak ez a tény méltó a figyelemre, a fokozott érdeklődésre, hanem az is, hogy az 5-ik huszárezred változatos és önmagában véve is érdekfeszítő élményeit szines foltokban, megkapó vonásokban, a gyakorlott író rutinos készségével tálalja elénk. Egy másik körülmény is vonzóvá teszi a könyvet és a szerzőjét, hogy Íróember létére, akinek munkájából a tetőtől talpig való kulturlény szelleme és műveltsége csillan elő, nem feledkezik meg a leirt élmények katonai oldaláról sem, anélkül, hogy. ezzel müvének esztétikai szép sége sérelmet szenvedne. Mert végre is egy. huszárezred harci tevékenysége, élete, — mozdulatai a legszorosabb értelemben vett katonai dolgok, s Berend Miklós csak ugy adhatta igazi képét ezrede harctéri életének, ha a jelentéseket és parancsokat, amelyek addig ameddig, mégis csak hivatalos titkok, könyvében nyilvánosságra hozza. Höhn tábornok, a sajtóhadiszállás parancsnoka, megengedte szerzőnek, hogy a katonai operációkra vonatkozó hiteles ada tokát munkájában fölhasználhassa, amit ő meg is telt, s igy a könyv az 5-ik honvédhuszárezred történetének valóságos kut forrásául tekintendő, ami bennünket annál jobban érdekelhet, mert hiszen ennek az ezrednek legnagyobb része szabolcsi fiukból való. Egy ezred története ez, s írója a legideálisabb történetíró, miután a leírtakat maga is elejétől végig átélte. A vaskos könyv Singer és Wolffner kiadásában jelent meg, Ízléses külsővel. — Ara b korona. — Kapható lapunk kiadóhivatalában. V. Séta hangverseny — április 2. — Uj és nagyszerű jótékonycélu hangversenyt rendeznek április hó 2-án, a Korona szálló dísztermében. A tiszta jövedelmet a háború legszerencsétlenebbjei, a tüdőbeteg katonák javára fogják fordítani. Nyíregyháza város közönsége oly. ritkán élvezi a katona zenét, hogy igazán hálásaK lehetünk a rendezőség vezetőinek Geduly Henrikné és Schey Pálné úrasszonyoknak, akik a debreceni 75. gy. ezred tel jes katona zenekarát megnyerték a hangverseny tartására. A hangversenyen fehér asztalok mellett, pompás friss tormás virslit és sört fognak igen olcsó árakon urleányok felszolgálni. A háziasszonyok szerepét Básthy Berta, Bodor Zsigáné, Burger Pálné, Füzesséry Elemérné, Kardos Istvánné, Késmárky Béláné és Kricsfalussy Jenőné úrhölgyek, a pincérleányok szerepét pedig leányegyleti tagok, — mintegy 40 urleány — fogják ellátni. A felszolgált enni és innivalók azonnal fizetendők. A szigorúan szabott igazán olcsó árak pedig a következők lesznek: 1 pár tormás virsli 50 f. 1916. március 29. 5 1 pohár világos sör 30 f. 1 pohár kitűnő fekete sör 40 f. 1 korsó világos sör 501. 1 korsó fekete sör 70 f. A hangverseny kezdete délután fél 5 órakor lesz. benntartott helyek nem lesznek, a belépődíj 2 K. Egy páholy ára 10 K. Jól teszi tehát mindenki, ha idejében feljön a hangversenyre, mert a ki hamarébb jön, jobb helyet kap. Jegyek Jakobovits Eanny k. a. dohány tőzsdéjében előre válthatók. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Spányi Géza előadása. A nyíregyházi feministák Egyesülete már a háború kezdete óta áldásos tevékenységet fejt ki az anya- és gyermekvédelem ügyében. A teljesen szegény, vagy elhagyott szülőnőket fölkeresi, pénzbeli és természetbeli segélyben részesiti. Ezen nagyjelentőségű munkának, melynek sikerétől függ a jövendő nemzedék tekintélyes részének életképessége, szeretné megnyerni az egyesület Nyíregyháza egész társadalmát, azért fölkérte Dr. Spányi Géza kórházi és sanatoriumi főorvost, hogy. az anya és gyermekvédelem jelentőségét népszerűen megismertesse. A tudós és buzgó orvos április hó 6-ikán, csütörtökön d. u. b órakor tartja meg előadását a főgimnázium dísztermében. Belépődíj 50 fillér. Az összes jövedelmet a nélkülöző anyák és elhagyott gyermekek segélyezésére fordítja az egyesület. , < — Kérelem. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium igazgatója az Értesítőben való közlés céljából tisztelettel kéri azoknak hozzátartozóit, akik az intézet növendékei voltak s a nagy háború folyamán harctéri szolgálatba vonultak, — szíveskedjenek vele mielőbb közölni az illetők szolgálati viszonyait: beosztását, kitüntetését, fogságba jutását, elestét, a hely és idő pontos megjelölésével. Maradandó emléke lesz ez az érdekelteknek s megérdemelt jutalma a hasznos szolgálatoknak. — Adomány. A harctérről hazatérendő szegény egyetemi hallgatók segitő-alap jára dr. Vietórisz József «Levelek a harctérre* cimü könyvének megjelenése alkalmából Bosenthal Ferenc ur 50 koronát küldött lapunk szerkesztőségéhez. A szíves adományt rendeltetéshelyére juttatjuk. — Kitüntetés. Kicska László, kállósemjéni r. k. tanitó az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért megkapta az 1. oszt. ezüst vitézségi érmet és egyidejűleg kadéttá léptették elő. — Halálozás. Súlyos csapás érte Hudák Károly városi tiszti főügyészt, — felesége, líörtvéllyessy Etelka, március hó 27-én este hirtelen elhunyt. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk a legjobb feleség, anya és testvér Hudák Károlyné sz. ásguthi líörtvéllyessy Etelka f. évi március hó 27-ik napján, életének 48-ik évében hirtelen történt elhunytát. Drága halottunk hűlt tetemeit az ev. ref. vallás szertartása szerint az Eötvös-utca 23. sz. gyászházból f. hó 29 napján délután fél 4 órakor fogjuk utolsó útjára kísérni. — Nyíregyháza, 1916. március hó 27. "Nyugodtan és békében pihend örök álmodat! Hudák Károly városi tiszti főügyész, városi képviselő és megyebizottsági tag, mint szerető férj. Hudák Juliska egyetlen leánya. ásguthi líörtvéllyessy Margit egyetlen szerető testvére, vajai Vay Andor nevelt fia.