Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-01-13 / 3. szám
2 3-ik szám. Kyírvidék. 1916. január 13 Ezek a bab, borsó, lencse, lóbab, bükköny. Ezekben a cikkekben nagy hiány, van s több gondot kellene erre fordítani, mert a megfogyatkozott hus és más állati termék folytán úgyis reá leszünk szorulva a növényi táplálékra s különösen a nagy láperejü, nehezen nélkülözhető hüvelyesekre s csontképző, fehérje dus abrak félékre. Ezek a növények másrészt kitűnő előveteményei a búzának, müvelésük nem igényel férfi munkaerőt, s miután jórészüket kapás müvelésben is szokták részesíteni, még gyomirtó tulajdonságuk is van. Látható, hojgy. a mezőgazdálkodást irányító munkásság nélkül vezetni nem lehet. Ugy hiába az, hogy a kormányzat gátló, akadályokat gördítő rendelkezései nem alkalmasak a többtermelés elvének megvalósítására. Ilyen félintézkedés a termények maximálása is. A cukorrépát olcsón veszik el a termelőtől, viszont a cukor drága. így. van a dohánynál, olajmagvaknál is. Ennek szemmel látható eredménye, hogy ezen cikkek termelése óriási, soha jóvá nem tehető hanyatlást mutat. Megszabják az árát a baromfinak 2 K 20, 2 K 40 fillérben, ugyanakkor a mészáros a hust 4 R 60. 5 K 20 fillérért adja. A liba maximális ára 260—280, ugyanakkor a hentes a zsirt és szalonnát 8—10 koronán adja. Nem-e oda vezet ez, hogy a baromfi tenyésztés, amely tenyésztés a legszegényebb népréteg produktuma s pénzforrása hanyatlik, annál is inkább, mert az eleséget elrekvirálják s a nép reákényszerül a baromfifogyasztásra s nem viszi azt piacra. Miért nem hozzák be a hus- és zsirjegyeket is s miért nem maximálják ezek árát ugy, hogy az elfogadható legyen, s ehelyett miért nem emelik a baromfi és tojás árakat, hogy a népeket buzdítsák a fokozott termelésre? A liba, csirke és kacsa pecsenye, a pulyka, gyöngytyúk luxus pecsenyék, aki azt fogyasztja, szívesen fizeti a magasabb árakat, mig a sertés és marhahús nehezen nélkülözhető. Itt is érvényesül ez az igazságtalan helyzet, hogy. semmi testi munkát nem végző, de a spekuláción meggazdagodott fogyasztó dúsan él, s fogyasztja a hust, mert nem tekinti a magas árakat, de az arra ráutalt munkáselem hozzá nem juthat a drágaság miatt. Ha kenyér és tejjegyeket tudnak osztani, osszanak hus és zsirjegyeket is. Szomjas Gusztáv. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 4 0 8*. Debrecen-felé reggel 5if, este 922. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-feié este 8 5 0. Polgár-felé este 622Myiradony-felé este V±. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecen-felől reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 653, est e s 3!. Mátészaüa-felől reggel 6°s. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Hyíraűony-felől reggel 6 5 1. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre. Turáni társasáli. Ilyen van alakulóban megyénkben, Nyíregyháza központtal. F. hó 7-én délután, tisztességes úriemberek folytattak előleges eszmecserét, a Nyírviztársulat palotájában; az alapelveket megállapították, a közgyűlés határidejét f. hó 19-ére kitűzték, a törvényes megalakulást célbavetlék. Szélesebbkőrü közügyről levén szó, nem lesz hiábavaló a dologról egyet-mást elmondani, előre is, tiszta tárgyilagossággál, egyedül a célra és eszközökre nézve. Mit akarnak ? Minő eszközökkel P Ha ezeket megtudjuk, — megtudjuk azt is: szükséges-e? hasznos-e? — tisztán a közelőhaladás szempontjából. Az alapelvek megállapításából, az e körülforgó hozzászólásokból kitűnt, hogy akarnak egy olyan társaságot összehozni, elsősorban Nyíregyházán, aztán szélesebb összeköttetésben a megye megértő községeiben is, mely társaság, szervezetében is, tagjai által is, ápolja, fejlessze, erősítse a magyar nemzeti érzést, azt a faji öntudatot, mely a munkás hazaszeretet fundamentoma, a nemzeti együttélésnek, kölcsönösségnek, elengedhetlen föltétele. Hogy e haza földrajzi területét tartsa minden ittlakó, Magyarországnak, azzal a szilárd öntudattal, hogy „itt élned, halnod kell!*; azzal a neme3 kötelességérzettel, hogy e föld minden porszemét, minden intézményét, áldásossá, szeretetreméltóvá kell tenni, kinek-kinek legjobb anyagi, szellemi és erkölcsi erőivel; okos és szíves munkával létesíteni oly helyzeteket az iitlakó milliók számára, hogy folyvást érezzék minden szivdobbanásban, miszerint itt élni jó, meghalni nyugalom. Egy tiszta, nemzeti érzés közösségét, összekötő erejét akarják munkálni. Aztán, amiut a címben van, feléleszteni, együttható erővé fokozni, a turáni atyafiságot, bolgárral, törökkel; a régi turáni átkot turáni áldássá változtatni, hogy lenne a magyarnak is atyafia s ne érezné magát egyedülvaló árvaságban, az ég alatt, a föld színén. Ezeket akarják. Minő eszközökkel akarják ? Hát először is, társas összejövetelekkel, bizalmas megbeszélésekkel, hogy a lélek látását, a hazafiság közős látószögébe juttatva, e látószögből nézzék vágyaikat törekvéseiket, embertársaikhoz való viszonyaikat, jogaikat és kötelességeiket s azokat a személyi- és közértékeket, melyek adják a cselekvési erőt. Aztán előadásokat, felolvasásokat rendeznek, nemesen szórakozva tanulnak, a nemzet élete, összeköttetései s ezekből előállott haszna vagy kára, erősítésre, vagy gyengítésre szolgáló tanúságból, hogy a multak tényei, útmutatóként vessék fényöket a jövő útjára, melyen haladni, vagy melyet kerülni kell. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy társas érintkzéseikből, előadásaikból, minden züllesztő politikai pártoskodást, csupán az istenre tartozó vallási birálgntásokat, társadalmi külsőségek gyerekes fitogtatását, kizárnak, egyedül a komoly tisztességre alapoznak, arra a férfias, nemes belátásra, mely képes is, kész is, a kitűzött célt szolgáló modorban és tényekben megnyilatkozni s igy szeretni és szolgálni a hazát. Hangsúlyozták azt is, hogy; amennyiben a nemzet előhaladása, tagjainak összeségében rejlő boldogulásában áll s e boldoguláshoz kinek-kinek a maga foglalkozásában való jártassága, képzettsége, terményeinek értékesítése szükséges tehát a Turáni-társaság, lehetőség szerint oda működik, hogy a magyar ipartermékek fogyasztása által annak tökéletesedését is előmozdítsa; a gazdasági termékek, tömegben és minőségben való gyarapodását elősegítse. Hangsúlyozva volt, hogy keresni fogják utját-módját annak is, hogy a falvakban élő magyar nép szivében, lelkében ,is, lehetőleg utat találjanak az itt megállapított elvek, törekvések ; a hol lehet, fiók-társaságok szervezése utján, előre is feltevén a faluk népének vezetőiről, főként lelkészek, tanítók és jegyzőkről, hogy müveit egyénekről, hazafiakról föltehető belátással belátják, mennyire hasznós, áldásos eredményű volna, társaságos össz ejővetelek, iskolai közös hazafias ünnepélyek — s ezeken rendezendő közős játékok, dalos versenyek — s a helyi viszonyoktól folyó egyébb nemzeti alkalmak utján és ezáltal, a falvak kulrális színvonalát, magyar faji öntudatát, hazafias összetartását, áldozatkészségét ébreutartani, fokozni, gyümölcsözővé tenni. Szóval falukon is, az emberibb éleihez lehetőségeket szolgáltatni. Hangsúlyozták azok a tiszteletreméltó urak, hogy először Nyíregyházán, a jelzett nemes, hazafias eszméknek, mintegy életrekeltő, melengető pásztortüzet szándékoznak gyújtani s ha Istentől is lészen e tanács és dolog, ugy a kicsiny pásztortűz, kellő ápolás mellett, mindig nagyobb körre vetheti fényét, melegét s az elvetett mustármag terebélyes fává fejlődhetik, áldására e vidéknek. Azt is hangsúlyozták, és pedig nyomatékosan, hogy a már virágzó életerőben levő „Bessenyei kör' iránt, közművelődési munkásságát tekintve, még gondolatban sem táplálnak, ellenkező árnyalatot sem, de ugy érzik és tapasztalták eddig, hogy a ,Bessenyei Kör,* az úgynevezett — és a szónak legjobb értelmében vett, magasabb, nemzetközi izlést kultiválja és szolgálja s igy annak keretében, nem illeszthetők be, azon szükebbkörű és mégis tágabb kulturmüveletek, melyeket a Turáni társaság művelni óhajt. Ugy gondolták a jelenlevő urak, hogy a Bessenyei Kör mellett, nemcsak hogy elhelyezhető városunkban és megyénkben egy ily célú és eszközü társaság, hanem élénkitőleg és termékenyítőleg fog hatni, mindkettő tevékenységére Éppen ezért, reményűket is kifejezték a megbecsülő jóindulat iránt, maguk részéről is ajánlván ugyanazt. Mindig az egyesítő erőket fogják keresni, mert egy haza szült, egy haza ápol s majd eltakar... íme hézagosan leirva, — igy akarják. Szükséges és hasznos lesz-e igy? A feleletet már megadíák azzal, hogy egyhangúan elhatározták a „Turáni társaság" létesítését. De nekem, egyénileg, lesz még némi mondanivalóm, a jövő számban. Andrássy Kálmán. SzabolGsvármegye választott bizottsági tagjainak az 1916. évre megállapított névjegyzéke. Nyírbogáti járás: 173. Dr. Lőrinczy József Nyírbátor körorvos, 1916. 174 Kéky László Nyírbogát jegyző, 1916. 175. Budaházy Lajos Encsencs ref. lelkész 1919. ' 176. Katz Mihály Piricse birtokos, 1919. Máriapócsi kerütetben: 177. Maxszim Athanáz Máriapócs, g. k. lelkész, 1916. 178. Mosolygó Antal Nyirgyulaj lelkész, 1916. 179. Péczely Sándor Kisléta jegyző, 1916. 180. Ruzinkó Emánuel Máriapócs rendfőnök, 1919. 181. Szakács József Kisléta ref. lelkész, 1919. 182. Mikolay György Nyíregyháza ny. jegyző, 1919. Pócspetri-i választókerület : 183. Dr. Baranyai József Pócspetri ref. lelkész, 1916. 184 Füzesséry József Pócspetri jegyző, 1916. 185. Bleier István Nyíregyháza birtokos, 1916. 186 Dr. Vietórisz István Nyíregyháza ügyvéd, 1919. 187. Irinyi Szabolcs Pócspetri birtokos, 1919.
