Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1916-03-16 / 21. szám

21-ik szám. JÍYÍRVIDÉK 1916. március 16. 7 — A „nyírbátori Casinó-cgylet" e hó 4-én tartotta háborús jótékonycélu cabare estélyét saját helyiségében. A termet a város elit közönsége zsúfolásig megtöltötte és az egybegyűltek amellett, hogy a hazafias jótékonyság oltárán áldoztak, még egy nagyon kedves est emlékével távozhattak. A szereplők mindegyike méltán rászolgált arra az elismerésre, amelyet a jelenlévők viharos tapsai fejeztek ki. Gyönyörködhettünk Kolb Margitka művészi zongorajátékában, majd Háhnel Stefi adott elő igen szépen két költeményt. A kedves előadó után Kovács Benardin gimn. igazgató tartott háborús vonatkozású felolvasást. A felolvasást Kovács Ferenc bariton éneke követte Elek Pál szolgabíró celló kíséretével, majd az est fénypontja Erdélyi Ica táncoskupléja következett, mely valósággal elragadta az egybegyűlt közönséget. A kiváló előadó éneke és tánca igazán művészi volt. A szűnni nem akaró taps erős bizonyítéka volt annak, hogy Szalkay Miklós nagyon helyesen konterálta be a művésznőt, mikor városunk Fedák Sárijának nevezte, mert az oly gratiositással és temperamentummal előadott tánc elfeledtette, hogy nem egy fővárosi szinház nézőteréről gyönyörködünk Erdélyi Ica művészi számaiban. A taps csak akkor csendesedett le, mikor Farkas Ica csengő hangján elkezdette a melodrámát. Imádkozik a király. A mélyen átérzett és tökéletes művészien előadott szavakat felemelte és a jelenlévők lelkét és az ősz király imája nem egy lélekből váltott ki fohászt a magyarok istenéhez, hogy hosszú harcában oltalmazza a nemzetet. Vozáry Rózsika monologot adott elő a mostani táncokról. A bájos előadó igazán hangulatra ragadta a közönséget könnyed és kellemes előadásával. A Cabaré utolsó száma Ralkai Miklós vidám kupiéi voltak. A zongora kíséreteket dr. Szende Emil volt szives elvállalni. A kabaré után az egész társaság együtt vacsorázott. A háborús jótékony célra rendezett estély tiszta jövedelme 585 korona volt, mely összeget a Casinó-egylet választmánya juttatja rendeltetési helyére. — A leányegyletnek. Rokosinyi Antalné úrnő 10 koronát, Kellner Jenő ur szintén 10 koronát küldött. Fogadják érte az elnökség hálás köszönetét. — Elégedetlenkedő pékek. A piaci árakat ellenőrző bizottság legutóbb a kenyérsütési dijakat is szabályozta és egy nagy kenyérért szedhető összeget 32 fillérben állapította meg. A pékek ezzel sehogy sincsenek megelégedve és 40 fillért kivannak, minek érdekében már maguk között aláírásokat is gyűjtenek, közös beadványukhoz. A nagy közönség azt vitatja a pékek által általánosságban hangoztatott fadrágaság és a munkásbér emelkedettségével szemben, hogy a fa ára 50 koronáról 80 koronára ment ugyan fel, a mukásbérek is csak nem megkétszereződtek, ugy de volt idő amikor a kenyeret 8 fillérért sütötték, aminek összege előbb 16, majd 32 fillérre emelkedest és az tovább nem hatványozható. Ami a pék sztrájkot illeti azt senki sem veszi komolyan, mert maga az ipartörvény sem engedi meg, hogy pékek, mészárosok, kéményseprők ötletszerüleg szüntettessék be üzemeiket, a háború által előidézett kivételes helyzet pedig egyenesen lehetővé teszi, hogy a sztrájkra buzditók hadimunkára rendeltessenek ki. Máskülönben az asszonyok között is sokan vannak, akik a bérekkel elégedetlenkedő segédek helyét még a kenyérbevetést is vállalják. Mi, a magunk részéről azonban nem azonosítjuk magunkat sem a pékek, sem a nagyközönség érvelésével, hanem megjegyezzük, hogy a kérdést szónoklatokkal dűlőre vinni nem lehet, hanem számszerű adatokkal kell bizonyítani, hogy az árak emelkedése hány %-ot tesz ki, amihez aztán a hatóságilag megállapítandó összeg is igazodni fog. — Köszönetek. A háborúban hősi halált halt bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak árvái javára létesítendő : ösztöndíj-alapítvány, céljaira a következő ujabb adományok érkeztek: Zoltán József birtokos 30 K, Lényei Soma 5 K, Bleuer Lajos 20 K, Reichmann József 30 K, az esküdtdijróí történt lemondás folytán: Kéry. József 4 K, Klár Leó 16 K, Jóba Elek 4 K, Harstein Antal 10 K. — Eddigi gyűjtésünk 2670 K 60 f. Végösszeg 2789 K 60 f. A nagylelkű adományokért az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület nyíregyházi osztálya nevében köszönetet mond: Szakolczay Lajos, kir. törvényszéki elnök. • A nyíregyházi Szabolcsi Hitelbank 20 koronát volt szives a «Magyarországi munkások rokkant és nyugdíj-egylete helyi fiókpénztárának különalapja javára adományozni. Fogadja nevezett intézet fiókpénztárunk nevében kifejezett köszönetemet. Nyíregyháza, 1916. március hó 13. Moesz Béla, alelnök. * Lenhorn Sándor szives volt 50 K-t gyűjteni; egy magát megnevezni nem akaró ur 40 K-t küldött Szamuely Jakabné által egyletünk céljaira. — Gyermekkonyhánk fenntartásához kaptunk Kende Sándorné, Dr. Hartstein Józsefné, Ehrenfeld Mártontól 20—20 K-t, Klein Benedeknétől 8 K-t, Dr. Bernstein Bélánétól 5 K-t, Földes Mártomiétól mákot. — Egy-egy jó napot szereztek szegény kosztosainknak dr. Rosenblüch Jenőné 100 darab sütemény és Rosenbaum Jenőné 100 doboz cukorka kiosztásával. — Fogadják hálás köszönetemet jótéteményeikért. Dr. Fleginann Jenőné, izr. n. e. elnök. — Vak tüzilárma. Vasárnap jelezték a tűzoltóknak, hogy a Korona pincéjében tűz van. Az őrség kivonult és megállapította, hogy zsákok kirázásából származó port nézték füstnek. — Betörés. Schvarcz és Heller Vasúti uti sörcsarnokában betörők jártak. A kár nagysága még nincs megállapítva, a tettesek egy része azonban kocsisok személyében elfogattak. A vizsgálat folyik. — Záróra. Rendőrkapitányságunk — 1748—916. sz. a. szigorú rendeletet adott ki a nyilvános mulatóhelyeknek és kávéházaknak éjfélutáni 1 órakor feltétlenül való zárására. Nyitásra hajnali 5 óra van megállapítva, a rendőrség azonban indokolt esetben korábbi nyitást is engedélyezhet. — Felhívás. Rendőrségünk felhívta a szőlőskertek felügyelőit és a tanyabirákat, hogy figyelmeztessék a birtokosokat arra, hogy a belsőségekben, majorokban, szőllőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fákat'és bokrokat a kártékony hernyóktó), illetőleg hernyófészkektől és lepketojásoktól azonnal, de legkésőbb folyó hó végéig tisztítsák meg s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és tojásokat égessék meg, mert aki a hernyó irtást elmulasztja az 1894. évi XII. t.-c. 95. szakasza M. pontja értelmében 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el s azon felül a mulasztó költségére a hatóság fogja a hernyóirtást végeztetni. A tanyabirókat és kertségi felügyelőket az ellenőrzéssel megbízta s utasította arra, hogy. a mulasztókat folyó évi április 3-ig jelentsék be a rendőrkapitányi hivatalhoz. — A eaHcíalak oltftvolltft**. A belügyminiszter táviratilag elrendelte, hogy a galíciaiak tekintet nélkül megélhetési viszonyaikra 8 nap alatt feltétlenül eltávolitandók Kivételnek semmi esetben sincs helye. Akik olyan területről jöttek Magyarországra amely már felszabadult, azok lakóhelyükre a többiek pedig Ungarisch Radischra szállitandók. — A város tehenészetet akar létesíteni hogy a tejmizériákon segítsen. Az eszme üdvös és a képviselet legközelebbi gyűlésén bizonnyára elfogadja, mert nem ícsak a tejárakat lehet vele kedvezően szabályozni, hanem a Bundinak ingyen való rendelkezésre állása, a város szénatermése íés hadifoglyok alkalmazása által reális alapon létesíthető. Arról se feledkezzünk meg, hogy a városnak a Szarvasszigeten és másutt oly.an évente bérbe adott földje van, amire ráfér a trágyázás. — Hadifoglyok részére pénzküldemények: A Nyírvidéki takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága értesiti a t. közönséget, hogy intézete (Vay Ádám-utca 7 szám) az összes ellenséges államokban internált hadifoglyok részére készséggel eszközöl átutalásokat, illetve továbbit pénzküldeményeket és pedig oly feltétel mellett, hogy csak a felmerülendő dij és esetleges egyébb kiadásokat számítja fel és ezt is csak önköltségben. 228-3-1 Jövőnk — sz&junkban fekszik ? A legújabb tudományos kutatások azt a megleptényt derítették ki, hogy nagyon sok lappangő betegség kútforrása saját szájunkban van. Néhány év előtt senki sem hitte volna el ezt, de ma már kélségtelenül bebizonyult és tudomá nyos magyarázata olyan egyszerű, hogy minden laikus megértheti. A dolog a következőképen ál : Lélegzés és táplálkozás alkalmával számtalan, részint ártalmatlan, részint kóroKozö baktérium kerül az ember szájába. Az ártalmasok között vannak olyanok is, amelyek a fogakat rontják, mig mások egyenesen betegséget okoznak. Ha már most a szájüreg tisztátalan, a nyálkahártya gyuladt, a fogakat pedig lepedék boritja, vagy pedig a fogak közt és az odvas fogakban ételmaradékok vaDnak, akkor a bevándorolt baktériumok százmilliókra szaporodnak fel. Ha szájüregünket naponta többször nem öblítjük ki fertőtlenítő folyadékkal (Odollal), akkor a szomorú következmények csakhamar jelentkeznek. Lélegzetvételkor a baktériumok a tüdőbe kerülnek, vagy sebzéseken, fogsipolyokon keresztül a véráramba jutnak, azonkívül' anyagcseréjük alkalmával mérgeket termelnek, amelyek részben a vérbe, részben a gyomorba jutnak ; igy keletkeznek rosszullét, fejfájás, étvágytalanság, emésztési zavarok, a toroktáji mirigyek és a tüdők megbetegedése, sőt szem- és fülbajokat és vérmérgezést is megfigyeltek már. Hány neuraszténiás ember futkos, aki ennek a nevetséges oknak (nevetséges, mert mindenki könnyen segíthet rajta) köszönheti szenvedéseit. Nem tanácsolhatjuk tehát eléggé, hogy szokja meg mindenki a rendszeres fogápolást Odollal. Aki naponként következetesen használja az Odolt, az mai tudásunk szerint a lehető legjobb fogápolást gyakorolja.