Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-18 / 14. szám
13-ik szám. jsfiríryidbb 1915. február 14. B alapján a múlhatatlanul szükséges gazdasági cikkek feltartóztatlanul sürgősen szállíttassanak. 4. A szántás biztosítása és az aratás biztosítása végett a motoreke tulajdonosai részére a benzin, a kévekötő aratógéppel birók részére kötöző zsineg, manilla foglaltassák le a miniszter által és az a magyar királyi gazdasági felügyelőségtől nyerendő igazolvány, illetve utalvány alapján készpénz fizetés ellenében legyen a gép tulajdonos gazdák részéről beszerezhető. A gépekkel való munkáltatás végett a gazdasági gépészek a katonai szolgálat alól indokolt esetben felmentendők, illetve a munkálatok ideje alatt szabadságolandók lennének. 5. Ósszeirandók sürgősen a vármegyében található összes aratógépek, nemkülönben az is, hogy a községenként az aratás hány személyt vesz igénybe és hogy községenkint hány munkaképes egyén férfi, nő gyermek lesz aratáskor a faluban ? továbbá összeirandók a 14—18 éves fiuk, a 42—60-ig a munkaképes férfiak, a 14 évesnél korosabb leányok, a gyermeknéiküli asszonyok, valamint azok az asszonyok, kiknek gyermekei ideiglenesen nyári gyermek menedékhelyen a munkaidő tartamára ápolásban részesülhetnek. 6. Felterjesztés teendő a népiskolai tanév megrövidítése végett, mert azok felsőbb osztálybeli tanulói már gazdasági munkáknál alkalmazhatók. Minden községben a tanitó, vagy óvónő, vagy társadalmi szervezkedés alapján az erre alkalmas jelentkezők felügyelete alatt gyermekmenhely volna felállítandó, hogy a kisebb gyermekkel biró asszonyok gyermekeiket gondos ápolás és felügyelet mellett ide elhelyezve nyugodtan mehessenek gazdasági munkák végzésére. Ezért az iskolafenntartó egyházak megkeresendők, hogy a tanév végével iskoláikat e menhely céljaira engedjék át és a menhelyek szervezését társadalmi uton, különösen pedig az illető községekben lakó gazdák bevonásával szíveskedjenek szervezni. Minden községben a határ nagysága szerint egy vagy több gazdálkodó felkérendő a a járási bizottságok által, kik az egész birtokosság, főleg pedig a hadbavonultak földjeik megmivelését ellenőriznék, vagy eszközöltetnék és kik az egész községben a gazdálkodást irányítanák, kikre a személyes szolgáltatások elrendelése esetén a felügyelet, továbbá a végzendő munkálatok beosztása, végrehajtása bízatnék és kinek segítségére szükség esetén karhatalom is kirendelendő, ő bízandó meg a felmentettek és a segélyezettek felügyeletével, hogy mennyiben visznek részt a gazdasági munkálatokban. 8. Felterjesztés teendő, hogy a kisebb birtokosok munkálati végzésére is, ha községenkint összeállanak, adassanak ki hadifoglyok és ezek őrizetére katonai szolgálatot teljesítő idősebb gazdasági tisztek, intézők, szóval gazdasággal foglalkozók rendeltessenek ki. 9. Az alispán elnöklete alatt Megyery Géza, Szikszay Sándor, Haas Ignác, Szomjas Gusztáv, ifjabb Kállay András és Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelőből álló bizottság küldetik ki azon feladattal, hogy szerkeszszenek a földmivelő néphez népies nyelven egy felhívást, mely reá mutat a reájok váró nehéz feladatra, azonkívül oktatja őket tennivalóikra, de szigorúan felhívja kötelességük teljesítésére, kiemelve azt, hogy az itthonmaradot.tak saját érdekükben mielőbb biztosítsák maguknak az aratási munkát, mert ha az aratás előtt elrendeltetik a közerő igénybevétele az aratásra, a már el nem szerződött munkás kénytelen lesz az 1914. L. t. c. alapján megállapított térítésért aratni, holott szabad megegyezés alapján kötött szerződéssel magának megfelelőbb keresetet biztosithat. Úgyszintén azt is, hogy a felmentet hadkötelesek, továbbá a munkaképes segélyezettek, hogy a maguk gazdasági dolgainak el végeztével kötelesek a községben elvégzendő más mezőgazdasági munkáknál is részt venni, mert ha ettől vonakodnak, a felmentetteknek be fog kelleni vonulni, a segélyezettek segélye pedig ie fog szállíttatni, vagy teljesen meg fog szüntetni. E felhívás népies kiadványok szétosztásával és hirdetmények utján fog közzététetni, ezenkívül az egyházak főpásztorai megkeresendők, hogy templomokban rendeljék el a földmivelő népet szószékből felhívni feladataik teljesítésére és hogy a gazdasági bizottságoknak legyenek támogatására, hogy ne kellessen őket feladataik teljesítésére kivételes intézkedésekkel kötelezni. — Az aratás és a segélyzettekre vonatkozó fenti rendelkezés a községekben többizben dobszó utján közzéteendő, illetve arra a földmivelő nép felhívandó. — Felterjesztés teendő, hogy ezen munkabíró egyének segélye, kik a mozgósítás esetén bevonultak, segélyezéséről alkotott törvény alapján segélyben részesülnek a gazdasági munka megindultával utólagosan fizettessék ki, vagy szállittassék le, hogy minden munkabíró egyén keresetre legyen utalva. 10. A főszolgabirák és polgármester által elrendelendő, hogy a község tulajdonát képező minden üres telek, úgyszintén a lakosságnak sok helyüttt parlagon heverő udvar és kert részletei kerti növények ültetése által mezőgazdasági munkálat alá vétessenek és bevettessenek, hogy az a folyó évben termést hozzon. Parlagon egy talpalatnyi főidnek sem szabad maradni, ha az mindjárt beltelek is. 11. Buzditandók a gazdasági cselédasszonyok, hogy egymásnak legyenek kölcsönös segítségére, hogy igy egyesek megszabadulva a házi teendőktől, mehessenek gazdájoknak segítségére. 12. A főszolgabirák rendeljék el, hogy a jegyzők az aratási szerződések megkötésében legyenek a gazdák és munkások segítségére és a szerződéskötés elé akadályokat ne gördítsenek. 13. Felterjesztés teendő, hogy a csapatszállitásból visszatérő üres vasúti szerelvényeken, amennyiben az lehetséges gazdasági cikkek szállíthatók legyenek. 14. Hogy a gazdák ne legyenek arra utalva, hogy terményeiket a gazdaság viteléhez szükséges tőke megszerzése végett kereskedőknek előre eladják, lekössék, felkérendő a miniszter, hogy találjon valami megoldást, hogy a gazdák terményeikre junius havában vagy az államtól, vagy valamely pénzintézettől előleget vehessenek fel és a végleges leszámoláskor az igy lefoglalt termény átvételi napján levő piaci ár vétessék alapul és ily előleget községi jótállás alapján kis gazdák is kaphassanak. — Ugyancsak felkérendő, hogy a dohánytermelők eddigi kat. holdanként 80 korona rendkívüli előlegje kat. holdanként 120 koronára emeltessék fel. 15. A munkaerő pótolhatása vegett felkérendő a miniszter, hogy az Amerikában élő nem hadköteles honfitársak mielőbbi hazaszállítása lehetővé tétessék. 16. Kimondja a bizottság, hogy egyelőre a teendők megbeszélése végett minden szombaton ülést tart a vármegyeházán. — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. F. hó 12. és 13-ika közötti éjféltől a debreceni üzletvezetőség összes vonalain a következő vonatok vannak forgalomban: Nyíregyházáról indulnak : Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 912. Debrecen-felé este 122Z. Csap-felé reggel 8 3 5. Mátészalka-felé este Yásárosnamény-felé este 822. Polgár-felé este 622Nyíradony-felé nem közlekedik. Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6 4 7, este 822. Debrecen-felői reggel 7 1 8. Csap felől este 1022Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felői reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Nyíradony-felől nem közlekedik. Szövetkezeti élet Bujon. Most vettük kézhez a buji Hitel- és Fogyasytási Szövetkezetek évi jelentését, amelyből érdemesnek tartjuk az alábbi részleteket közölni: I. Hitelszövetkezet. Tavalyi jelentésünk igy kezdődött: „Bizony keserves esztendő volt!" Akkor most, hogy kezdjük ? Hát azzal kezdjük, hogy átgázoltunk szerencsésen, még eddig a nagy tűzön; — nem égett meg se kezünk, se lábunk s Isten után reményünk van, hogy ezután is nemcsak megmaradunk, de jön egy jobb kor, mely után nemcsak buzgó imádság epedez százezrek ajakán, de százezrek keze, lába, szive, lelke dolgozik, munkál, tür és remél... Amint segítünk magunkon, ugy érdemeljük ki a jó Isten segítségét is. De, ha elhagynánk magunkat és elhagynánk egymást, minő joggal kívánhatnánk a jó Istentől, hogy ő segítsen ? Amelyik nép élni való, — az megél; az élhetetlennek pedig el kell pusztulni, elébb vagy utóbb. Ez az örök törvény. A mi községünk nem ismer uzsorakamatot, végrehajtást, vagyonemésztő pereket s ezek nyomában járó testi, lelki romlást, bolti drágaságot, rossz portékát. És aki ismeri ? Az csak magának tulajdoníthatja egyedül. Mindig ismételjük, hogy a falunak nincs nagyobb áldása a szövetkezeteknél. És aki ezt még most se tanulta meg, azt már igazán vásárra lehet hajtani. Micsoda uzsorákat csináltak országszerte, a kisebb-nagyobb piócák, a megszorult kisemberrel ! Még a nagyobbakkal is, a jó helyzetben levőkkel! Nekünk, hála Istennek és Isten után szövetkezeteinknek, még a hajunk szála se görbült meg. Hat percent..., két percent... nálunk még ilyen nóta járja, — mikor pedig még az országos bankok is egymásra licitálnak. És ezt nem lehet megérteni, falusi parasztésszel, egyenes lénián menve, hogy miért ugrál néha ugy a kamat? a termény ára? az állat ára? és egyéb dolgok ára? Üzleti ésszel meg lehet érteni és ez az üzleti ész gyilkolja halomra az emberiség millióit, égen, földön, tengereken! No, de térjünk a magunk dolgára s nézzük meg, milyen utakon jártunk 1914-ik esztendőben ? Csendes üzleti esztendőnk volt, kivált a háború kitörése után. Dehát akkor nem is gondolt senki üzleti életre, tisztességes adás-vételre, beszüntettünk minden forgalmat, csak a Hadi kölcsön érdekében igyekeztünk minden fejet megvilágosítani és minden szivet megpuhítani. A másik nagy igyekvésünk pedig, a mi édes véreink, küzdő katonáink téli ruhával való segítése iránt történt. Az ország összes szövetkezeteivel, a mi igyekezetünk is kellő sikerrel járt. Hadi kölcsönt ] yyzett 50 tag, 28450 korona összegben. Kai - iáinknak . több száz darab melegítő ruhákat keszitettünk és küldöttünk el. Pénzsegélyt is adtunk a Vereskeresztnek, a helybeli katonacsaládoknak s általában a szövetkezés jótékonyságát igyekeztünk gyakorolni. Dicsekedésünkre szolgál az is, hogy Szövetkezetünknél levó betétjét senki se féltette, sőt üzleti napjaink igazolják, hogy a legzavarosabb időkben is hoztak betéteket s még amerikaiak is írták, hogy egészen meg vannak nyugodva a Szövetkezet felől. Üzleti kimutatásunk igazolja, az elmondottakat. Tagok száma volt év elején 498, év utóján 504, kik 1185 üzletrészt jegyeztek 95150 korona értékben, melyből befizetve van 39190 korona 20 fillér, a heti 20 filléres befizetésekkel ; tehát a tavalyinál több 2119 koronával. A kölcsönök elhelyezése majdnem egészen ugy maradt, amint tavalyi jelentésünkben le van irva. A kamatok is ugyanazok, — azon kevés külömbséggel, hogy némely uj kölcsönt, csak magasabb kamatú központi pénzzel tudtunk kiadni s igy ezek után 772%-ot veszünk. Kűlömben a földkölcsönök 6%-ra vannak,
