Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-28 / 17. szám

4 17-ik szám. Irtsuk a hernyót I Egy pár év óta a gyümölcsérés idején idegen kereskedők felkeresték piacunkat s nagy mennyiségű gyümölcsöt szállítottak el. — De különben is piacunkon annyira keresett a gyü­mölcs, hogy bármilyen hitvány minőségű is, vevőt talal a helybeli fogyasztók között is. Éppen ezért a legnagyobb gonddal ápoljuk gyümölcsfáinkat. Talán soha sem volt annyira égető szükségünk a gyümölcstermésre, mint most. A mikor minden élelmi cikkeknek tul­magas ára van. Ne csak akkor érdeklődjünk gyümölcsfáink iránt, mikor gazdagon meg vannak rakva gyü­mölcscsel, de akkor is, mikor a legnagyobb gondozásra van szükségük. Ki emlékszik arra, hogy oly nagy mérvben lepték volna meg a hernyók fáinkat, mint most P És oly csudálato­san, hogy nem fészkekbe, de egyes levelekre rakták petéiket, melyeknek szedése, vagy sze­detése sokkal nagyobb munkát igényel. De bármily munkánkba kerüljön is, mégis megkell tennünk, ha nem akarjuk nem csak ezévi, de kitudja hány évi termésünket hanyag­ságunk miatt feláldozni. A hernyó irtásra ne a törvény büntető szigora, hanem saját jól felfogott érdekünk buzdítson. A hernyó irtását ne halogassuk addig, mig a verőfényes napok bekövetkeznek, a mikor már a hernyók kikelve szétmásztak a fákon, akkor már elkéstünk; — mert ugyanannyi munkával csak az üres hernyófészkeket szedjük le. Minél előbb végezzük, annál eredményesebb a munkánk. Ezen munkához nem kell erő, végezhetik ezt a gyermekek is. De bármily nagy gonddal végezzük a hernyó irtást, mindig marad néhány leszedetlen hernyófészek, melyből a kikelt hernyók képesek az egész fát tönkre tenni. A fákon lévő hernyók pusztítására igen célszerű a „thanaton". — Ezen szerből 2%, vagyis 100 liter vízhez, 2 kgrammot használunk s ezen folyadékot egy permetezővel ugy lövet­jük a fára, hogy a szóró fejből kivesszük a porlasztót, igy sugár alakban működik. A thanatón a dohány tőzsdében .Hatósági engedély" mellett beszerezhető. Egy 5 kilo­gramm tartalmú bádogedény ára 4 korona 50 fillér. Ezen szerből 100 liter 2% folyadék 1 ko­rona 80 fillér. Ugyancsak a hernyóirtásra van egy más „Hernyóirtó szer" is. Kapható : Berthán I. N. gyógyszerésznél Pozsony Szent-György. Egy adag ára 60 fillér, melylyel 80 liter folyadék készíthető. Ha kora tavaszszal megtisztítottuk fáinkat a hernyófészkektől, még mindig nem vagyunk kellőleg biztosítva azok kártétele ellen. Termé­szetűk az, hogyha az első fát, melyen élet­müködésőket megkezdték — teljesen letarolták s azon nem találnak már eleséget, átvándorol­nak egy másik fára s azt is tönkre teszik. Erre a célra legalkalmasabb a „Sotor" (olvasd Szotor) név alatt forgalomba hozott „Hernyó enyv", melynek az a tulajdonsága, hogy 4—5 hónapon át megtartja ragadó ké­pességét. Sem a hőségben nem csorog, sem a huzamos eső nincs hatással ragadó képes­ségére. A mult évben kísérletet tettem ezen szer­rel s arról győződtem meg : hogy tavasztól kezdve, késő őszig az enyvezett szalagok vál­toztatás nélkül a fatörzsén maradtak s október végén a leszedéskor ragadó képességűk akkor is meg volt. Beszerezhető: „Avenaríus Művek" gyárá­ban, Pozsonyligetfalu. 7a kilogramm 2 K 40 f. Használata a következő : Keményebb, sárga vagy bármilyen szinü dekli papírból készítünk 6 — 10 centiméteres szélességű szallagokat s ezeket a földtől számítva 1 méter magasságban a fatörzsére felül és alul erősen megkötjük, a megkötés után 1—2 miliméter vastagon ezen enyvvel bekenjük. A fárói le, vagy felmászó hernyók az enyvgyürűn nem tudnak át­haladni. Macsánszky Lajos. JSfYÍRYIDÉK Hogyan kell élnünk aratásig. Igy tél utolján, tavasz kezdetén, még békeidőben is meglehetős nehéz gondot szokott okozni ez a minden évben visszakerülő töp­rengő kérdés: Hogy leszünk ki újig ? Mennyivel aggodalomkeltőbb ez a felsó­hajtás most, mikor a megszokott, rendes szű­kös állapoton felül még a háborús időkkel mindenha együttjáró Ínséges napok réme is ijesztget bennünket. Pedig hát nem kell megijednünk. Ahogyan kiteleltünk eddig, bátran kimondhatjuk minden nyomorúság nélkül: azonképpen, merjük állí­tani, hogy Isten segítségével, ha nem is zsiros nagy jólétben, de éhség, koplalás nélkül kibír­hatjuk aratásig, ha magunk is ugy akarjuk, ha mindenki akarja, ha minden itthonmaradt em­ber a nap minden óráján ehhez a szigorú parancshoz igazodik : Ezt az országot, ennek az országnak a népét sem időjárásnak, sem semmiféle ellenségnek kiéheztetnie nem szabad ! Ebben az országban nem veszhet éhen senki. Ebben az országban meg kell, hogy legyen mindenkinek a maga mindennapi kenyere. Nem sok, csak éppen amennyi szűkösen elég. Min­den étkezéshez egy-egy karéjka. Ahogyan hadbavonult véreinknek csak egy jelszavuk van: „Győznünk kell!" és Hindenburg, e minden idők legnagyobb hadvezére, bízvást állítja, hogy győzünk is, mert nekünk jobb az idegrendszerünk, mint az ellenségeinké: ugyan­ugy az itthonmaradt dologtevő népnek pedig szinten arra legyen gondja, hogy a megélhetés tépelődéseitől senki, se maga, se más, el ne veszítse a fejét. Mindenki akarjon élni s akarja, hogy a szomszédja is éljen. Tehát csak akarat kell. Nagyon erős akarat. Segítse mindenki egy a mást, hogy mindenkinek meglegyen a min­dennapi kenyere. Hogyan kell ezt akarni ? Eire is Hindenburg vezér acélidegzetü nemzeteitől" vehetünk példát. A németek törvénnyel, hatósági és társa­dalmi intézkedésekkel rákényszerítik önmagukat a szigorú takarékosságra, beosztják a készlete­ket ugy, hogy akinek merőbea üres is a ka­marája, Nemetországban még az sem fog éhezni. Lesz mindenkinek kenyere. Bizony nem fehér, de lesz. Bejárta a német sajtót mostanában egy csudálatos szépírás-mű, mely valóságos him­nusza, tízparancsolata és kiskátéja ennek a zordon, katonás kiáltásnak: Muszáj kenyérnek lenni ! Kivonatosan igy szól emez irás : Németország (mondhatjuk: Magyarország is) egy egész ellenséges világgal áll szemben, mely meg akarja őt semmisíteni. Diadalmas, dicső seregeinket nem tudja leteperni. Hát, mint egy ostromlott várat, ki akar bennünket éheztetni. Ez sem fog neki sikerülni. Miért nem? Azért, mert elég kenyérmag van az országban, hogy aratásig kibírja a lakosság. Gsak nem szabad prédálni, pazarolni. Ne étessétek marháitokat a kenyérnek gyümölcsével. Takarékoskodjatok a kenyérrel, hogy el­lenségeink kaján reménye szégyenné váljon. Legyetek tisztelettel a mindennapi kenyér iránt. Akkor mindig lesz belőle nektek, akár­meddig is tart a háború. Erre neveljétek gyer­mekeiteket. Ne vessetek meg egy darab kenyeret sem azért, mert már nem friss. Ne szeljetek egy karéjjal se többet a kenyérből, mint amennyit éppen enni akartok. Gondoljatok mindig katonáinkra, akik sok­szor az őrhelyen, vagy a lövészárokban bol dogok volnának, ha tarisznyájukban volna a ti elprédált kenyérdarabkátok. Egyék mindenki hadik.nyeret, éppen ugy táplál és éppen ugy jól lehet vele lakni, mint a másikkal. A krumplit mindig hámozatlanul héjában főzzétek. Ezzel sokat spóroltok. Az előzőleg nyersen hámozott krumpliból sok ennivaip rész elpocsékolódik. Ne dobjátok szemétra az ételhulladékokat. Gyűjtsétek össze, jó lesz takarmánynak. Ha 1915. február 28. magatoknak nincs lábasjószágotok: adjátok a takarmány anyagot annak, akinek van. Ezek a legprózaiabb dologról, itt-ott szinte költői lendülettel megirt gyakorlati tanácsok, kell, hogy Magyarország népeinek is minden rétegében elterjedjenek s e komoly nagy idők­ben mindenkinek szinte vérébe eltolódjanak. Ezekhez az ércbevésni és minden iskolában megtanítani való szavakhoz mi, a mi speciális viszonyainkhoz képest még a következő jó­indulatú tanácsokat függesztjük : Szoktassa mindenki magát és családját a kukoricaliszt használatához. Ebből is lehet íz­letes ételt főzni. Gsak tudni kell a módját. Gazdasszonyaink tanulják el egymástól a ké­szítés titkait. Lélekbe irott törvény legyen, hogy gabonát a forgalomtól elvonni: hazaárulás ! Jó, ha egyes tehetősebb, vagy előrelátóbb csaladok még kellő időben zsákszámra raktá­roztak el lisztet éléskamráikban. Ámde akiknek ilyen liszttartalékjaik vannak, ne kövessék el azt a kapzsiságot és lelkiismeretlenséget, hogy bár odahaza van elegendő lisztkészletük, mégis a boltokban vásárolnak. Ezzel, hogy nem az otthon való lisztet használják, csökkentik a forgalomban levő mennyiséget s valósággal kiveszik a szegényebb nép szájából a kenyeret, kik kizárólag csakis a boltokban való vásárlásra vannak utalva. Ne csak az imádság tartson fenn minket, hogy add meg Uram a mindennapi kenyerün­ket, hanem erős akarattal magunk is arra törekedjünk, hogy mindenkinek meg legyen a mindénnapi kenyere. Ilyenképpen minden tömegéhség nélkül meg fogunk élni aratásig. A háború. (A „Nyirvidék" eredeti távirata ) Budapest, február 26. ~ Hivatalos. Oroszlengyelországban tegnap Przed­borztól keletre eső ütközets akaszokban élénk ágyuharc fejlődött, Arczvonal többi részén Visztulától északra és Nyugatgaliciában legnagyobb­részt nyugalom volt. Kárpátokban ellenségnek Ondava völgyében valamint a voloci nyeregtől északra fekvő állásaink ellen indított táma­dásai meghiúsultak. Délkeleti Galíciában folyó harcokban egy magaslat elfoglalása alkalmával újó­lag ezerkettőszáznegyven oroszt elfogtunk. HÖFER altábornagy, • a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlill, február 26. Nagyfőhadiszál­lás : Hadszinterek egyikénél sincs lényeges jelenteni való. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) Közgyűlési naptár; A Balkányi Takarékpénztár Részvénytársa­ság f. hó 28 ikán, d. e. fél 11 órakor tartja XVIII. évi rendes közgyűlését. A Tiszalöki Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Hitelszövetkezet február 28-án d. e 11 órakor tarja évi rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Cement Müáru és Mükő­gyár Részvénytársaság f. hó 28-án d. u. 2 órakor tartja III. évi rendes közgyűlését. A Tiszálöki Takarékpénztár Tiszalökön XXXII-ik évi rendes közgyűlését március 7-én d. e. 11 órakor tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom