Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-21 / 15. szám

13-ik szám. JSfirÍRyIDbb 1915. február 14. B A szabolcsi gazdákhoz! Gazdasági tanácsadp. Háború van. Becsületünk, életünk, vagyonunk van kockán. Ha győzünk, nagy lesz a magyar, boldog, gazdag lesz az ország, ha vesztünk, becsületünkkel együtt mindent elveszíthetünk, még magyarságunkat is. Ellenségeink nemcsak fegyverrel törtek ránk, de ki akarnak bennünket éheztetni. Az ágyú, puska erejét megtörik a mi vitéz hős fiaink, a másik aljas, emberhez nem méltó orgyilkos eszközzel nekünk, magyar gazdáknak kell szembe nézni. A fegyverek győzelme hiábavaló lenne, ha a másik harcot mi gazdák elveszítjük. Akkor az éhség fogja kicsavarni hü szövetségesünk és vitéz katona-fiaink kezéből a fegyvert. Külföldre nem számithatunk. A tengertől el vagyunk zárva, szomszédainkkal részint harcban állunk, részint szegények. Nem marad más hátra, minthogy a gazdasági harcot a magyar gazda vegye fel. Ahol a haza hős fiai ugy megforgatják a kardot, ott nincs is mit aggódni, az ilyen hősök apái, nagyapái, testvérei sem fognak tétlenül maradni s megkettőzött szorgalommal akasztják neki az ekét a kövér magyar ugarnak. A magyar föld hálás. A sok vérhullásért gazdagon fizet, csak egyet kíván meg, hogy a gazda verejtéke is vegyüljön a vérrel s az ész irányítsa a munkái. Az őszi vetéseket elvégeztük, itt van maholnap a tavaszi vetés ideje. A vetetlenül maradt földjeinket mind be kell vetni. Be kell vetni úgy, hogy emberi élelemben, állati takarmányban ne legyen hiány. Első kötelességünk a vetési terv átgondolása. Mindenki vessen számot erejével, vetőmag készletével s ugy ossza be földjét, hogy az esztendő minden órája hasznos munkával teljen el. Kalászos, kapás, takarmány, zöldség, gyümölcs mind más időben veszi igénybe a munkaerőt, azért is ugy osszuk be munkánkat, hogy a henyélésnek egy perc se maradjon. Gondoskodjunk legelső sorban is jó vetőmagról és gazdasági eszközökről. Ütött a 12-ik óra. Aki elmulasztotta az őszi szántást, jókor, de csak is jól megszikkadt talajon kezdje meg a szántást, vetést. Ne nézzük azt, hogy nincs itt a kukoricavetés ideje, a kukorica, répa, burgonya földeket is igen korán szántsuk fel, hogy megboronálva készen várja a vetőmagot. Akinek hibás ekéje, boronája, már most javíttassa ki, akinek nincs lókapája, szerezze be ezt a hasznos eszközt, mert ez tökéletes és gyors munkát végez. Akinek nincs hozzá tehetsége, álljon össze két-harmad magával, ugy vásárolja meg. Ügyes kis gazda, vagy munkás még az uradalmi harmadas földeket is lókapával fogja megművelni. A könnyebb kertikapálást kézikapáló ekével lehet elvégezni. Akinek nincs igás állatja, tanítsa be tehenét s álljon össze másik segénysorsu társával s közös erővel vontassák jószágaikkal az ekét, berenát és ekekapát. Ne támadjon most közöttünk semmiféle félreértés, de még a halálos ellenség is béküljön ki, hogy az egész nemzet minden fia a közös munkát elvégezhesse s ezzel legyőzzük a közös ellenség rabló csordáit. Ahol az igaerő megfogyott, ott igás állathiány lesz. A tehetős gazda segitse a gyengét, ne azt nézze, hogy kit segit, de azt, hogy az ország érdekét szolgálja, hazafias kötelesség ez. Ne csak a külső mezei munkában legyünk egymás segítségére, hanem a családi élet bajait is osszuk meg. Ahol gyermekmenhely vagy óvóda nincsen, ott vállalják az asszonyok egymás gyermekeinek gondozását arra az időre, míg a gyermekek édes anyja mezei munkáját végzi. Ezzel is sok munkás kezet nyerünk. Ne legyen kasza-, kapa-kerülő a falukban, de a jómódú gazda is vegyen kapát, kaszát a kezébe s a serény magyar asszony, leány, de még a gyermeksereg se maradjon otthon henyélni. Aki a suton tétlenül ül, vagy a korcsmát bújja — falu csúfja legyen, s ne legyen megállása. A hatóságnak is gondja lesz az ilyen tunyálkodókra. Ha a békés évek nem tanítottak meg bennünket, a háborúnak legalább annyi hasznát lássuk, hogy megtanuljuk, mi a munka. Most látjuk meg, hogy miként alakul át a szorgalom hazaszeretetté és kötelességteljesitéssé. A magyar királyi kormány minden lehetőt megtesz azért, hogy harcoló katonáink szükséget ne szenvedjenek, hogy a népjólétet fentartsa, hogy az orszgág földje munkálatlanul ne maradjon és a termés biztosittassék, de kérlelhetetlen szigorral sújtja azokat, akik a veszély napjaiban kötelességüket nem teljesitik. Munkátlanság, tétlenség, korcsmázás, az engedelmesség megtagadása maga után fogja hozni az államsegélyek megvonását, a hadba vonuló azonnali behívást, a kényszer munkát és a börtönt. Figyelmeztetjük tehát Szabolcsmegye lakosságát arra, hogy az elöljáróságok és hatóságok parancsait, egy hang nélkül azonnal éjjelt-napot összetéve teljesítse és a hatóságokat nehéz munkájukban legjobb tudásával mindenkor támogassa. Aki henyél, ellensége a hazának. A jó vetőmagnál arra vigyázzunk, hogy tiszta legyen és csiraképes. Akinek nincs vetőmagja, írassa öszsze a hatóságnál, ahol együttesen rendeljék meg a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, vagy megbízható uradalomnál. Az elfajzott, idegen gyomokat tartalmazó, rossz csirázásu magvakat ki kell cserélni. Az ügyes gazda azt is tudja, hogy egyik fajta után több termés van, mint a másik után. Mit vessünk tehát? A jó szabolcsi föld mindent megterem. Elsősorban is igen sok burgonyát termeljünk. A burgonya igen Ízletes és bő táplálékot ad. Vessünk korai rózsaburgonyát, mert ez már juliusban piacra vihető s vessünk dr. proffessor Wolthmann burgonyát, mert ez ellenáll minden betegségnek, esőnek, szárazságnak és igen nagy termést ad, vetőmagot a kormánytól lehet beszerezni az elöljáróság utján. A burgonyatermést azért is fokozzak, mert a munkája részint tavaszra, részint őszre esik, az aratást nem zavarja. Az apró burgonyában jó takarmányt lel a baromfi, sertés és szarvasmarha. A Wolthmann burgonya 80—90 mázsát terem egy hold földön, ennek értéke 400—450 korona! Aki bölcs, nem habozik soká, de beszerzi ezt a kincset. Bolondnak a fapénz is jó. Az csak ültesse tovább a ragyaverte krumplit, amelyeknek még a fajtáját sem tudja. Az élelmiszerek aratásra előreláthatóan megfogyatkoznak. Hazafias kötelességből, de saját érdekéből is mindenki takarékosan bánjon a liszttel és csakis kevertlisztből készült kenyeret fogyasszon. Burgonyánk, tengerink van elegendő, ezzel pótoljuk házi szükségleteink legnagyobb részét. Korai élelemhez úgy juthatunk, ha jókori burgonyát termelünk, melynek művelési módját a következőkben ismertetjük: Földkiválasztás. Korai burgonyatermelésre legalkalmasabb a dél felé fekvő homokos talaj, de jó a porhanyós, laza, kerti szántóföld is. Ezt ősszel trágyázni, ugarolni, tavasszal szántani, kidolgozni kell. Nedves talaj alkalmatlan.