Nyírvidék, 1916 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1916-03-05 / 18. szám
Nyíregyháza, 1916. március 17. Csütörtök XXXVII. évfolyam, 21. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szercián és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENY1-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. POSTACHEOUE 2955Í. Kéziratokat nem adunk vissza. HlrdsMíWT krssafeás ímrtnt azAratttatnsli. Legolcsóbb hirdttt* 1 K. Hivatalos h)rűat<*ie!: jóra 80 !. A üyilttér ttjfCBM«« 30 ^ Apró hirdetöiek 10 sxótg 1 K, minden további sió 5 íiiléf. Vastag b«ttv*l siedttt kétszeresen számit. Nagyon kérjílk hátralékos előfizetőinket, hogy a küldött pósta befizetési lapok atján utalják át az előfizetési díjakat. Hazudnak rendületlenül az entente-os miniszterek. A muszka miniszterelnök azt mondotta a dumában, hogy Oroszországot meglepte ez a háború, mert nem volt reá elkészülve. Természetes hogy a dumabeli képviselők, mint orosz hazafiak, kénytelenek bevenni ezt a furcsa, félig hazug, félig igaz kijelentést. A dolog tudniillik ugy áll, hogy Oroszország 1907. óta állandóan készült erre a háborúra, még pedig egyenesen az Osztrák-magyar monarchia ellen való háborúra. És Szazanov ur, aki ezt a háborút, persze kitörésekor, a maga háborújának mondotta, nagyon jól tudja; hogy amennyiben a szerajevói merénylet nem lett volna elegendő a háború provokálására, egyébb módon is készek voltak annak minden eszközzel való felidézésére. "" Nem is volt ez a háború meglepetés Oroszországra nézve, mindaddig, mig a kozákság Poroszországot dúlta, meg a szibériai ezredek a Kárpátokban állottak. Azonban a háború tényleg meglepő fordulatot vett az oroszokra nézve. Gorlicére, Varsó, Breszt-Litovszk bukására tényleg nem voltak és nem lehettek elkészülve azok, akik Németország és Ausztria Magyarország felosztását 1914. karácsonyá ra akarták kimondani Berlinben. Igaza van tehát az orosz miniszterelnöknek, hogy a háború meglepte Oroszországot; de már hazudik akkor, mikor ugy tesz, mintha Oroszország a háború meghiditására nem lett volna felkészülve. A támadásra bizony nagyon is el volt készülve, csak arra nem, hogy vereséget fog szenvedni. Furcsák az angol miniszterelnök kijelentései is. Hetvenkedik, rágalmaz, sérteget egy szuszra. Nyilván a fejébe szállt az a nagy hadi dicsőség, amelyet az angolok a Gallipolin arattak. A legszebb azonban az, amit a két miniszterelnök a békéről mond. Az orosz azt mondja: végleges, teljes győzelem nélkül Ox-oszország nem köthet békét; mig az angol egészen önzetlenül igy flótázik: Belgium, Szerbia, Montenegró, Francziaország, Lengyelország felszabadítása nélkül nincs béke. Erre tulajdonképen meg kellene ijedni, inert mindez ugy. hangzik, mint hogyha sohasem lenne béke. Azonban nem kell hüledezni, idegeskedni. Annyit és oly arcátlanul hazudtak már az emiitett urak, hogy nevetséges volna azt hinni, hogy éppen az lenne igaz, amit a békéről ők mondanak. Hogyan segítsünk a takarmány hiányon, Mindig csak az emberi táplálék hiánya foglalkoztatja az embereket, jóllehet az állati táplálék hiány nem kevésbé fontos kérdés. Eltekintve, hogy az állati termékek mint igen fontos élelmiszerek is figyelembe jönnek, arra is tekintettel kell lenni, hogy majdnem az összes mezőgazdasági erőszükséglet a talaj megművelésénél és a termények beszállításánál mind az állati igaerőre hárul, s annak erőben való fenntartása nagyon fontos kérdés. Ne feledjük, hogy az erőtakarmányokat lefoglalták, s ha valamit vissza is kapunk uzsora áron az ipartelepekről, szálas takarmány felesleg nincsen, mert a hadsereg állatai élelmezése mindent felemészt. Ha a kormány elrekvirálta az olajmagvakat, terményeket, s ezzel a gazdákon óriás igazságtalanságot követett el, akkor amidőn az olajárakat nem maximálta, ma 500 százalékkal vagyok kénytelen p tőlem elvett cikkeket visszavenni. Legalább arra gondoltak volna, hogy a mezőgazdaság a hulladékokat méltányos áron kaphassa vissza. Semmi sem jellemzi jobban a gazdák kiuzsorázását, mint ami az olajmagvakkal történt! A 46 koronán erőszakkal elvett repce olaj ma 500 korona, a belőle kikerülő hulladék 56 korona, a napraforgó olaj 800— 1000 korona, s az árak még emelkednek! Ne csudálkozzunk ilyen körülmények közt, ha állatainknak nincs jártányi ereje, nincs zsir, hus, tej, s a depecoratio réme ijesztően kisért. Egy-egy olajgyár nagyobb hasznot vág zsebre a gazdák bőrén, mint egy járás mezőgazdasága megfeszített munkája révén. Ennek egyik szomorú következménye, hogy a gazdák nem termelnek olajmagot. Ezt a lehetetlen állapotot okvetlenül meg kell változtatni. A kedves gyárosok, hogy eltereljék a figyelmet a való tényállásról, összejönnek s nagy garral kürtölik, hogy a gazda uzsorás. A gazda csak épit, küszködik, fárad, a tejfelt leszedik mások. Valóban nagy gondot okoz ilyen körülmények között, mit termeljünk, amit tőlünk el nem vesznek, s amire alapozhatjuk az állatélelmezés nehéz kérdését. Nem számithatunk a csalamádé, lucerna, lóhere, bükkönyre, mert nincs vetőmag; nem számithatunk az árpa, bab és kukoricára, mert azt könyörtelenül elszedik már második éve. A szálas takarmány pótlásánál a kölesre kell fordítani a figyelmet. Minden későn szabaduló, vizjárta földet vessünk be kölessel, annak szalmája részben pótolja a szénát, mig magja baromfi-eleség, szorultságból hizlaló takarmány. Ez évben a serény gazda még a tarlóban is megkísérli a köles vetést, ha egyébért nem, egy jó legelő reményében, s ennek még az az előnye is meg van, hogy kevés vetőmagot — 5—6 kg. holdanként — igényel, s ma még beszerezhető. A szarvasmarha is szívesen fogyasztja a köles szalmát, s a széna maradna a juhoknak és lovaknak. Most a kiritkult lucernásoknak is meg kell kegyelmezni, mert nehezen pótolhatók, s igen ajánlatos lesz a lucerna és lóhere magtermelés, mert ebben nagy. hiány van. Nagyfontosságot kell tulajdonítani a gumós növények termelésére. A répa, cukorrépa, csikórépa, és burgonya nagyon jó pótló anyag, s ezek igen bő takarmányt adnak,) s a mag is beszerezhető. A kukorica földeket ültessük be tökikel, s a mesgyéket szegélyezzük napraforgóval. A napraforgó adja a kitűnő táperejű olajpogácsát, s olaja mint zsirozó és kenőanyag jön figyelembe. Az uradalmak, amelyek a cseléd jólétét szem előtt tartják, tekintettel a nagy; zsirhiányra, igen jót tennének, ha ez éven kivételesen eltekintenének a napraforgó vetésének tilalmazásától, s cselédjeiknek, részes munkásaiknak megengednék a napraforgó termelést. A cseléd a kukorica hiány folytán nem hizlalhatott, s nagy zsir és szalonna hiány, lesz Mindenesetre azt az elvet kellene kierőszakolni, hogy az uradalmak a birtokon termelt olajmagvak hulladékát tisztességes áron olyan mennyiségben kapják viszsza, aminő mennyiségben az olaj magvakat beszállították, ezzel elejét lehetne venni annak az aggodalomnak, hogy a talajt a forgó zsarolja. Ma gondolkozó gazda a talajkimerülés veszélyével is számot vet s ennek elhárítása csak ugy lehetséges, ha bőségesen takarmányozunk. A lakarjnány termelésen gondolkozzunk! Nagyon fontos kérdés ez ma! Szomjas Gusztáv. Vasúti menetrend. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 7 1 0*, d. u. 403*. Debrecen-felé reggel 5U, este 92!. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé este 8 4 5. Yásárosnamény-felé este 8 5 0. Polgár-felé este 622. Nyíradony-felé este VI. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől d. u. l 2 2*, este 832*. Debrecen-felői reg. 6 3 5, d. u. 3 3 5. Csap-felől reggel 6 5 3, este 8E Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíradony-felől reggel 6 5 1. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről illetve Budapestre.
