Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-21 / 15. szám

13-ik szám. jsfiríryidbb 1915. február 14. B A háború. (A ,,Nyirvtdék" eredeti távirata ) Budapest, febr. 19. hív. oroszlengyelországi harcvonalon tegnap élénkebb volt a harci tevékenység, mert az orosz harcvonal mögött folyó mozdulatok leleplezéséről tüzérségi és gyalogs. tüzelést fokoztuk, melyből több szakaszban harcok fejlődtek, a melyek előretolt orosz osztályok elűzésére vezettek. Nyugat-galiciába harcvonalunk részei támadásba mentek át és ellenséges lövészvonal egyes előretolt állásait elfoglalták, Tiroli császárvadászok saját szakaszukban meglepő rohammal elfoglaltak egy helységet, a melyet ellenség hetek óta megerősitett és akadályokkal vett körül, itt háromszáz oroszt fogtak. A Kárpátokban a harcok nagy makacssággal folynak tovább. Nadwornától és Kolomeától északra az oroszok előretöréseit, csapataink az ellenségnek nagy veszteséget okozva visszautasítottuk, a harcok hevessége fokozódik. Déli harctéren a szerbek utóbbi időben határunkon ismételten ágyúztak nyilt városokat, igy e hó tizedikén nehéz ágyúból Zimonyra körülbelül száz lövést tettek, ezzel több épületet, köztük a főpostát megrongálták, polgári egyéneket megsebeztek és két gyereket meg is öltek. 17-ikén Mitrovicára lőttek, erre a balkáni haderő parancsnoksága Belgrádot rövid időn át nehéz lövegekkel bombáztatta és a legfőbb parancsnokot parlamentair utján tudatta, hogy jövőben nyilt városok minden lövetésére hasonló bombázással fog válaszolni. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (A „Nyirvidék" eredeti távirata) Berlin, február 19. Nagyfőhadiszállás jelenti, nyugati hadszíntér : Arras— solLei uton franciákat az árkuknak általuk e hó 16-án elfoglalt részéből kivertük. Champagnéban a franciák újra előrenyomultak, részben nagy tömegekkel. Támadásaik tüzelésünkben teljesen összeomlottak, továbbá száz hadifogoly jutott a kezünkre. A franciák által e hó 16-án elfoglalt lövészárok részeket részben viszszafoglaltuk. Bouille—Yaquis elleni támadásnál, a melyet már jelentettünk, öt tisztet és négyszázhetvenkilencz főnyi legénység, sebesületlenül fogságunkba jutott. Verduntól keletre Combresnél, a franciákat kezdetben kivívott sikereik után súlyos veszteségeik mellett visszavertük. A Yogézekben rohammal elfoglaltuk a Lussetől délre fekvő hatszázas magaslatot és kettő géppuskát zsákmányoltunk. — Keleti hadszíntér : Taurogent tegnap megszállottuk. Grodnótól északnyugatra és Suckawolától északra üldözési harcok befejezésük előtt állanak. Kolnotól északnyugatra még folyik a harc. Myssnyiectől délre oroszokat néhány helységből kivertük. Lengyelországban a Vistulától északra Wkra mindkét partján Rocientől keletre kisebb összetűzések voltak. Lengyelországnak a Visztulától délre eső részéből nincs újság. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) Közgyűlési naptár; A Nyíregyházi Fűszer- és Gyarmatáru R.-t. február hó 21-én, délelőtt 11 órakor tartja VII-ik rendes közgyűlését. A Tiszalöki Gazdasági Bank R.-t. február 21-én, d. e. 11 órakor tartja VIII. évi rendes közgyűlését. A Büdszentmihályi Takarékpénztár R -t. február hó 22-én, d. e. 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését. » A Nyíregyházi Első Polgári Temetkezési Egylet f. hó 21 én, d. u. 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését, a városháza nagytermében. A Szabolcsi Hitelbank f. hó 24-én délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését. A Balkányi Takarékpénztár Részvénytársaság f. hó 28-ikán, d. e. fél 11 órakor tartja XVIII. évi rendes közgyűlését. A Tiszalöki Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Hitelszövetkezet február 28-án d. e. 11 órakor tarja évi rendes közgyűlését. Mikor a napközi-otthon apró vendégei ebédelnek. Manapság, mikor csak háborús hirek érdekelnek, amikor csak azt lessük, hogy hány katonavonat, hány fogolyvonat robog át városunkon, hány száz uj sebesült érkezett a barakkórházba, — egészen megfeledkezünk a mi szegény apróságainkról, a Leány egylet kis vendégeiről. Pedig az ő életükben most fontos esemény történt. Elköltöztek régi szegényes, egészségtelen otthonukból és a helybeli r. kath. egyház jóvoltából az ő népiskolájuk egyik tágas udvari tantermében kaptak barátságos derűs otthont. Vasárnap délelőtt épen ebéd idejében látogattam meg őket. Három hosszú asztal körül ültek a kis éhes vendégek és nyugtalan zsibajjal néztek az ajtó felé, mikor jön be az áldott jó Hucmanné a hatalmas leveses fazékkal. Az ajtó kinyillott és csakhamar ketten hozták be a nagy üstöt, melynek tartalma jóízű szagot terjesztett a nagy teremben. A Leányegylet egyik legbuzgóbb vezető tagja, (a nevét nem engedte, hogy kiírjam, hiszen ugy is tudja mindenki,) kipirult arccal, fehér kötőjével maga is odaáll az üst mellé és öblös kanállal osztogatja a tápláló levest. A nagyobb lánykák fürgén hordják ki a teli tányérokat a türelmetlen vendégeknek. Midőn már mindenki előtt ott-ott párolog a leves, egy intésre valamennyi felemelkedik és kórusban zengik: „Jövel Jézus légy vendégünk, amit adtál áldd meg nékünk 1 Ezután már csak a kanál csörömpölés hallatszott, amint apraja-nagyja buzgón merítette a levest és majszolta hozzá a nagy darab friss kenyeret. A gyermekkonyj^a ép oly buzgó, mint báj.os vezetője, szívesen szolgált nekem felvilágosítással. Naponta 140 gyermek kap itten ebédet és pedig változatosat: hus, rizskása, tészta, főzelék váltogatja egymást. A terem egész nap a gyermekek rendelkezésére áll, kik ebéden kivül még tízórait és uzsonát is kapnak. A legkis-bb vendég alig egy másfél éves, a legnagyobb 14 éves. És milyen édesek, piros az arcuk, mosolygós a szemük és bizony nem egy megrepetálja a tányér levest. „Mostan — panaszkodik egy kicsit a lelkes vezető — valamiképen megfeledkezett rólunk a közönség. Azelőtt minden héten kaptunk valamit, most ritkán kopogtat be ajándékhozó. Persze a háborús gondok! De a Leányegyesület azért mindent áldoz, pedig neki nincs most semmi jövedelme. Azután vannak nekünk állandó pártfogóink . . . Bizony kedves közönség bármennyire lefoglal a háború, ne feledkezzünk meg ezekről az ártatlan apróságokról. Ki tudja hánynak nem fog már visszajönni soha többé az édes apja a rettenetes harcból? ra. Hz antant hátteréből. Soha e földön össze nem illőbb, ellentéesebb érdekű, torzabb, kontrasztabb szövetség nem volt a hármas ántántnál, melyben a legnagyobb európai (részben ázsiai) szárazföldi hatalom, a barbárság, a zsarnokság, az abszolutizmus főzászlóvivője, az orosz szövetkezett a világ legnagyobb hatalmával, a tenger urával, a szabadság földjével, a müveit Angliával, továbbá a finom, szellemes, pénzes, divatirányitó, viharos multu Franciaországgal. E szövetségbe a feleket kétségkívül Anglia ugratta bele, mely nem tudta már tűrni a hozzá közel levő, főleg iparilag óriási mértékben emelkedő Németország tulsuját, melynek különösen növekvő tengeri hatalma volt szálka a magát legyőzhetetlennek tartó angol flotta szemében. Szívesen ment e szövetségbe Franciaország is, melynek minden polgárában a revans háború vert kiirthatatlan .gyökeret; de örömmel vette ezt Oroszország is, mely keleti hatalmával be nem érve, Magyarországon át Nyugat felé kezdte nyújtogatni polyp karjait, hogy megvalósítsa a nagy szláv egyesülest ; továbbá nagyban izgatta őt mindig a Dardanellák kérdése. Azonban a szövetkező felek sok körülményt figyelmen kivül hagytak. Anglia figyelmen kivűl hagyta azt, hogy Németország lassan, észrevétlenül a szárazföldi hadsereg fejlesztése mellett intenzív módon látott hozzá tengeri haderejének fejlesztésére, mit bizonyít az, hogy a tengeri haderő kiadásai évről-évre emelkedő tételekként szerepeltek a német hadügyi költségvetésekben. Igy az 1914. évi költségvetésbe Angliában tengeri hadügyi célokra 1 és 3A milliárd volt felvéve, mig ugyanez évben Németországban 4 és Ve milliárd. A költségvetés e tétele Németországban évek hosszú során emelkedett ennyire. Továbbá nem számolt Anglia azzal, hogy ma már nem az angol ipar a legelterjedtebb, hanem a német s hogy Németországban minden polgár, mint iparos és kereskedő tud írni-olvasni, mig Anglia messzefekvő, óriási gyarmataiban még ma is félvad és vad kulturátlan emberek élnek s hogy Anglia 250 millió gyarmati lakosság feiett zsarnokoskodik, mig Németországban azok is a legteljesebb polgárjogokat élvezik. Franciaország azt hagyta figyelmen kivül, hogy a 71. német-francia háború idejében mindkét államnak 40—40 millió lakosa volt, mig ma, 44 év után Franciaországnak van 39 millió, Németországnak pedig 70 millió. E számok óriási hanyatlás és fejlődés szimptómái! Oroszország népeinek nagy számában bízott, nem vévén tekintetbe azt, hogy bár Németországnak csak harmadrésznyi lakosa van, mindazonáltal katonaságának a száma itt-ott megközeliti az orosz kolosszus haderejét, mihez még hozzájön az, hogy a német a világ legjobb katonája ! (A magyar mellett!) Mindhárman pedig figyelmen kivül hagyták azt, hogy Németország mellett ott van a mi Monarchiánk, abban különösen Magyarország, melyről azt mondja egy olasz újság, hogy az a világ érdeklődésének központjába került s mely hadseregével ez alkalommal is bámulatba ejtette a világot. Továbbá figyelmen kivül hagyták azokat a meglepetéseket, amelyeket e háborúban a kettős szövetség produkált: a 30'5 és 42-es ágyuk, Németország tengeri hatalma és tengeralattjárói ; a két állam meglepő gazdagsága, pénzkészlete s élelmiszerekkel való ' jóellátása. Jellemzően világítja meg a három állam szövetséget a Dardanellák kérdése is. E tenger szorosért óriási háborút vivott 1853—54-ben Franciaország és Anglia Oroszország ellen (a krimi háború) Anglia és Franciaorsság féltek attól, hogy a Dardanellák Oroszország kezébe kerül, miáltal teret nyerve a Földközi-tengerre s ez által a világkereskedelemre és a gyarmatpolitikára. Farkasszemet nézve állott a két fél e kérdésben eddig, „féltve a hatalmat egymástól, őrizve egymást, ágyút szegezve egymásnak Ázsia kapujánál, ugy hogy az egyik sem tehetett egy