Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-11 / 12. szám

12-ik szám, jsfyxr¥idék. 1915. február 11. 5 — A lisztuzsora nálunk is felütötte fejét Rendőrségünk nem csak a hozzá intézett feljelentésekben nyomoz, hanem maga is megtette a lépéseket a bujkáló ügynökök kiderítésére. — A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület a szövetséges török hadsereg sebesültjeit gondozó ,Vörös Félhold" céljaira 800 koronát adományozott s ez összeget illetékes helyre eljuttatta. — Megszúrt ember. A Friedmann-féle, Bethlen-utcai korcsmában hatalmas verekedés keletkezett tegnapelőtt. Dohányosok és szabadságolt katonák közül mintegy 20-an vettek benne részt, miközben számosan megsérültek, de legrosszabbul járt Zakor József dohányos, akit szúrt sebével kórházba kellett szállítani. i — Meglopott katona. Fekete Péter a hadjárat elejétől kezdve őrizte zsebóráját, mert a rábízott kötelességek teljesítésénél nélkülözhetetlennek bizonyult az számára. Nyíregyházán való átutazása közben azonban ellopta tőle egy Asztalos István nevü rovottmultu facér segéd, de népfelkelőink a tettest elcsípték és átadták a rendőrségnek. — Veszedelmes ember. Sarecz István áldott jóember addig, mig nem iszik. Inni azonban gyakran szokott és egy nagyobbszabásu kiruccanás alkalmával a féllábát is elvesztette. Legutóbb 'egnapelőtt rúgott be, amikor egy fejszével a házigazdáját akarta lemészárolni. A szomszédok értesítették a rendőrséget, ahonnan a részeg festő megfékezésére egy huszár tizedest, 2 népfölkelőt és egy rendőrt küldtek ki. Sarecz egy sarokba állott és onnan csapkodott a rend embereire, miközben a rendőrt és egy népfölkelőt kezén meg is sértett. A huszár nem sokat teketóriázott, hanem egy előkerített kötéllel hurkot hajított a fejére és ezzel ártalmatlanná tette. Váltig méltatlankodott aztán Sarecz, hogy hogyan lehet egy nyomorék féllábú emberrel olyan kimeletlenül bánni. — Kártyavetés kinálgatásával és a háborúban lévők hogylétének jósolgatásával tartóztatták fel a Bilog familia nőtagjai az asszonyokat, miközben a cigányk raván gyermekei vígan lopdoslák amihez fértek. A jeles társaságot rendőrségünk tette ártalmatlanná. — Lőszer a gyermekek kezében. Dobos Mihály Révaranyos község birájának tanköteles korú, Balog Mihály és Balog Lajos nevű unokái; pipázni hívták meg Dobos Bertalan nevü rokonukat és a pipa belső tartalmat titokban egy réteg puskaporral tömték meg. Az égő pipát azután a vendégnek adták, a mit sem sejtő kis fiu pedig teletüdővel szívta a gyermekek szervezetét ölő méreg tartalmát, amikor a benné levő puskapor szétrobbant s szegény apátlan árva Dobos Bertalap arcát összeégette és csak szemei maradtak épen. — Az „Erzsébet" közkórház igazgatósága hálás köszönettel nyugtázza azon készpénzt, természetbeni adományokat, élelmi szereket, élvezeti cikkeket, melyeket a jószivü közönség a kórházban ápolt sebesült katonák részére juttatott, s amelyek lehetővé teszik, hogy a sebesültek bőségesebben táplálkozzanak, délelőtti 10 órai uzsonnában részesüljenek és dohányozhassanak. IV. közlemény. Adakoztak: dr. Ujfalussy Dezső főispán ur 400 K, Bodnár Istvánné által gróf Desíewffy uradalom 40 K, Doktor Arminné által a kereskedők szelvényei bevételéből 70 K, Doktor Arminné által szegény gyermekek felruházásából fennmaradt összeg 50 K, dr. Klekner Károlyné 10 K. — Élelmiszert, cigarettát, természetbeni adományokat küldtek: Artner Károlyné több izben, Aszalós Böske több izben, Bartha Lajosné több izben, Bodnár Istvánné többször, Bergstein Jenőné többször, Báthory Istvánné, Bleuer Samuné, Bleuer Bertalanné, Bartha Jánosné, özv. Básthy Barnáné többször, Busi Klára, Burger Pálné többször, Barthűs Sándorné, Bodor Zsigmondné, Bernstein Béláné, Blum Klára, Gsapkay Jenőné, Doktor Arminné többször, Deutsch József, Drucker Henrikné, Eötvös Dezsőné, Eötvö Pálné, El.renfeld Mártonné, Feldheim Emánuel többször, Fleiner Lajosné többször, Flegmann Jenőné, Faragó Hona többször, Guttmann Zsigmondné, Guttmann Henrikné, Groák Sándorné többször, Gerbár Pálné, Gábor Józsefné, Hoff mann Móricné többször, Hoffmann Mihályné többször, dr. Hoffmann Emiiné, Harstein Antal, Háuffel Lajos, Halasi Jánosné, Hvaszta Jolán többször, Harstein Ernőné, Hunyadi Lászlóné többször, Imre Jánosné többször, Imre Etelka többször, Jóba Elekné, Kiss Károlyné, Kállay Rudolfné, Kreisler Lenke többször, Kellner Edéné, Klár Berta, L. Kovács Istvánné, Kusnyerik Laczi, Kiss Sámuel, Kohn Ignácné, Koczogh Katica, többször, Kleinmann Gézáné többszőr, Karabélyos Péterné, Korányi Endréné többször, Kocsis Jánosné Oros, Kun Arminné többszőr, Kun Bertalanné Paszab, Kohn Ignácné, Klekner Károlyné többször, Lányi Erzsike, Marsalkó Gusztávné, Mezőssy Katica, Nagy Elekné több izben, Nagymáté Andrásné többször, Oros község, özv. Porubszky Pálné, Paulik Eszti, Papp Lajosné többször, Perlimovszky Sári, Preiszer Izidor, Praviczky András, Paulik Jánosné, Reök Istvánné többször, Ruzsonyi Kató, Rokusinyi Emiiné, Rosenthal Ferencné többször, Rosenwasser Dóra, Ruzsonyi Pálné többször, Ruhmann Andorné többször, Seity Judit, Sándor Rezsőné többször, Stein Aladárné többször, Szabó Klárika, Szabó Lászlóné többszőr, Sipos N., Simákné Napkor, dr. Szőke Jánosné, Sarkadi Adolfné Napkor, dr. Szesztay Zoltán, Schőn Viktorné, Silberstein Ignácné, özv. Szőllősy Pálné, Scharbert Arminné, Tomcsik Józsefné, Tóth Irénke, Ujfalussy Dezsőné, Ungerleider Fánika, Ungerleider Emília, Ungár Ernőné, Várallyai Ferencné többször, özv. Weisz Lipotné, Weinberger Arturné többször, Vietórisz József. — Közjogi sérelem a levélboritekon. Ellenségeink és gyakran barátaink részéről is megszoktuk, hogy lépten-nyomon elsikkasztják Magyarország nevét a térképekről és egyszerűen bekebeleznek bennünket Ausztriába. Mit szóljunk azonban ahhoz, hogy akiket testvéreinknek tekintünk, a lengyelek kőzött is akad olyan, aki akár tudatlanságból, akár rosszindulatból megcselekszi az effele térképhamisitást. Sajnos, a térkép nem közirat, mert súlyosan meg kellene büntetni azt a lengyel papirgyárost, aki levélboritékokra felrajzoltatta a jövő Nagy-Lengyelország térképét s a Kárpátok alatt mindjárt Ausztriát szerepelteti. Magyarországnak már nem hagyott helyet derék polyák barátunk, aki valami „Wispianski" nevet, vagy jelszót nyomatott vitézül megkomponált szerkesztőségünkben lévő térképe fölé. A dolog eléggé furcsa, mert éppen a lengyelek megtanulhatták, hogy a barátokat meg kell becsülni es mivel éppen náluk nem vagyunk szokva az ilyen kicsinyes bosszantásokhoz, azt kell hinnünk, hogy az inkriminált térképes levélboriték — amelyre különben az északi harctéren levő katonáink hivták fel a figyelmünket — nem származhat igazi lengyel gyárostól, hanem valószínül g valamelyik orosz gyárból kerülhetett ki. Eszel vigasztalhatják magukat különben derék magyar katonáink, akik jogos felháborodásukban ott a helyszínén megsemmisítették a kezükügyébe jutott sérelmes levélboriték készletet.' — Elszámolás. Az általunk átvett gyüjtőivén jegyzett s a harcba vonult katonáink számára készítendő kósapka és kézmelegitők elkészítéséhez szükséges anyag beszerzésére 1914. október 19-ig átvett szives adományokról. Szmrecsányi Sándorné 5 K, Kriston Sándorné 5 K, N. N. 2 K, Simonné 60 f. N. N. 1 K, Pásztor József 1 K, Nagy Mihály 30 f. Verpecné 4 K, Dr. Pallatsekné 5 K, M. P. 5 K, Becker Mihályné 5 K. Neuman 1 K, Mikecz Gábor 20 f, Vitéz István 50 f, Vitéz Irén 50 f, Vitéz László 50 f, Vitéz Margit 50 t, Hegedűs István 20 f, Pelyvás Lajos 2 K, Márkus Péterné 1 K, özv. Hárciné 1 K, özv. Bekényné 1 K, Leonorovits M. 1 K, N. N. 1 K, Pethő Elek 1 K, Gs. Pásztor Péter 1 K, I. Pásztor János 20 f, ifj. . Kriston Józsefné 2 K, id. Kriston József 1 K, Kriston Gábor 1 K, Terhes József 1 K, Pethő Sándor 1 K, Szitha Miklós 4 K. özv. Szitha Miklósné 2 K, Antal Albert 4 K, Pásztor Dánielné 1 K, Girják István 60 f, Klein Izidorné 2 K, Juhász Ferenc 1 K, 36 f, Ciima Emil 5 K, Szabó Lajos 2 K, N. N. 1 K, Ládányi 4 K, dr. Kiss Ferencné 5 K, Tóth Béláné 2 K, Csiszár Imréné 1 K, Sinka Antal 1 K, Deim György 4 K, Mezőssy László 5 K, Pável Ferenc 1 K, Nagy Béláné 2 K, Bacsó Irma 4 K, Vitéz Ignácné 9 K, 60 f, Kemecsei Hitelszövetkezet pamut, 28 K, 50 f, értékben. A gyűjtő ív végösszege: 114 K, 06 f. Természetben adott .pamut: 28 K, 50 f. Összesen: 14256 korona. A hadsegélyző hivatalba felküldtünk 1914. október 3 án, 24-én és november 17-én öszszesen: 43 hasmelegitőt, 42 hósapkát, 58 csuklóvédőt, 32 térdmelegitőt és 2 boát. Ezenkívül természetben is kaptunk fehérnémüeket, amelyeket helyszűke miatt itt fel nem sorolhatunk. Kemecse, J 914. nov. 30. Vitéz Ignácné. Bacsó Irma. IRODALOM, MŰVÉSZET. Uj idők. A magyar családok képes hetilapja, az Uj Idők közli Herczeg Ferenc művészi szépségekben gazdag regényét, melynek cime „ Magdaléna két élete." Bársony István „Kapitány ur Szvengáli" cimen érdekes elbeszélést irt. Divald Kornél „A régi magyar csipke "-vei foglalkozik alapos és szines tanulmányban. Oláh Gábor, Büky György és Falu Tamás versei mellett ott találjuk Kádár Lehel „Elvesztett háború" cimü szép elbeszélését, a pillanatfelvételek ötletes apró tréfái, teljegyzések, cikk egy száz év előtti invázius tervről stb. A képek közül kiemeljük a német császár legújabb képét, egész sorozat az északi harctérről, köztük egy leleplezett orosz hadicsel érdekes felfedezése. A déli harctér képei a tüzérakcióját mutatják be a magyaroknak, Mühlbeck Károly fejlécei, képek a nyugati és török harctérről tarkítják még az Uj Idők e heti számát. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, VI. Andrássy-ut 16. sz. — Községi bíráskodás. Irta : Dr. Ponqrács Jenő budapesti ügyvéd. Ara,: 1 korona 20 fillér, az Athenaeum kiadása. Az 1915. január 1-én életbelépett uj polgári perrendtartás a községi bíróságok hatáskörét kitágította, ugy hogy a községi bíróságokra az eddiginél sokkal nagyobb feladat vár. Szükség volt ezért a községi bíráskodásra vonatkozó szabályok összeállítása és kapcsolatba hozása az ugyancsak január elsején életbelépett uj bélyegtörvénnyel. A könyv magában foglalja a polgári perrendtartásnak a községi bíróságra vonatkozó szakaszait és a belügyi és igazságügyminiszterek kibocsájtotta eljárási rendeletet, a községi bíróság perrendtartását. Az egyes szakaszokat mindenütt magyarázó jegyzetek kisérik és hivatkozások az összefüggő rendelkezésekre. Az egyes beadványoknál és előterjesztéseknél a szerző idézi a bélyegtörvény megfelelő rendelkezését, ami a könyv használhatóságát különösen emeli. A könyv második része a községi bíróság ügyvitelét szabályozó miniszteri rendeletet a vonatkozó iratmintákkal felszerelve tartalmazza. A harmadik rész a törvénykezési illetékről szóló törvénynek a községi bíráskodásra vonatkozó szabályait közli kimerítő magyarázó jegyzetekkel. A jegyzetek között találjuk az illetékek behajtására, a leletre, a községi birák felelősségére vonatkozó törvényes szabályokat és az illetékügyben használható jogorvoslatok ismertetését. A könyv kezelését megkönnyíti a részletes tartalomjegyzék és a terjedelmes tárgymutató. Megrendelhető lapunk Kiadóhivatalában. — A magyar sajtó és a háború. Abban a nagy küzdelemben, amely elé a világháború állította a nemzeteket, a magyar sajtó az egész világ elismerését kivívta. Tárgyilagos becsületes, őszinte híradásai, nyugodt önmérséklete és hazafias komolysága meglepte a külföldet is. A magyar újságok a legnehezebb, legfárasztóbb munkát végzik, mert az újság hírszolgálata most a legnagyobb akadályokba ütközik, hiszen a magunk háborúját vívjuk, a mi tüzhelyünk nyugalmáért küzdenek százezrek és milliók.