Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-10-14 / 82. szám

82-ik szám. öszi közgyűlés a vármegyénél. Szabolcsvárme^ye törvényhatósága október 12-én tartotta meg rendes őszi közgyűlését, melyen a törvényhatósági bizottság tagjai szokatlanul nagyszámmal jelentek meg. A közgyűlés nagyfontosságú ügyeket intézett el és igy érthető a nagyfokú érdeklődes, amely a bizottság tagjai részéről iránta megnyilvánult. A közgyűlésnek legnagyobb érdekessége az a távirat volt, amelyet üjfalussy Dezső dr. főispán kapott és mutatott be a törvényhatóságnak és amely bejelenti a cimer- és jelvénykérdés megoldását. A közgyűlés nagy megelégedéssel vette tudomásul az uralkodó legfelsőbb elhatározását és kimondotta, hogy hódoló feliratban üdvözli a királyt. A közgyűlésen szép és meleg szavak hangzottak el a vármegye tisztikaráról, mely erejét megfeszítve dolgozik a háború eleje óta. Minden elismerő szó kevés lenne annak a hatalmas munkának méltánylásához, amelyet a tisztikar immár tizenötödik hónapja végez, de ennek a munkának köszönheti a vármegye közön sege, hogy a közigazgatás immár ötödik évnegyede a legprecízebbül dolgozik, minden fennakadás nélküi. A megyegyűlésen a legnagyobb érdeklődést a választások váltották ki. A legutóbbi közgyűlés óta több főszolgabírói, szolgabírói és más állás üresedett meg, amelyeket a tegnapi közgyűlésen töltöttek be. A választasok teljesen egyhanyulag történtek és mi sem bizonyítja jobban ennél, hogy a megválasztottakkal valóban érdemes, arra hivatott tisztviselők kerültek a megüresedett helyekre. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: üjfalussy Dezső dr. főispán a rendes őszi közgyűlést pontban tiz órakor nyitotta meg, aki a tárgysorozat előtt több fontos bejelentést tett a közgyűlésnek. Meleg szavakban parentálta el a törvényhatósági bizottság legutóbbi halottait : Nozdroviczky Györgyöt és Molnár Józsefet, Polgár főbíráját, akik régi, érdemes tagjai voltak a közgyűlésnek és akiknek halálával komoly veszteség érte a törvényhatóságot. Ezután kijelentette a főispán, hogy éppen mosc a miniszterelnökség sajtóosztályától táviratot kapott, amely bejelenti, hogy az uralkodó legfelsőbb kéziratokat bocsátott ki, mely a paritásnak megfelelően oldja meg a régóta vajúdó cimer- és jelvény kérdést. A távirat a következőképen hangzik: A hivatalos lap holnapi száma királyi kéziratokat tartalmaz, melyek nagy jelentőségű közjogi kérdésnek, a c>mer- és jelvénykérdésnek megoldását foglalják magukban. A probléma megoldása ugy történik, ahogyan az a dualizmusnak és abban .Magyarország önálló államiságának a legkorektebbül megfelel. A kétfejű sas, a fekete sárgaszin a jövőben az osztrák császárság szimbóluma lesz s mellette teljes paritással érvényesül a magvar cimer és a nemzeti szin. A két cimert Őfelsége házi címere kőíi össze. A korrekt közjogi megoldás őfelsége királyi kéziratainak értelmében ugy a közös kül képviseletnél, mint közös hadsereg zászlóiban és a haditengerészetnél is érvényesülni fog. A cimer és jelvénykérdésnek évtizedek óta vajúdó megoldása a háború izgalmai közepette is jóleső érzést fog kelteni országszerte és (aouskodik arról is, hogy őfelsége bölcsessége rendületlenül dualisztikus államformában és ennek keretében a magyar nemzet ervenyesülésében látja a monarchia boldogulásának alapját. A megyegyülés állandó éljenekkel szakította meg a távirat felolvasását, amelynek a végén zugó éljenzésben tört ki. Az uralkodó elhatározását Vass Mihály ref. esperes méltatta a megyegyülés előtt szép síavakban es az ő indítványára elhatározták, hogy ebbői az alkalomból hódoló föliratot intéznek az uralkodóhoz, aki előtt kifejezik legfelsőbb elhatározása fölötti örömüket. üjfalussy Dezső dr. főispán még egy fontos bejelentést tett. A harmadik hadikölcsönre épen most jelent meg az aláírási felhívás. A jf^fmmiK magyarságnak, e nemzet szent harcának foly tatasa és annak végső sikere függ attól, hogy a harmadik hadikölcsön jegyzése miképen zárul; azzal a keréssel fordul hát a törvényhatósági bizottság tagjaihoz, hogy tegyék meg ez alkalommal is hazafias kötelességüket, vegyek ki méltó módon részüket a jegyzésből, mert a haza jövője függ a jegyzés sikerétől. A vármegye főjegyzője olvasta fel ezután Mikecz Dezső alispán jelentését a közigazgatas fel évi állapotáról. A jelentéshez Szalánczy Bertalan bizottsági tag szólalt fel és nagy elismeréssel szólott üifalussy Dezső dr. főispán fáradhatatlan munkálkodásáról, amellyel a szabolcsi gazdáknak lehetőve tette, hogy az aratást orosz foglyokkal végeztessék, indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését és köszönetét a főispánnak. A közgyűlés egyhangúlag igy határozott. Az alispáni jelentésnek ama részénél, mely a tisztikar működéséről számol be, újból Vass Mihály ref. esperes, szólalt fel és meleg, elismerő szavakkal honorálta a megyei tisztikar ügy buzgó, eleggé nem méltányolható működését, amely lehetővé teszi, hogy a közigazgatás a háború eleje óta a legnagyobb precizitással látja el teendőit. Vass Mihály szavait üjfalussy Dezső dr. főispán köszönte meg a megye tisztikarának nevében, kifejtve, hogy a tisztikar csak kötelességét teljesítette, amikor ügybuzgalojnmal látia el munkáját. Ezután bemutatták a törvényhatóságnak a vármegye külörnböző költségelőirányzatait és számadásait, majd a belügyminiszter ama leiratát, amelybea tudatja a tőrvényhatósággal, hogy a megyei alkalmazottak számára 6900 korona segélyt engedélyezett. A törvényhatóság ezzel kapcsolatban kimondotta, hogy a maga részéről is segíteni kiván a tisztviselők nehéz helyzetén és a segítség módozatainak megálla pitására egy bizottságot küld ki. A bizoltság tagjai közé megválasztották : Oeduly Henrket, Somogyi Gyulát, Haas Ignácot és Vass Mihályt. Majd a választásokat folytatták: A választások megejtése előtt a főispán a kijelölő választmányba kinevezte Jármy Miklóst, Diner Gyulát és Liptay Bélát, a közgyűlés pedig — az alispán indítványára — Vass Mihályt, Szalánczy Bertalant és Martinyi Józsefet választotta meg. A kijelölő választmány tanácskozásának megtartása után következtek a választások. A Simák János nyugdíjazásával megüresesedett nyírbátori főszolgabiroi állásra egyhangúlag, közfelkiáltással Szunyoghy Ferenc nyírbaktai főszolgabírót választották meg. Somlyódi János halálával a ligetaljai járás főszolgabírói állása üresedett meg. Erre az állásra egyhangúlag dr. Szentmiklóssy Jenő tb. főszolgabírót, a Szunyoghy Ferenc megválasztásával megüresedett nyirbaktai főszolgabírói állásra pedig Nozdroviczky Pal tb. főszolgabírót választották meg. A Dyugdijazá3 folytán megüresedett árvaszéki ülnöki állásra — mivel Tóth Bela családi okokból visszavonta a pályázatát — dr. Mikecz László volt az egyedüli jelölt és igy őt egyhangúlag választottak meg. Az igy megüresedett II. aljegyzői állásra Borbély Sándort választották meg. Három szolgabírói állás is került betöltésre. A jelölés sorrendjében Horváth József és Nemes Ferenc közigazgatási gyakornokokat, továbbá Tóth László irodaigazgatót, tb. aljegyzőt választották meg. Kolozsvár sz. kir. város az önnálló vámterület létesítése tárgyában intézett átiratot a törvényhatósághoz. A törvényhatóság kimondotta, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalása mos* időszerűtlen, és ennélfogva az átiratot irattárba helyezzék. Ü^yancsak irattárba tették Kolozsvár a Pénzintézeti központ létesítése ellen intézett feliratát, mivel annak meghozatala ota a kormány elhatározta a központ felállítását. A magyar-lengyel Egyesület megkereste a törvényhatóságot, hogy írjon fel az országgyűléshez és vegye pártfogásba a két testvérnemzetet. A törvényhatóság elé Evva István rná1915, október 14. 3 sodfőjegyző terjesztette az egyesület kérelmét, amelyre a törvényhatóság a követkoző határozatot hozta : Szabolcsvármegye törvényhatósága Lengyelországnak a magyar testvéri közössegben fejlett nagyságát — történelmünk mindenkoron — egyik legragyogóbb korszakának tekintette. Egész nemzeti életünk dicsősége — olykor hanyatló fénye át- és visszasugárzott a két, hős, lovagias nemzet országának bércein. Az emlékek felemelő érzetével gondolunk viszsza mi is Nagy Lajos koronájára, Báthory István korára, amely időket Lengyelország is mindig visszasírta, amely idők beteljesedéseért a lengyel nemzet most a világküzdelem nagy megpróbáltatásaiban erőinek legszentebbikét viszi az áldozat oltárára. Emelt fővel kerhet tehát szabadságot a lengyel a nagy biróság előtt, s mi hiszünk is abban, hogy a véres, kőnnytengerrel áztatott főidőn ki fog hajtani a lengyel szabadság fája s hogy a világ sorsát bölcsen intéző békekonvresszusának idején igazságot fog adni a lengyeleknek. S bár Szabolcsvármegye tőrvényhatósága hőn óhajtja a két nemzet közötti kapocs megszilárdítását s a lengyel szabadság újjáébredését, mindazonáltal nem érzi magát illetékesnek arra, hogy nemzetközi jogi kéidésekben s igy a lengyel kérdesben kellő eréllyel és súllyal emelhetné föl szavát, ugyanazért ez ügyet bizodalommal eltelve bizza a majdan várva-várt országok sorsa felett határozó békekongresszus ítélő székére. Debreczen sz. kir. városa átiratot intézett Szabolcsvármegye törvényhatóságához és kérte, hogy a vármegye Dcbreczenhez hasolóan intézzen feliratot a kormányhoz a húsárak maximálása tárgyában. A közgyűlés helyesléssel hallgatta Debreczen sz. kir. város átiratát és elhatározta, hogy hasoló szellemű átiratot intéz a kormányhoz. A vármegyei választott bizottsági tagok sorában medüresedett helyek betöltésére a választás november hó 16-ik napjára lett kitűzve. Betöltendő lesz: 1. a nyírbogdányi választó kerületben egy bizottsági hely az 1916. év végéig terjedő megbízatással, 2. a kemecsei választó-kerületben egy hely az 1919 év végéig terjedő megbízatással, 3. a gyulaházai választó kerületben egy hely az 1916 év végéig terjedő megbízatással, 4. a tornyospálczai választó kerületben egy hely az 1919 év végéig terjedő megbízatással, 5. a gyürei választó kerületben egy hely az 1916 év végéig terjedő megbízatással, 6. az eszenyi választó kerületben egy hely az 1919 év végéig terjedő megbízatással, 7. a polgári választó kerületben egy hely 1916. év végéig terjedő megbízatással, a nyírbogdányi választó kerületben elnökül Elek László, a kemecseiben Mikecz Pál, a gyulaházaiban Bedeő Lajos, a tornyospálcaiban ifj. Görömbey Péter, a gyüreiben Tóth József, az eszenyiben Barkaszi Károly, a polgáriban Hunyor Beli lett kiküldve. Az alispán jelenti, hogy a vármegyei Hivatasos Lap kiadója a papirdrágulás miatt az előfizetési dijat 10 koronáról 12 koronára emelte följelentést tett arról, hogy a vármegye címeres lemezét a Nemzet áldozatkészség szobrán elhelyeztette. Bemutatták az Erzsébet közkórház és a kisvárdai közkórház jövő évi kölségelőirányzatát, több nyugdíj megállapítást, valamint a költségeknek a II. hadikőlcsönjegyzés tárgyában hozott határozatait és több község számadását és költségelőirányzatát, ezenkívül elintéztek több segélyezési és kárpótlási ügyet, valamint kihirdették az uj orvosi és szülésznői okleveleket. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyukkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító Irodája (Iskola utca 6. Feminista Egylet! helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután5—7 ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig.